Belügyi Közlöny, 1990 (1. évfolyam, 2-6. szám)
1990-02-12 / 2. szám
2. szám BELÜGYI KÖZLÖNY vábbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóban a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. (4) Azok a pártok, amelyek az egyéni választókerületben közös jelöltet állítottak, a szavazást megelőzően legalább nyolc nappal közükt a választási bizottsággal, hogy a töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni. (5) Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani (46. §). 8. § (1) A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában — e törvény mellékletében írt számítási mód alapján—a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. (2) Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában — e törvény mellékletében írt számítási mód alapján — jutnak mandátumhoz feltéve, ha a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az (1)—(2) bekezdés szerinti számítást követően a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a jelölt is mandátumot szerez, aki az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen jelölt közül a mandátumot az szerzi meg, aki sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal az országos listán megszerezhető mandátumok száma növekszik. (4) A (3) bekezdés szerinti mandátumszerzés esetén az egy mandátum megszerzéséhez szükséges és a ténylegesen elért szavazatszám különbségét le kell vonni a jelöltet állító párt országosan összesített töredékszavazatainak számából. (5) Az (1)—(3) bekezdésben említett esetben sem szerzi meg azonba a mandátumot a területi lista jelöltje, ha a mandátum megszerzéséhez az adott választókerületben szükséges számú szavazat több mint kétharmadát, illetőleg ha a területi listákra leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint négy százalékát nem érte el. (6) Azok a pártok, amelyek a szavazást megelőzően legalább nyolc nappal közölték listáik kapcsolását, a listáikra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot. A bejelentéssel egyidejűleg közölni kell a választási bizottsággal, hogy az egyes jelöltek milyen sorredben jutnak mandátumhoz. A bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza. (7) Azok a pártok, amelyek a területi választókerületben közös listát állítottak vagy listáikat kapcsolták — legkésőbb a választást megelőző nyolc nappal — közük a választási bizottsággal, hogy a közös listán vagy kapcsolt listákon fennmaradt töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésénél figyelembe venni. (8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ér el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma kevesebb mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a pártlista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat. (9) Ha a területi választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert egyetlen pártlistát sem indítottak, időközi választást (46. §) kell tartani. 9. § (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek: a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b) .területi választókerületben — a választás érvényes fordulójában — a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. (2) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem minősülnek töredékszavazatnak annak a pártnak a területi listáira leadott szavazatai sem, amelynek a területi listáira leadott és országosan összesített szavazatai nem haladják 11