Belügyi Közlöny, 1990 (1. évfolyam, 2-6. szám)

1990-02-12 / 2. szám

2. szám BELÜGYI KÖZLÖNY vábbiakban: érvénytelen választási forduló) a második vá­lasztási fordulóban a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordu­lóban indultak; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes sza­vazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes sza­vazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. (4) Azok a pártok, amelyek az egyéni választókerület­ben közös jelöltet állítottak, a szavazást megelőzően leg­alább nyolc nappal közükt a választási bizottsággal, hogy a töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésnél figyelembe venni. (5) Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani (46. §). 8. § (1) A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában — e törvény mel­lékletében írt számítási mód alapján—a szavazólapon sze­replő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a vá­lasztópolgároknak több mint a fele szavazott. (2) Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási for­dulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szava­zatok arányában — e törvény mellékletében írt számítási mód alapján — jutnak mandátumhoz feltéve, ha a válasz­tópolgároknak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az (1)—(2) bekezdés szerinti számítást követő­en a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a jelölt is mandátumot szerez, aki az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként keve­sebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen jelölt közül a mandátumot az szerzi meg, aki sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás el­végzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandá­tummal az országos listán megszerezhető mandátumok száma növekszik. (4) A (3) bekezdés szerinti mandátumszerzés esetén az egy mandátum megszerzéséhez szükséges és a ténylegesen elért szavazatszám különbségét le kell vonni a jelöltet ál­lító párt országosan összesített töredékszavazatainak szá­mából. (5) Az (1)—(3) bekezdésben említett esetben sem szer­zi meg azonba a mandátumot a területi lista jelöltje, ha a mandátum megszerzéséhez az adott választókerületben szükséges számú szavazat több mint kétharmadát, illető­leg ha a területi listákra leadott országosan összesített ér­vényes szavazatok több mint négy százalékát nem érte el. (6) Azok a pártok, amelyek a szavazást megelőzően leg­alább nyolc nappal közölték listáik kapcsolását, a listáikra leadott összesített szavazatok arányában szereznek man­dátumot. A bejelentéssel egyidejűleg közölni kell a válasz­tási bizottsággal, hogy az egyes jelöltek milyen sorredben jutnak mandátumhoz. A bejelentést a választási bizottság nyilvánosságra hozza. (7) Azok a pártok, amelyek a területi választókerület­ben közös listát állítottak vagy listáikat kapcsolták — leg­később a választást megelőző nyolc nappal — közük a vá­lasztási bizottsággal, hogy a közös listán vagy kapcsolt lis­tákon fennmaradt töredékszavazataikat milyen arányban kell az országos összesítésénél figyelembe venni. (8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ér el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma kevesebb mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a pártlista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat. (9) Ha a területi választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert egyetlen pártlistát sem indítottak, időközi választást (46. §) kell tartani. 9. § (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sor­rendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak mi­nősülnek: a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b) .területi választókerületben — a választás érvényes fordulójában — a listákra leadott olyan szavazatok, ame­lyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. (2) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredék­szavazatnak és ezért az országos listán történő mandátum­szerzés szempontjából nem vehetők figyelembe az érvény­telen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem minő­sülnek töredékszavazatnak annak a pártnak a területi lis­táira leadott szavazatai sem, amelynek a területi listáira le­adott és országosan összesített szavazatai nem haladják 11

Next