Belügyi Közlöny, 1990 (1. évfolyam, 13-19. szám)
1990-07-17 / 13. szám
404 A közigazgatási államtitkár 6. § (1) A közigazgatási államtitkárt az illetékes miniszternek a miniszterelnök útján előterjesztett javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki. (2) Az illetékes miniszter javaslatának megtétele előtt a jelöltet az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja. (3) A közigazgatási államtitkár megbízatása felmentése vagy halála miatt szűnik meg. 7. § (1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali apparátusát. (2) A politikai államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár a miniszter megbízása alapján — az Országgyűlés ülése kivételével — helyettesíti a minisztert. A helyettes államtitkár 8. § (1) A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a miniszter határozatlan időre nevezi ki. (2) Minisztériumonként legfeljebb négy helyettes államtitkár nevezhető ki. 9. § (1) A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási államtitkár irányítása alapján látja el. (2) A miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladatának ellátásában. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraira vonatkozó eltérő szabályok 10. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és közigazgatási államtitkára a miniszterelnököt nem helyettesítheti. (2) A Miniszterelnöki Hivatalban legfeljebb négy politikai államtitkár működhet. Összeférhetetlenség 11. § (1) A 1. §-ban felsorolt személy — az Alkotmány eltérő rendelkezése hiányában —•: a) másodállást, mellékfoglalkozást, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, kivéve, ha az tudományos, oktatói vagy szerzői jogi védelemben részesülő munkavégzésre irányul; b) nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgató tanácsnak; c) a munkaköri feladataihoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem vehet fel. (2) A közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. (3) Az (1)—(2) bekezdésben foglaltak alól felmentés nem adható. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Köztársaság Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény 4. §-a, 5. §-ának (3) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése és 8. §-a hatályát veszti. (2) Ahol jogszabály államtitkárt, minisztériumi államtitkárt említ, ezen értelemszerűen a politikai államtitkárt, illetőleg a közigazgatási államtitkárt kell érteni. (3) A törvény hatályba lépésekor államtitkári beosztást betöltő személy felmentését indokolni nem kell. Göncz Árpád s. k. Szabad György s. k., a Köztársaság ideiglenes elnöke az Országgyűlés megbízott elnöke . 1990. évi XXXIV. törvény a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról* 1. § (1) Az Országgyűlés az 1985. évben megválasztott tanácsok megbízatását 1990. szeptember 23-ig meghoszszabbítja. (2) A tanács és a végrehajtó bizottság csak nyilvános ülést tarthat. Erről az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok helyi szervezeteinek vezetőit az ülések előkészítésére vonatkozó szabályok szerint értesíteni kell. 2. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény 29. §-ának (3) bekezdése és 48. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Göncz Árpád s. k., Szabad György’ s. k., a Köztársaság ideiglenes elnöke az Országgyűlés megbízott elnöke INDOKOLÁS Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló — többször módosított — 1983. évi 111. törvény alapján 1985-ben megválasztott tanácsok megbízatása 1990. június 8-án lejár. E törvény 86. §-ának (2) bekezdése alapján a megbízatás lejártától számított 3 hónapon belül választást kell tartani. Helyi választást tartani már az új önkormányzati rendszer, s ennek megfelelő új választási elvek alapján szükséges. Következésképpen a választásnak feltétele az önkormányzatokról, illetve a helyhatósági választásokról szóló törvény megalkotása. Ezeket a törvényeket az Országgyűlés várhatóan 1990. júniusában tárgyalhatja meg. Indokolt, hogy az előterjesztésben javasolt időpontig megfelelő idő álljon rendelkezésre az új törvények megismerésére 13. szám BELÜGYI KÖZLÖNY