Belügyi Közlöny, 1991 (2. évfolyam, 18-25. szám)

1991-10-07 / 18. szám

434 Utasítás A belügyminiszter 28/1991. (BK. 18.) BM utasítása a Hatásköri Lista módosításáról A 16/1991. (BK. 8.) BM utasítással kiadott Hatásköri Listát a következők szerint módosítom: 1. A Hatásköri Lista I. fejezet 1. pont i) alpontja helyébe a következő szabály lép: 1) a Központi Kórház és Intézményei főigazgatóját, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet igazgatóját.” 2. Ez az utasítás 1991. szeptember 24-én lép hatályba. Dr. Boross Péter s. k., belügyminiszter Közlemény A Belügyminiszétrium Közgazdasági Főosztályának közleménye a vállalkozási tevékenységek megállapításával és elszámolásával kapcsolatos feladatokról A vállalkozási tevékenységek megállapításával és elszá­molásával kapcsolatos jogszabályok értelmezése és a fel­adatok végrehajtása során az alábbiak figyelembevétele indokolt: Maradványérdekeltség A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségve­tési szerv, amennyiben az alaptevékenységén kívül terme­lő és szolgáltató tevékenységet nyereség és vagyonszerzés céljából rendszeresen és üzletszerűen, ellenérték fejében is végez, akkor a tevékenység körét, mint vállalkozási te­vékenységet — a felügyeleti szervvel egyetértésben — a szervezeti és működési szabályzatban köteles rögzíteni. A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségve­tési szerv azon termelő vagy szolgáltató alaptevékenységét, amelyet költségvetési, illetve társadalombiztosítási támo­gatásból végez, maradványelszámolásba kell sorolni még akkor is, ha e feladatok ellátása során bevételre is szert tesz. A maradványérdekeltségi besorolás lényege: a tevé­kenység maradványérdekeltségi alaptevékenység legyen, állami támogatásból végezzék, olyan saját bevételek kép­ződjenek, amelyek önköltsége nem különíthető el és az alaptevékenységi jelleg ne változzék. Nem tartozik a vállalkozási tevékenységbe, tehát ma­radvány elszámolás körébe vonható, a megsemmisült, se­lejtezett állóeszközök értékesítése, a megsemmisült, selej­tezett készletek, valamint hulladékok értékesítése, a betét­díjas göngyöleg visszaváltásakor fizetett térítés, a dolgo­zókra kirótt kártérítési kötelezettség, kilépett dolgozók munkaruha és egyéb térítési, bánatpénz, kamat, kötbér, bírság, kártérítés, az adók visszatérítéséből származó pén­zösszeg, lakás telekforgalmazással kapcsolatos bevétel (építési hozzájárulás, lakáshasználatbavételi díj, bérlő-, illetve vevőkiválasztási jog megszerzéséért hozzájárulás), telekhasználatbavételi díj [4/1991. (II. 13.) PM rendelet 26. §-a]. Nem tartoznak a vállalkozási tevékenységbe többek kö­zött: — az alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységek sem, pl. alaptevékenységhez kapcsolódó nyomtatvány elő­állítás, ellátottak étkezési térítése, — a kamatbevételek, beleértve az érdekeltségi alap pénzeszközeinek kihelyezéséből származó kamatot is, — a közösen fenntartott épületek, ingatlanok költsé­geinek pénzügyi elszámolása, ha a tényleges fogyasztást és a fel nem osztható költségeket (pl. takarítás, bér, sb. költ­sége stb.), a használat arányában bontják meg. Amennyi­ben a rezsiköltséget átalányban határozzák meg és/vagy az ellenérték tartalmaz bérleti díjat, úgy a VÁNYA-köteles bérbeadásnak minősül. — elkobzott vagyontárgyak, bűnjelek értékesítéséből származó bevételek, — művelődési háznál könyvtári beiratkozási díj, ruha­tár, tanfolyamok, rendezvények díja, — kórháznál a saját előállítású gyógyászati készítmé­nyek értékesítése (pl. fogpótlás). Vállalkozási tevékenység Vállalkozási tevékenységnek csak az üzletszerűen vég­zett termelő vagy szolgáltató tevékenység minősül, amit a költségvetési szerv saját kockázatára és felelősségére vál­lal. Az a tevékenység, amelyet a költségvetési szerv jogsza­bály, vagy felügyeleti szerv előírása alapján végez, nem minősül vállalkozásnak, tehát maradványérdekeltségi rendszerbe kell sorolni, még akkor is ha ennek során be­vétele képződik. Az így képződő bevétel a BM Számlarend maradványérdekeltségi feladatok bevételi céljára nyitott főkönyvi számlákon kell elszámolni, jellegének megfelelő­en. A maradványérdekeltségi rendszerbe sorolt költségve­tési szerveknél a vállalkozási tevékenység leggyakoribb formái: a terem (helyiség), épület, épületrész bérbeadása, üres szálláshelyek hasznosítása, teher- és személyfuvaro­zás, nyomdaipari tevékenység, gépjárműjavítás, pénzkísé­rés, biztosítás, őrzés, stb., de csak akkor, ha a szerv saját döntési hatáskörébe tartozik az, hogy kinek végzi ezeket a szolgáltatásokat. Azok a szolgáltatások, amelyeket a belügyi szervek (pl. nyomda, javító műhely, stb.) társszervek és más belügyi szervek részére ellenértékekért nem alapfeladatként vé­geznek, tehát a feladat ellátására a költségvetésükben nincs fedezet biztosítva és alapszabályzatban (SZMSZ) nincs rögzítve feladatkör, illetve nem jogszabály, vagy fel­ügyeleti szerv döntése alapján végzi, vállalkozásnak minő­ BELÜGYI KÖZLÖNY 18. szám

Next