Belügyi Közlöny, 1991 (2. évfolyam, 18-25. szám)

1991-10-07 / 18. szám

436 _________BELÜGYI KÖZLÖNY____________ tési, fenntartási és központi irányítási költségek). Itt kerül­nek elszámolásra az általános költségek. Az általános költségeket meg kell osztani a vállalkozási és az alaptevékenység között. A megosztásnál csak azokról a 6. számlaosztálybeli számlákról lehet megosztani a költ­ségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggnek. Az előkalkulációban a közvetett (általános) költségeket diktált kulcsokkal lehet megállapítani. Ennek nagysága lehet tervezett közvetlen és közvetett éves költségek ará­nya. Az arányszámot az éves tényleges adatok ismeretében korrigálni kell. Az értékcsökkenési leírás (amortizáció) A vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (a vállalko­zási munkáknál igénybevett, használt) állóeszközök érték­­csökkenését költségként kell elszámolni (a kulcsok jelen­legi mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza). A szám­lakeretben előírt kulcsok a vállalkozási nyereségadó (VA) 1—2. számú mellékletében foglaltak szerint növelhetők. Az alaptevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez egyaránt igénybevett állóeszközök értékcsökkenését meg kell osztani a két tevékenység között. A megosztás módját a számlakeretben kell szabályozni. A vállalkozási munkák­ra csak azon állóeszközök értékcsökkenése számolható el költségként, amelyeket e tevékenységnél ténylegesen igénybe vettek. A vagyonfelmérés során az állóeszközök nyitóállománya minden szervnél az alaptevékenység álló­eszközei (1-es végű) főkönyvi számlákon kerül megnyitás­ra. Vegyes használatú állóeszközöket át kell sorolni az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység (2-es végű) főkönyvi számlákra. A csak vállalkozási tevékenységre használt állóeszközöket vállalkozási tevékenység állóesz­közei (3-as végű) főkönyvi számlákra kell átvezetni. Az értékcsökkenést a negyedév utolsó napján, a negye­dév első napján meglevő állóeszközállomány bruttó értéke alapján kell kiszámolni és költségként könyvelni. A saját kivitelezésű beruházás teljesítmény értékének (amortizá­ció alapjának) megállapításakor a társadalmi munka érté­két is figyelembe kell venni. A mindkét tevékenység által igénybevett állóeszközök értékcsökkenésének megosztására két lehetőség közül le­het választani. (A választott módszert a következetesség elve miatt később nem lehet másikra átváltoztatni.) ,,A” változat: tételes elkülönítés. E módszernél a mind­két tevékenységnél igénybevett állóeszközök bruttó érté­két össze kell állítani és az értékcsökkenést kiszámítani, majd a vállalkozási tevékenységre jellemző mutató alapján kell szétosztani. Pl. terembérletnél a megosztás alapja le­het a négyzetméter és az igénybevett idő szorzata: a szál­láshelyeknél az igénybevett napok száma (az 1 napra jutó értékcsökkenéssel szorozva); a tanfolyamoknál ugyancsak lehet a négyzetméter mint vetítési alap; fuvarozásnál az adott szállítóeszköz díjtételében megállapított amorrizá­­ció; a nyomdai munkáknál a géppark értéke stb. „B” változat: a megosztás alapja az árbevétel (alaptevé­kenységnél a bevételi előírás + állami támogatás). A vál­lalkozásokra az összes—mindkét tevékenységnél használt — állóeszközre kiszámított értékcsökkenést az alaptevé­kenység és a vállalkozási tevékenység bevételének arányá­ban lehet megosztani. Az értékcsökkenést tételes állóesz­közjegyzék (kimutatás) alapján kell kiszámítani. A VA tevékenységhez nem használt állóeszköz érték­­csökkenését nem szabad elszámolni a költségek között. A VA tevékenységekkel összefüggő állóeszközök értékcsök­kenését — az ingatlanok kivételével — azonban kötelező elszámolni, még akkor is, ha ennek során veszteség kelet­kezik. Az ingatlanok értékcsökkenését a központi kezelés miatt nem lehet elszámolni. Kizárólag vállalkozási tevékenység céljára szolgáló álló­eszközt beszerezni költségvetési támogatásból, illetve ár­bevétel terhére elszámolni nem lehet. Az csak érdekeltségi alapból finanszírozható. A maradványérdekeltségi alapte­vékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez egyaránt használt állóeszközök beszerzésének fedezetét meg kell osztani a költségvetési pénzeszközök és az érdekeltségi alap között. A megosztásnál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az értékcsökkenésnél. Különféle ráfordítások között kell szerepeltetni a vissza nem igényelhető, le nem vonható előzetes ÁFÁ-t. Termé­szetesen az eredmény elszámolásban csak azt a részét kell feltüntetni, ami a VA tevékenységhez kapcsolódik (pl. a VA tevékenységhez beszerzett állóeszköz le nem vonható előzetesen felszámított ÁFA része). A költségeket a felmerülés időpontjában kell elszámol­ni. Ennek a szabálynak és a számlázási fegyelem betartásá­nak az eredmény megállapítás szempontjából különösen év végén van jelentősége. Ha pl. a teljesítés időpontja december 28-a, de a számlát csak januárban nyújtják be, a költséggel az előző év eredményét kell csökkenteni.­­ Eredmény megállapítás A belügyi szervek üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek, ennek alapján eredmé­nyüket az adóköteles értékesítés naptári évben elszámolt bevételi előírása (913—914. számla­­), valamint a naptári évben elszámolt önköltség (87. számlacsoport) különbö­zeteként állapítják meg. Az évi eredményelszámolás során a vállalkozási tevékenységek eredményét nem lehet csök­kenteni maradványérdekeltségi tevékenységre fordított összeggel, mert a visszaforgatási lehetőség 1991.1.­­-jétől megszűnt. Az eredmény lehet nyereség, vagy veszteség, meg kell hogy egyezzen a 499 főkönyvi számlán kimutatott összeggel. A veszteség a szerv döntése alapján legfeljebb a következő két évre átvihető. Az eredmény elszámolás során a költségvetési szervek az adókedvezményeket igénybe vehetik (VA tv., 13. §, 13/A. §, 14. §, 15. §). Az eredményt csökkentő és növelő tételek (VA tv. 9. §, 10. §) el kell számolni. A vállalkozási tevékenység adózott eredményét érde­keltségi alapba kell helyezni. A veszteséget teljes egészé­ben az érdekeltségi alap terhére kell számolni, arra költ­ségvetési támogatásból származó pénzeszköz átmenetileg sem vehető igénybe. A vállalkozási tevékenység árainak megállapításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a nyo­mott árak (költségtérítés) alkalmazásával veszteség kép­ződhet. Az eredmény elszámolást veszteség esetén is el kell végezni! 18. szám

Next