Belügyi Közlöny, 1992 (3. évfolyam, 6-11. szám)

1992-04-01 / 6. szám

146­6. szám BELÜGYI KÖZLÖNY c) izgatás (1961: V. tv. 127. §, Btk. 148. §); d) más szocialista állam ellen elkövetett összeesküvés, lázadás (1961: V. tv. 133. §, Btk. 151. §); e) hatóság vagy hivatalos személy megsértése (1961: V. tv. 158. §, Btk. 232. §); f) közösség megsértése (1961: V. tv. 217. §, Btk. 269. §); g) törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás (1961: V. tv. 216. §, Btk. 268. §); h) egyesülési joggal visszaélés (1961: V. tv. 207. §, Btk. 212. §); i) tiltott határátlépés (1961: V. tv. 203. § (1) bek., (2) bek. b) pont, (4) bek., (5) bek., Btk. 217. § (1) bek., (2) bek., (3) bek. b) pont, (5) bek.]; j) hazatérés megtagadása (1961: V. tv. 205. §); k) bűncselekmény a népek szabadsága ellen (1961: V. tv. 136. §, Btk. 154. §); l) sajtórendészeti vétség (1961: V. tv. 211. §, Btk. 213. §); m) rémhírterjesztés (1961: V. tv. 218. §, Btk. 270. §); n) feljelentés elmulasztása, ha a feljelentési kötelezett­ség az 1. § a)—m) pontjaiban foglalt semmisség alá eső bűncselekményekre vonatkozik; o) bűnpártolás (1961: V. tv. 184. §, Btk. 244. §), ha az elkövetés az 1. § a)—n) pontjaiban foglalt semmisség alá eső bűncselekményekre vonatkozik ha a bűncselekmény elkövetése az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzet­közi Egyezségokmányában rögzített alapjogok gyakorlá­sát vagy az abban foglalt elvek és célok megvalósítását jelentette. 2. § (1) Semmissé kell nyilvánítani az olyan elítélést is, amelyet az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül, az ott felsorolt bűncselekménnyel halmazatban más — nem sú­lyosabb büntetési tétellel fenyegetett — bűncselekmény miatt mondtak ki, ha azt az 1. §-ban felsorolt bűncselek­ménnyel szoros összefüggésben követték el. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó, halmazatban elbí­rált bűncselekmények miatti elítélést csak az 1. §-ban meg­határozott bűncselekmények vonatkozásában kell sem­missé nyilvánítani (rész-semmisség). Rész-semmisség ese­tén elsősorban a halmazati büntetés alapját képező bűn­­cselekmények büntetési tétele felső határainak egymáshoz viszonyított arányából kell kiindulni, és a kiszabott halma­zati büntetést erre az arányra figyelemmel kell a részben semmis büntetés tartamával csökkenteni. (3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben az elítélt a büntetését még nem töltötte le, a bíróság — a semmissé nyilvánítással nem érintett bűncselekménnyel kapcsolatos tényállás és bűnösség érintetlenül hagyása mellett — tár­gyaláson új büntetést szab ki. 3. § (1) A 2. § (1) bekezdése irányadó akkor is, ha az 1. §-ban meghatározott bűncselekmény miatti büntetést más, az előbbivel szoros összefüggésben álló, nem súlyo­sabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény miatt kiszabott büntetéssel összbüntetésbe foglalták. (2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó összbüntetés tarta­ma az 1. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt kisza­bott büntetés tartamával csökken. Ha az összbüntetés alapjául szolgáló bármely ítéletben összbüntetést szabtak ki, a 2. § irányadó. 4. § (1) A semissé nyilvánítási eljárásra — a (2) bekezdés­ben meghatározott eltérésekkel—a különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §-ában meghatározott általános szabályai az irányadók. (2) A Be. 356. §-ának (2) bekezdését e törvény alapján induló semmissé nyilvánítási eljárásban a következő elté­résekkel kell alkalmazni: a) az eljárás az elítélt hozzátartozójának (Btk. 137. § 5. pont) az indítványára is megindul; b) a 3. § szerinti eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amely az összbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet hozta, többszörös összbüntetés esetén az utolsó összbün­tetést megállapító bíróság illetékes; c) a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is felleb­bezhet; d) a Be. 356. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt eljárás megszüntetési ok nem alkalmazható; e) a bűnügyi költséget az állam viseli. 5. § Az 1989. évi XXXVI. törvény hatálya alá eső bűn­­cselekményekkel kapcsolatos politikai vagy más bűncse­lekmény miatt, az 1. §-ban meghatározott időhatáron belül történt elítélések semmissé nyilvánítására az 1989. évi XXXVI. törvény 3. §-a irányadó. 6. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény alapján semmissé nyilvánított elítéléssel érintett személyek kárpótlásáról külön törvény rendelke­zik. (3) A kárpótlási igény előterjesztésének határideje a semmissé nyilvánítási eljárásban hozott jogerős határozat kézbesítésének napján kezdődik. Göncz Árpád s. k., Szabad György s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke A Kormány 42/1992. (III. 6.) Korm. rendelete a munkanélküli ellátásból kikerülők szociális támogatásának átmeneti rendszeréről A Kormány a munkanélküli ellátásból kikerülők (a to­vábbiakban: jogosultak) szociális biztonságának elősegíté­se érdekében szociális támogatásuk átmeneti rendszerét a következők szerint határozza meg:

Next