Belügyi Közlöny, 1993 (4. évfolyam, 6-11. szám)

1993-04-02 / 6. szám

202 Jogszabályok 1993. évi XII. törvény A választójog 1. § A társadalombiztosítási képviselők választása során a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. § (1) Minden nagykorú magyar állampolgár, akinek állandó (ennek hiányában: ideiglenes) lakóhelye (a továb­biakban: lakóhely) Magyarországon van (a továbbiakban: választópolgár), a társadalombiztosítási képviselők (a to­vábbiakban: képviselő) választásán választó és választható. (2) Nincs választójoga annak, a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gond­nokság alatt áll; b) aki közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet ha­tálya alatt áll; c) aki szabadságvesztés büntetését tölti; d) aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. (3) A választópolgár a választójogát szabad elhatározá­sa alapján, az e törvényben foglaltak szerint lakóhelyén, illetőleg — e törvényben meghatározott feltételek szerint — munkahelyén gyakorolja. 3. § Nem választható képviselőnek az országgyűlési kép­viselő, a Kormány tagja, az államtitkár, valamint a társada­lombiztosítás igazgatási szervének dolgozója, valamint más biztosítóintézet vezető testületének tagja, illetve al­kalmazottja. II. Fejezet A választók nyilvántartása 4. § A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző (a további­akban: jegyző) legkésőbb a szavazást megelőző 35. napig községenként, városonként, fővárosi kerületenként, azon be­lül szavazókörönként összeállítja a választók nyilvántartását, elkészíti az erről szóló értesítést (a továbbiakban: nyilvántar­tás). A jegyző az 1990. évi LXIV. törvény 4/A—4/B. §-a és 5. § (2) bekezdése alapján összeállítja azoknak a nagykorú személyeknek a jegyzékét, akiknek nincs választójoguk. 5. § (1) A nyilvántartásba fel kell venni azokat a válasz­tópolgárokat, akiknek állandó lakóhelye — ennek hiányá­ban ideiglenes lakóhelye — a községben, városban, fővá­rosi kerületben (a továbbiakban együtt: település) van, és legkésőbb a választás napján betöltik a 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak. (2) A jegyző a nyilvántartást a személyi adat- és lakcím­nyilvántartás adatai alapján állítja össze. A nyilvántartást úgy kell összeállítani, hogy az alkalmas legyen a település, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A nyilván­tartást a helyi önkormányzat jegyzője hitelesíti. (3) A nyilvántartást a települési önkormányzat polgár­­mesteri hivatalának helyiségében (a továbbiakban: hiva­tal) 10 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A közszemlére tétellel egyidejűleg a választás napja előtt — lakóhelyükön — írásban értesíteni kell a választópolgárokat a nyilván­tartásba való felvételükről, feltüntetve a települést, a sza­vazókört, a szavazóhelyiség címét és a szavazás napját. Az értesítő kiküldéséről a jegyző gondoskodik. (4) A választójoggal nem rendelkezők jegyzéke titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv és a munkacsoport tagjain kívül más nem tekinthet be. (5) A közszemlére tett nyilvántartás, valamint az értesí­tő személyazonosító jelet nem tartalmazhatja. 6. § (1) A nyilvántartásból való kihagyás vagy a nyilván­tartásba való felvétel miatt — a nyilvántartás közszemlére tételének időtartama alatt — a helyi önkormányzat jegy­zőjénél emelhető kifogás. (2) Az alaptalannak tartott kifogást — az érintett kéré­sére — legkésőbb a beérkezést követő napon át kell tenni a helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. (3) A bíróság a kifogásról a beérkezéstől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közremű­ködésével határoz. A döntés előtt minden érdekeltet — kérésére — meg kell hallgatni. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a nyilvántartás kiigazítását, el­lenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (4) A bíróság határozatát, annak meghozatala napján közli a jegyzővel és azzal, aki a kifogást emelte. Ha a bíróság a nyilvántartásba vétel törlését rendeli el, a hatá­rozatot az érintett személlyel is közölni kell. (5) A jegyző a nyilvántartásból kihagyott választópol­gárt utólag nyilvántartásba veszi, és erről a választópolgárt is értesíti [5. § (1) és (3) bek.]. (6) A jegyző törli a nyilvántartásból azt, aki időközben meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg aki más település nyilvántartásában már szerepel, vagy igazolással más lakóhelyi vagy munkahelyi szavazókörben szavaz. 7. § (1) Ha a választópolgár a nyilvántartás elkészítése után — a szavazást megelőző 35 napon belül — az állandó lakóhelyét megváltoztatja, az új lakóhely szerint illetékes a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról* I. Fejezet * A törvényt az Országgyűlés az 1993. február 23-i ülésnapján fogadta el. BELÜGYI KÖZLÖNY 6. szám

Next