Belügyi Közlöny, 1994 (5. évfolyam, 5-10. szám)

1994-04-05 / 5. szám

5. szám BELÜGYI KÖZLÖNY jogáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közér­dekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi elő­írásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltéte­lek megvalósítását igényli.” 13. § A Btk. a következő 297. §-sal egészül ki: „ Tartozás fedezetének elvonása 297. § (1) Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (2) Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.” 14. § A Btk. a következő 297/A. §-sal egészül ki: „Hitelezési csalás 2911A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához fo­lyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hi­telfeltételek megváltoztatásának kedvező elbírálása érde­kében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő.” 15. § A Btk. 298/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „298/B. § A részvénytársaság, illetőleg a korlátolt fele­lősségű társaság vezető tisztségviselője, aki az alaptőkét, illetve a törzstőkét részben vagy egészben jogtalanul elvon­ja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesz­téssel büntetendő.” 16. § A Btk. a következő 298/C. §-sal egészül ki: „Valótlan érték megjelölése 298/C. § A gazdasági társaság tagja, aki közreműködik abban, hogy a társaság részére nyújtott, nem pénzbeli be­tétjének (hozzájárulásának­ értékét a társasági szerződés­ben a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöljék meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 17. § A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása 299. § Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gaz­dasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény be­jelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbün­tetéssel büntetendő.” 18. § A Btk. a következő 299/A. §-sal egészül ki: „Bennfentes értékpapír-kereskedelem 299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználá­sával előnyszerzés végett értékpapírügyletet köt, bűntet­tet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki előny­­szerzés végett a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel más személyt bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett értékpapírra értékpapírügyletet kössön. (3) Az (1)—(2) bekezdés alkalmazásában bennfentes információ: a nyilvános forgalomba hozatallal érintett ér­tékpapír kibocsátójának, valamint a nyilvános módon for­galomba hozott értékpapír által megtestesített kötelezett­ségért kezességet vagy garanciát vállalt személynek, továb­bá az értékpapír-forgalmazónak a pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével összefüggő — nyilvánosságra még nem került — olyan információ, amely nyilvánosságra kerülés esetén az értékpapír értékének, árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas.” 19. § A Btk. a következő 299/B. §-sal egészül ki: „Tőkebefektetési csalás 299/B. § Aki a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával másokat tőkebefektetésre vagy a befekte­tés emelésére rábír, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 20. § A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ Üzleti titok megsértése 300. § (1) Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megsze­rez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a gaz­dasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, in­formáció, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradá­sához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.” 21. § A Btk. a következő 300/B. §-sal egészül ki: „300/B. § Nem büntethető üzleti titok megsértése és banktitok megsértése miatt, aki a 303. §-ban meghatáro­zott pénzmosás esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.” 339

Next