Belügyi Közlöny, 1996 (7. évfolyam, 6-10. szám)

1996-04-24 / 6. szám

6. szám BELÜGYI KÖZLÖNY 2. § A Btk. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „Apartheid 157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom meg­szerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rend­szeres elnyomása céljából a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli, b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan élet­körülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, ille­tőleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisí­tésére törekszik, bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki egyéb apartheid bűncselekményt követ el, bűn­tett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. (3) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy élet­fogytig tartó szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben írt apartheid bűncselekmény súlyos következményekre veze­tett. (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában apartheid bűncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nem­zetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfo­gadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)l(ii),a)l(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bűncse­lekményeket kell érteni.” 3. § A Btk. a következő 174/B. §-sal egészül ki: „Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak 174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bán­talmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kény­szerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűn­tettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadság­­vesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) jelentős érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan, f) bűnszövetségben követik el.” 4. § A Btk. 212. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Btk. a következő 212/A. §-sal egészül ki: „Egyesülési joggal visszaélés 212. § (1) Aki olyan társadalmi szervezetet vezet vagy szervez, amelynek célja bűncselekmények elkövetése, illet­ve amelynek tevékenysége bűncselekményt valósít meg, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi esz­közöket szolgáltat. 212/A. § Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szer­vezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbün­tetéssel büntetendő.” 5. § A Btk. 269. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „269. § Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 6. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendel­kezés lép: „A terrorcselekmény (Btk. 261. §) felderítése a Rendőr­ség hatáskörébe tartozik, ha a feljelentés a Rendőrséghez érkezett, illetőleg arról a Rendőrség szerzett tudomást.” 7. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 5. § i) pontjá­nak helyébe az alábbi rendelkezés lép: (A Nemzetbiztonsági Hivatal) ,,i) felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást.” (2) Az Nbtv. 5. §/) pontjának helyébe az alábbi rendel­kezés lép: (A Nemzetbiztonsági Hivatal) ,j) információkat szerez a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §), az államtitoksértés (Btk. 221. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a közösség elleni igazgatás (Btk. 269. §), és a rémhírterjesz­tés (Btk. 270. §) bűncselekményekre vonatkozóan.” (3) Az Nbtv. 7. § j) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: (A Katonai Biztonsági Hivatal) „/) működési területén felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §).” 339

Next