Filatéliai Szemle, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
Honismeret és bélyeggyűjtés r~ Igr^— Egyik alapvető feladatunk a tanulók szocialista hazaszeretetre nevelése. Megvalósítása sokrétű feladat, melynek egyik része a szűkebb környezet, a szülőföld történelmének, hagyományainak, múltjának és jelenének megismerése, helytörténeti emlékeinek ápolása és felkutatása. Az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkör sokat tehet e célok elérése érdekében. Szakköri előadásokkal, gyűjtőmunkával olyan tematikus anyagokat lehet összeállítani, melyek nemcsak a szakkör tagjainak nevelését szolgálják, hanem bemutatásukkal az egész tanulóifjúságra hatást gyakorolhatnak. Ilyen meggondolások alapján állítottam össze és mutatom be „Szabolcs-Szatmár a bélyegeken” című anyagomat, melyet a szakköri munka segítése céljából az alábbiakban kívánok bemutatni. Történelem Árpád fejedelem 892 táján — ahogy Anonymus írja — Szabolcs, Tass és Töhötöm vezéreket küldi a „Nyír” elfoglalására. A vezérek neveit őrzi Szabolcs megye, Szabolcs és Nyírtass községek elnevezése. I. István király a szabolcs-szatmári részeket az egri püspökség hatáskörébe rendeli. I. László 1085-ben Geszterédnél veri szét Salamon hadait, 1091-ben Bököny határában a kunokat veri meg. A győzelem emlékére a hagyomány szerint Kisvárdán templomot építtet, majd 1092-ben Szabolcs várában gyűlést és zsinatot tart, melyet Vencsellőn fejeznek be. A tatárjárás után IV. Béla rakja le Szabolcs vármegye alapjait. Ekkor kezdik meg működésüket a megyei törvényszékek. Nagy Lajos 1372. X. 18-án a diósgyőri várból Nagykállóra látogat. Toldi Miklós 1383—1385 között Szabolcs megye főispánja volt. Hunyadi János 1445. II. 6-án a tiszántúli terület kormányzóságára kap megbízást. Ilyen minőségben 1449. IX. 25-én Kállón különböző birtokügyekben rendelkezik. Birtokosa a Munkács várához tartozó beregi uradalmaknak. Mátyás király 1474-ben elrendeli az erőszakoskodó Upor László gelénesi várának lerontását. Szilágyi Erzsébet a birtokosa 1466- ban a munkácsi uradalomnak és a hozzá tartozó beregi községeknek. 1619-ben Kálló kapitánya Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez csatlakozik. Bethlen Gábor 1621-ben Ecsed várában őrizteti egy évig a királyi koronát. Zrínyi Ilonának — a munkácsi vár hős védőjének — birtokai voltak Bereg megyében, melynek egy részét a Habsburg király 1696. február 11-én az áruló Absolon Dánielnek adományozta. Esze Tamás kuruc brigadéros Tarpa szülötte, születésének 300. évfordulóján a község szobrot emelt emlékére. Rákóczi 1708. III. 24-én Esze Tamás Tarpa községet családját nemesítette, pedig hajdúvárossá nyilvánította. II. Rákóczi Ferenc 1703. VII. 7-én indul el csapataival a Tiszántúl síksága felé. Július 17-én Tiszabecsnél kelt át a Tiszán, 18-án Naményban megírja a nemesekhez intézett pátensét, majd a Kisvárdai várba gyűlt nemesek ellen indult. Később a nyírgyulaji táborban kiáltványt ad ki. Innen indul Ecsed várához, melyet elfoglal. Vaja várában született Vay Ádám kuruc szenátor, Rákóczi udvari főkapitánya. Kastélyában tanácskozik 1711. I. 31-én Pálffyval II. Rákóczi Ferenc. Innen Károlyi Sándor kastélyába látogat, Olcsva községbe. A Martinovics-féle jakobinus mozgalom egyik igazgatója, Szentmarjay Ferenc a beregi főispán titkára volt. 1795. V. 20-án őt is kivégezték. Kölcsey Ferenc, a Himnusz írója, Szatmár megye követe, 1815-ben Szatmárcsekén telepedett le, s ott is élt haláláig. Korányi Frigyes Nagykálló szülötte, 1848. IX. 12-én tett esküt Kálló piacán az az önkéntes nemzetőri zászlóalj, melynek orvosa Korányi Frigyes volt. A visszavonuló Görgey Artur 1849. VII. 29-én kelt át a Tiszán Rakamaznál, 30-án ért Nyíregyházára, ahonnan rövid pihenő után Nagykállón át Vámospércsre húzódott. Szamuely Tibor, a Tanácsköztársaság népbiztosa 1890. XII. 27-én Nyíregyházán született. Matolcson született Zalka Máté, a spanyol polgárháború legendás Lukács Pál tábornoka. Bajcsy-Zsilinszky Endre 1939-ben Tarpa országgyűlési képviselője volt. Hamvait 1945. V. 27-én — végakaratának megfelelően — Tarpa községben temették el. 1944. október 31-én szabadult fel megye székhelye, Nyíregyháza, melyet emlékbélyegző örökít meg. Kultúrtörténet írásos emlék először 1219-ben említi Nyírbogdányt. Ennek emlékére használtak 1969-ben emlékbélyegzést, „Nyírbogdány 750 éves község” felirattal. Dévai Bíró Mátyás 1544-45-ben Szatmár megyében tevékenykedik, mint prédikátor. Méliusz Juhász Péter 1570-ben Csengerben tart egyházi zsinatot. A hagyomány szerint Lorántffy Zsuzsannának Vencsellőn kastélya volt. Nyíregyházán javadalmakat rendelt a prédikátoroknak és iskolamestereknek. Kitaibel Pál természettudós XIX. század első éveiben a megyékben is végzett gyűjtőmunkát. Csokonai Vitéz Mihály, mint legátus Nyírderzs és Kocsord községekben fordult meg, melyet irodalmi művek is megörökítenek. Széchenyi István tette az első kapavágást a Tisza szabályozásának kezdetén Tiszadob határában, 1846. VIII. 27-én. 1837-ben írta alá V. Ferdinánd császár Ischl-ben Nyíregyháza várossá nyilvánításának okmányát, melyről 1962. novemberében a nyíregyházi bélyeggyűjtő kör 10 éves évfordulóján rendezett kiállításon „125 éve város Nyíregyháza” emlékbélyegző használatával emlékeztek meg. Benczúr Gyula Nyíregyházán született 1844. január 28-án. Munkácsy Mihály 1844. február 20-án Munkácson született, és Szatmár megyében kezdte tanulni az asztalos mesterséget. Madách Imre 1845-ben járt Nyíregyházán. Erről így ír: „Nyíregyházán láttam egész nagyságában és jelentőségében az örökválság eszméjét magát tanúsítani.” Petőfi Sándor 1846. októberében és 1847. szeptemberében járt Szabolcs és Szatmár megyékben, többek között Matolcs (Falu végén kurta kocsma...), Nagyar (Tisza), Berkesz (Véres napokról álmodom ...) községekben, melyek emlékeit a zárójelben jelzett versek őrzik. Vörösmarty Mihály, a szabadságharc bukása után Gebe (ma Nyírkáta) községben bujdosott 1849-ben. Itt írta 1849. X. 10-én Görgeyről szóló Átok című versét. Tompa Mihály a Tiszanagyfaluban élő Bónis és a Laskodon birtokos Jármy famíliákkal volt kapcsolatban. Néhány Szabolcs és Szatmár megyéhez fűződő népmondát is feldolgozott: A halász és az aranyhal (Nagyhalász), A két íjász (Vencsellő, Kenézlő), Süllyedés (Penyhe). Kossuth Lajost 1881-ben, 80. születésnapján üdvözölte a megye. Kossuth válaszát ezüst tokban a megyei múzeum őrzi. 1868-ban a nagykállói takarékpénztár aláírási íveket adott ki reáliskola felállítására. Az emigrációban élő Kossuth Lajos 100, Türr István 20 aranyfrankot küldött e célra, kísérő levéllel. Ybl Miklós tervei alapján készült a beregsurányi kastély és a tuzséri kastély oldalszárnya. Dr. Entz Ferenc 1869-ben meglátogatta Bereg megye szőlőhegyeit, és szakmai tanácsokat adott a termelés javítására. (Folytatjuk) Joó Károly szakkörvezető Vásárosnamény, Gimnázium III