Filatéliai Szemle, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-12-01 / 12. szám

(BÉLYEGZŐHÁBORÚ) Úgy tűnik, nem maradt szélmalomharc az osztrák fila­telisták - e hasábokon is emlegetett - kampánya a különleges bélyegzések tengere ellen. Az Osztrák Bélyeggyűj­tő Szövetség és az osztrák posta meg­állapodásának eredményeként 1984- ben fél év alatt 140 emlékbélyegzéssel jelentkezett a posta, ami 25%-os csök­kenést jelent (1983-ban a teljes leltár 365 bélyegzést tett ki). A csökkenést eredményező megegyezés részletei kö­zül az tűnik számomra a legfontosabb­nak, hogy egy rendezvényre ezentúl csak egy alkalmi bélyegző adható ki, több különleges bélyegzés csak rend­kívül nagy jelentőségű eseményen használható. A jövőben állítólag azt is meggondolják, hogy feltétlenül em­lékbélyegzővel kell-e megülni, mond­juk, az osztrák dohányjövedék egyik­másik jubileumát. Hány kilométerre is van Budapest Bécstől? Kocsis Tamás 10 Lapszélre Horogra akadt, meg a stemplik (FILATELISTA LELEMÉNYESSÉG) Ez a történet viszont hiteles. Az NDK egyik vezető filatelistájától hallottam, aki éppen találkozásunk előtt néhány nap­pal érkezett meg a Balatonról barnára sülve, Halléba. Az NDK gyűjtő magyar cseretársat keresett néhány éve, s bejelentkezett egy, a Filateliai Szemlében megjelent magyarországi címre. Levelére megle­pő választ kapott. A magyar partner ugyanis közölte: bevallja, ő nem fila­­telista, tehát nem cseretársat keres, ha­nem mindössze balatoni üdülőjét sze­retné nyárra bérbe adni NDK turisták­nak. Őszintén megírta, kigondolta, hogy az az NDK-s, aki magyar bélye­geket keres, biztosan Magyarország iránt is érdeklődik. Ha tehát a kedves címzett a Balatonon kíván nyaralni, szíveskedjék válaszolni, ha nem, szól­jon barátainak, ha az sem, szíves el­nézést, üdvözlettel... Azóta ez a délbalatoni üdülőhely a hallei filatelisták legkedveltebb nyári találkozóhelye. (A SZÁMOK VALLANAK.) Olvasom a világ postaszolgáltatását összegző statisztikákat és meditálok. Öt világrészen összesen több mint 6,6 millió postás dolgozik, továbbít évi 158 milliárd levelet és levelezőlapot, 128 mil­liárd nyomtatványt, 2 milliárd csomagot, 430 milliárd dollár értékben pénzküldeményeket, továbbít 85 milliárd dollár értékben értékpa­pírokat és csekkeket, 103 milliárd dollárnak megfelelő postatakarékpénztári elszámoláso­kat. A számok akkorák, hogy szinte érzékelni sem lehet a tényleges súlyukat. De az önma­gáért beszél, hogy miközben az amerikai posta egymagában évi 120 milliárd, a nyu­gatnémet pedig mintegy 12 milliárd külde­mény továbbít, addig az egész fejlődő vi­lág postaforgalma együtt mindössze 22 milli­árd küldemény. Íme: a filatélia nyelvén is kifejezhető, mekkora méretű a fejlődő világ elmaradott­ságának az egész világot is terhelő súlya. A 40. évfordulón A Szépművészeti Múzeum műkincseinek meghurcoltatásáról A magyar bélyegkiadásban rendsze­resen jelentek meg az utóbbi húsz év­ben a Szépművészeti Múzeum műkin­cseinek miniatűr másai. Vonjuk most figyelmünk körébe a megjelenés sor­rendje szerint Greco: A bűnbánó Magdolna: Goya: Leány korsóval, A köszörűs: Raffaello: Az Esterházy Ma­donna, Ifjú képmása; Sebastiano del Piombo: Férfiképmás; Tiziano: M. Trevisani doge képmása; Van Dyck: Szent János evangélista című reme­két. Példának okáért. Ezek ugyanis, mind szerepeltek azon a kiállításon, melyet 1947-ben rendeztek a Szépmű­vészeti Múzeumban. Hazatért mester­művek címmel. E sorok írója azóta is őrzi a megrendítő hatású 1947-es ki­állítás élményét és katalógusát. Ennek kapcsán azonban az esemé­nyek folyamatában még korábbra kell visszalépnünk, 1944 novemberébe vagy decemberébe, — az időt ennél ponto­sabban meghatározni nem tudtam, mert a szemtanúk, akikkel beszélni volt módom, éppen a dátumra nem emlé­keztek pontosan­­, amikor is egy esti órán különös rendeltetésű teherautók álltak meg a Szépművészeti Múzeum Aréna (ma: Dózsa György) út felőli bejáratánál. Történetünk tulajdonkép­pen itt kezdődik, de - mert el nem hanyagolható előzményei is vannak - érdemes még korábbra is visszamen­nünk. Hitler a hatalomra jutásakor, tehát már 1933-ban arra is ügyelt, hogy ha­zai múzeumaik élére bizalmi embe­rei kerüljenek. E téren is gondolt be­folyásának határaikon túli kiterjeszté­sére. Aligha véletlen, hogy mindössze két évvel később, 1935-ben az Orszá­gos Magyar Szépművészeti Múzeum nagyhírű vezetőjét, Petrovics Eleket a kultuszkormányzat, — huszonegy esz­tendős kimagasló szolgálat után —, hirtelen menesztette, és helyébe a Greco. A bűnbánó Magdolna (1,50 Ft) ORSZÁGOS MAGYAR »s/fPMOVI.SZF.TI MÚZEUM HAZATÉRT MESTERMŰVEK A SZENTGOTTHÁRMÓL ÉS MÜNCHENBŐL VISSZAHOZOTT MŰKINCSEK I. KIÁLLÍTÁSA (RÉGI KÜLFÖLDI FESTMÉNYEK)­­ ** * BUDAPEST, I»? Az 1947-es katalógus

Next