Filatéliai Szemle, 1987 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1987-04-01 / 4. szám
Veszélyes hamisítványok Levélhamisítvány! Megjelenésük óta napjainkig a hamisítók paradicsoma volt és maradt az 1919-es ún. „megszállási” és helyi kiadások felülnyomott bélyegei, de nem kerülték el sorsukat az 1945-ös helyi kiadások sem, így az abonyi, székelyudvarhelyi, zilahi és egyéb felülnyomások, de a nyíregyházi és besztercenaszódi önálló bélyegek sem. A valódi bélyegek megismeréséhez, kiváló útmutatásokat találunk magas felkészültségű filatelisták tollából a Philatelica című folyóirat számaiban, valamint a Filatéliai Szemlében. Az utóbbi időben azonban egyre több küldeményhamisítvány kerül elő, mindkét időszakból. Gyűjtői szempontból veszélyességük annál inkább figyelemreméltó, mivel a levélhamisítványokhoz legtöbb esetben valódi bélyeget használnak fel és a postai kezelési jegyeket (postabélyegző, cenzúrabélyegző stb.) hamisítják a mai korszerű másolási lehetőségek alkalmazásával a megtévesztésig jó utánzatokat előállítva. A valóban futott küldemények, mind a helyi kiadásokkal, mind a megszállási bélyegekkel bérmentesítve ritkaságuknál fogva nagy keresettségnek örvendenek, ezért magas áron cserélnek gazdát. Igen fontos, hogy megszerzésük előtt körültekintő alapos vizsgálatnak vessük alá, illetve esetenként szakértő véleményét kérjük ki. Nemrégiben módom volt megvizsgálni egy eladásra felkínált 1945-ös nagyváradi helyi kiadású bélyeggel bérmentesített levélhamisítványt. Tanulságként közlöm a vizsgálat összegzését, hogy mennyire fontos a részletes elemzés egy-egy ritka objektum megszerzése előtt. A 195x128 mm fekvő téglalap alakú, krém színű szabványboríték jobb felső sarkában, enyhén (kb 10%) jobbra dőlő TP/18 filléres (alapbélyeg: Patrona Hungáriáé MBA 752 sz.) Nagyváradon 1945-ben felülnyomott bélyeg található. A felülnyomás valódi, a bélyegkép középvonalától 2,1 mm-re jobbra eltolódik. (1. sz. ábra) A bélyeg kopott, erősen áztatott benyomást kelt, alsó vízszintes fogazatának jelentékeny része hiányzik, vagy alig észlelhető. Mikroszkóp alatt vizsgálva a bélyeg jobb oldali függőleges, bal oldali alsó sarok környékén, valamint a bal oldali függőleges fogazat felső részén a fogazatok íveiben és közvetlenül mellette a levél borítékon szintetikus aromás hígítású ragasztóanyagra utaló nyomokat találni. Ez a bal oldali alsó saroknál a borítéktól enyhén elálló bélyeg hátlapján is megtalálható. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy valódi bélyegző nélküli áztatott bélyeget az eredeti ragasztó hiányában idegen ragasztóanyaggal rögzítették a borítékhoz. A szintetikus ragasztótól származó ragasztónyomok kis folt formájában megtalálhatók a bélyegképen is. Vizsgálólámpa alatt a bélyegkép fogazathoz közel eső egyenes részein foltszerűen eltérő színképet mutat, amely a ragasztóanyagnak a papír rostjaiba való beszívódására utal. (2. sz. ábra) A bélyegen és a levélborítékon szereplő ORADEA 3. - 1945 FEB 3 - NAGYVÁRAD 343 mm átmérőjű kétkörös, dátumállíthatós kisegítő gumibélyegző erősen deformált, rongálódott képet mutat. Színe szürkésfekete postai bélyegzőfestékre utal. Az ilyen típusú kisegítő bélyegzőket 1945 április végén már a román Nagyváradi Postaigazgatóság gyártatta le és csak román bélyegek érvénytelenítésére használták, tehát semmiképpen nem szerepelhet február 3-i dátummal nagyváradi felülnyomott bélyegeken. Összehasonlításképpen bemutatok egy nagyváradi román távirati lapon szereplő, az olajos bélyegzőfestéktől azonos fokon deformálódott 1945. július 12-én használt valódi ORADEA 3. bélyegzőt. Feltehetően ilyen állapotú bélyegzőről készítették a hamis öntőformát. Egyértelműen elkülöníthető az öntőformán készített korrigáló javítások, valamint az utólag már a bélyegre elhelyezett hamis bélyegző egyes részletein végzett apró utólagos restaurálások, így az ORADEA szó R betűjének jobb oldali függőleges szárának középtáján közvetlenül a fogazatnál, valamint a bélyeg bal felső sarkán áthaladó bélyegzőrészletben, idegen fekete festékanyagtól származó beavatkozás látható. A bélyeg fogazata mellett lévő idegen ragasztóanyag felületén áthaladó bélyegző is egyértelműen bizonyítja a bélyegző utólagos elhelyezését. (3. ábra) A boríték hátoldalán található szovjet címeres katonai cenzúrabélyegző, melyet kizárólag csak román táviratokon használtak (az eredeti a kivágaton látható) szintén jól sikerült hamisítvány. (3., 4. ábra) A boríték címzettje a Magyar Vöröskereszt Tudakozó Irodája a bélyegzőn szereplő időben 1945. február 3- án, még nem székelt a Szentkirályi utca 7. szám alatt, ide csak április elején költözött. A hamisítók kellő ismeret hiányában ezt a nem helytálló címzést írták, erősen vizezett tintával a borítékra. összegezve: egy igen veszélyes levélhamisítvánnyal állunk szemben, amely a gyűjtők megtévesztésére készült. Veszélyessége azért nagy, mert magas szinten hamisították a postai és cenzúrabélyegzőket és a valódiság látszatát hangsúlyozva eredeti felülnyomású bélyeget használtak, kihasználva az ilyen jellegű valódi küldemények ritkaságát és keresettségét. Voloncs Gábor 1. ábra 2. ábra