Filatéliai Szemle, 1992 (45. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

Jó gyűjtést 1992-ben! Az új évre szóló jókívánság mellé fel kellene vázolnom az ez évi bélyeggyűj­tési célokat, feladatokat. Ez azonban némi nehézségbe ütközik: nem tudtuk még elkészíteni szövetségünk költség­vetését, ami pedig szoros összefüggés­ben van teendőink egy részével, mert bizony a legtöbb dolog pénzbe kerül. Nem tudtuk még elkészíteni költségveté­sünket, mert nem tudjuk, hogy hány ta­gunk van. Nem tudjuk tehát, hogy mennyi bevétellel lehet számolni. A költségvetéstől függetlenül ismertek céljaink, amelyek magasabb szinten ugyan, de alapjában véve megegyeznek a szövetségünk megalakulásakor - 1922-ben - kitűzöttekkel. Szaklapunkról, a Filatéliai Szemlé­ről. Szeretnénk, hogy valamennyi szük­séges információt eljuttassa a tagság­hoz, hogy szakcikkeket közöljön, hogy eligazítsa a gyűjtőket a filatélia külön­böző ágai között, egyszóval adjon képet a bélyeggyűjtés hazai és nemzetközi híreiről, eseményeiről, újdonságairól. Fel fogjuk ehhez használni a közvéle­mény-kutatás kapcsán beérkezett véle­ményeket és javaslatokat. A lap új felelős szerkesztője garancia egy jó filatelista szaklap készítéséhez és kézbe adásá­hoz. A történeti hűség kedvéért jegyzem meg, hogy az országos szövetség meg­alakításának első gondolata - 1910-ben - egy „komoly magyar szaklap” megte­remtése érdekében merült fel. Már akkor világos volt a­ szaklap kiadó gyújtők előtt, hogy egy saját fia és jó szerkesztése a legfontosabb filatelista érdek. * Fellépés a hamisítások ellen. Az egyik legfontosabb gyűjtői érdek. Igaz ez akkor is, ha sok gyűjtő - tévesen - azt hiszi, hogy ez a szolgáltatás őt nem érinti. Nemcsak a régi bélyegek hamisít­ványainak (díjjegyes kivágás, teljes ha­misítvány, utánfogazás, utángumizás stb.) a kiszűréséről van szó. Szó van itt például arról is, hogy egy modern FDC csak akkor teljes értékű, ha azon az első napon használt alkalmi bélyegzés is rajta van. A csupán első napi jelzőbélyegzéssel kezelt FDC ér­téke mindössze a rajta levő használt bélyegek értékével (legtöbbször leázta­tandó tömegbélyeg!) azonos. Az igazi gyűjtői értéket pedig az az alkalmi bé­lyegzéssel kezelt FDC jelenti, amely tényleges postai utat futott be. Szó van itt arról is, hogy címzetlen, postai utat meg nem tett, de lebélyegzett bélyegű borítékot és levelezőlapot (pél­dául a „megszállási” területről) ne ve­gyünk meg: ezeket szokták „csinálmány­­nak” nevezni. A cél érdekében újjászerveztük a Bé­lyegvizsgáló Állomást. Gondoskodni fogunk az árveréseinkre beadott tételek figyeléséről is. Ha a kiki­áltáskor elhangzik a „garancia nélkül” megjegyzés, akkor azt a tételt ne vegyük meg! A gyűjtemények fejlesztése érdeké­ben az eddig évente két alkalommal tartott árverések számát háromra kíván­juk emelni, esetleg szakosítottan (gyűj­tési ágak szerint) megtartva azokat. Örü­lünk a Profila Kft. árveréseinek is, mert ez is hozzájárul gyűjtőink értékesítési és beszerzési lehetőségeinek bővülésé­hez. Létrehoztunk egy háromtagú bizottsá­got azzal a feladattal, hogy tekintse át a cserefüzet-szolgáltatást, és tegyen ja­vaslatot annak megjavítására, egyszerű­sítésére és gyorsítására. A bizottság munkájában vidéki cserefüzet-felelősök vesznek részt, ez azért fontos, mert a Budapesttől való távolsággal arányosan nő a cserefüzetek fontossága. Továbbra is biztosítjuk a használatlan magyar újdonságok beszerzését gyűjtő­ink számára a már bevált és megszokott módon azzal a különbséggel, hogy min­den korlátozás megszűnt, mindenki any­­nyi bélyeget, blokkot, kisívet rendelhet, amennyit akar (és amennyit a pénztár­cája megenged.) Biztosítani tudjuk az első napi alkalmi bélyegzéssel (és az első napi jelzőbé­­lyegzéssel) ellátott FDC-k beszerzését gyűjtőink számára, szintén korlátozás nélkül. Ígéretünk van a Magyar Postától: idő­ben a rendelkezésünkre bocsátja a ter­vezett alkalmi bélyegzések listáját (eset­leg a rajzát is), amit a Filatéliai Szemlé­ben közölni fogunk. Igény szerint ezek beszerzését is vállalja a szövetség. Ebben az évben a Magyar Posta ki fog adni egy olyan, igen korlátozott számban készülő bélyegváltozatot, amelyet ki­zárólag a Mabéosz tagjai fognak meg­kapni. A posta érdekelt a szövetség mű­ködésében, hiszen egy gyengén vagy rosszul működő szövetség nem tudná a bélyegek iránti érdeklődést növelni, így a posta bevétele és nemzetközi fontos­sága is csökkenne. * A területi bizottságokról. A bélyeg­­gyűjtő mozgalom decentralizálása céljá­ból létrehozott bizottságoknak át kellene tekinteniük eddigi ténykedésüket, és azt új alapokra kellene helyezniük. Meg kell szüntetni azt az eddigi gyakorlatot, hogy a területi bizottságok csupán a központ­ból kapott témákat tárgyalják meg (tiszte­let a kevés kivételnek). Szervezniük kell a terület filatelista­­munkáját. Megszervezhetnék a helyi gyorscseréket, a területi cserefüzet-for­­galmat. Létesíthetnének területi szak­könyvtárat, aminek a helye adott, ki­egészítésének is megvan a kézenfekvő módja. A helyi kiállítások, az ifjúsági gyűjtők számára összeállított didaktikus bemu­tatók szervezése is területi feladat. A gyűjtői gondok területenkénti össze­gyűjtése nagymértékben segítené és könnyítené a szövetség munkáját. Sok panasz helyileg orvosolható. * A kiállításokról. A filatelista közös­ségi cselekmény: beszélgetéseken, közi összejöveteleken, cserenapokon és kiál­lításokon zajlik. A gyűjtemény másnak egy nagyobb­­­­tása adja az i­cso­igazi való megmutatása, pártnak való bemutat, gyűjtői élményt, ad módot a tanulásra, a tanításra és a tapasztalatok kicserélé­sére. Kiállítási bizottságunk 1992-ben kidol­gozza a hazai kiállítási szabályzatot, ami a FIP ide vonatkozó előírásainak a figye­lembevételével rangsorolja a kiállításo­kat, szabályozza egy-egy gyűjtemény magasabb osztályba való lépésének a feltételeit. Minden, kiállításon már részt vett gyűjteménynek lesz egy kísérőköny­ve, amibe az illetékes zsűri bejegyzi az elért eredményt, így biztosítható a foko­zatos fejlődés figyelemmel kísérése, va­lamint az is, hogy a nemzetközi kiállítá­sokra-különösen a FIP világkiállításaira - a legjobbak kerülhessenek ki. A kiállítások a filatélia versenyei. Itt minden gyűjtőnek alkalmazkodnia kell a FIP előírásaihoz, a versenyszabályok­hoz. Ez nem a gyűjtői szabadság meg­sértése, hanem az egyenlő feltételek biztosítása. Atlétikai versenyen sem le­het 90 m-es síkfutásban versenyezni! A tagdíj 1992-ben nem fog emelkedni. Csak egységes tagdíj képzelhető el, hi­szen az nem egyéb, mint annak a jelké­pe, hogy önként,­n együvé tartozunk­ , minden kényszer nélkül . A szövetség támogatni kívánja a szak­osztályok munkáját, és a filatelista szak­­irodalmat. Ezek részleteit a Szövetség költségvetésének elkészülte után lehet csak meghatározni. Az ifjúsági bélyeggyűjtés kérdései­vel nem kívánok most foglalkozni, mert lapzártakor még nem tárgyalta meg az egyévi Boldo.i \!j évet! H»ptov New V**fl 0lCCktkhW Neurahi © „ p főtitkár '' b pUi&typ felelős szerkesztő Shapia Hiliflen magyar bélyeggyűjtőik □ ГПI 11 ! ПГ LÉGIPOSTA PAR AVION III

Next