Bélyegvilág, 2002 (55. évfolyam, 1-12. szám)
2002-04-01 / 4. szám
szenvedtek. Az áruló Brankovics szerb despota, fogságba is ejtette Hunyadit, és Smederevo várában őriztette, ahonnan csak váltságdíj ellenében szabadult. Várnai győzelme után a Török Birodalom tovább erősítette pozícióit. II. Mohammed (Tr 2544/15 - a hódító) 1453-ban elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon Magyarországgal is. 1456 tavaszán a szultán az ország ellen indult. Július elején a százezres török had körbezárta Nándorfehérvárt és hevesen ostromolta. Az ostrom tizedik napján Hunyadi vízi csatában áttörte a dunai kordont (lángba borította a török hajóhadat, és bejutott a várba. Az utolsó török rohamra július 21-én került sor. „...a vár belsejében szemtől-szembe harcoltunk akár a mezőben” - írta Hunyadi. A várostromnál hőstettet hajtott végre Dugovics Titusz (7-1456) végvári vitéz, aki a zászlót kitűzni akaró „törököt átnyalábolta és a magasból a mélybe ugorva magával rántotta” (Bonfini). Ez megzavarta a gyaurokat és visszavonultak. Másnap megérkezett a magyarok pápai megbízottja, (Szent) Kapisztrán János (1386-1456) ferences barát (M 3552 - 105/a. ábra, Amerigo Tot domborműve; V 261-262 egészalakos képe; E 1804 portréja) keresztes serege. Rajtaütöttek a törökön, elfoglalták hadállásaikat, mire a janicsárok fejvesztve menekültek. A magyar sereg Hunyadi zászlaja (M 3458 -105. ábra) alatt a hadvezér egy remek hadmozdulatával kivívta a végső győzelmet, és világraszóló diadalt aratott a török „félhold” (Tr 807-25) felett. Ezzel egy időre sikerült megállítani az Oszmán Birodalom terjeszkedését. A nándorfehérvári győzelem emlékére azóta minden délben harangoznak. III. Calixtus (7-1458) pápa a török veszélyt észlelve és a Halley üstököst (M 3760-3765) figyelmeztető jelnek véve a török sereg felvonulásakor kiadta a „Bulla Oratórium”-ot. Ebben „elrendelte, hogy minden keresztény hívő mondjon imát az üstökös képében megjelent ördög, a pogány török ellen” (Szűcs Jenő: Miért szól délben a harang?). Hogy senki ne mulassza el a naponkénti könyörgést, előírta, hogy déltájban a kereszténység valamennyi templomában kongassák meg a harangokat. A nándorfehérvári győzelem azonban korrigálta a bulla eredeti jelentését. Ebben közrejátszott a véletlen is: a két hír egyszerre érkezett Bécsbe, így a csodáért „könyörgő” harangozás a győzelmet ünneplő harangzúgásként hatott. Maga a pápa is érezte az összefüggést, és módosította a Bullát: a déli harangozáskor mondott imák a hálaadás imái lettek. A nagy hadvezér nem élte túl a diadalt, a zimonyi táborban kitört pestisjárványban hamarosan meghalt (B 56/56). Gyulafehérváron (Ro 636, 3264) temették el. Kapisztrán Jánost is a járvány vitte el, és Újlakon (Но 190) a kolostorban temették el. Hunyadi nagy győzelmének és halálának 500. évfordulóján, 1956-ban kibocsátott 1 forintos névértékű bélyeg (M 1530 - 106. ábra) Pátzay Pál alkotását, a Pécsett felállított lovas szobrát ábrázolja. Ez a grafikája a pécsi posta 1957. évi alkalmi bélyegzőjének (B 57/17), és ott látható a pécsi látképet ábrázoló bélyegen (M 3011) is. Kecskeméten felállított lovas szobra (Kiss István alkotása) az ábrája az 1987. évi díjjegyes levelezőlap (L 445 - 106/a. ábra) 2 forintos rányomott bélyegének. Az osztrák posta is megemlékezett a diadalról: 1956-ban emlékborítékjának bal oldalára a győztes csata egy jelenetét nyomta rá. Ács Imre (folytatjuk) 106. ábra A Posta 2002. évi Bélyegkibocsátási tervében szereplő tartalék terhére 2002. március 14-én jelent meg a Nemzeti Színház avatása blokk 500 Ft értékben, valamint 2002. augusztusában kerül kiadásra az 1000 éves a Kalocsai Érsekség bélyeg. A még fennmaradó két tartalék terhére kiadandó bélyegek egyelőre nem ismertek. 16 BELYEGVILAG - UHUIM МЖШ 2002/4