Bélyegvilág, 2002 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2002-03-01 / 3. szám

róla, hogy bátyja Szilágyi Mihály, hadvezér és kormány­zó, férje pedig Hunyadi János, Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán majd kormányzó, kinek élete a török elle­ni állandó harcban telt. Két fiúgyermekük közül a kiseb­bik Mátyás király néven, 1458-1490 között Magyaror­szág uralkodója volt. A nándorfehérvári győzelem után ki­tört pestis­járványnak 1456. augusztus 11-én áldozatul esett férje halála utána Szilágyi Erzsébet a hatalmas Hu­nyadi-birtokokat igazgatta. Elsőszülött fiának, Hunyadi Lászlónak kivégeztetése, majd V. László király halálát kö­vetően Mátyás királlyá választásának nemcsak politikai, hanem gazdasági alapját is ő teremtette elő. Garai László­val kötött szegedi egyezmény révén - Szilágyi Mihály mellett - egyik vezetője volt az akciónak. Fia megválasz­tása után a Hunyadi-birtokok továbbra is az ő irányítása alatt maradtak, és mint a király anyja, gyakran lakott az óbudai királynéi várban. 1465-ben Vajdahunyadon feren­ces kolostort alapított. Halála előtt nem sokkal készített végrendeletében unokáját - Mátyás király és Edelpöck Borbála boroszlói polgárlány fiát - Corvin Jánost tette örökösévé. 1483 júliusában hunyt el. Bibliogr.: Dörnyei László, dr.­­ Kővágó Sarolta dr.: A magyar történelem nagy alakjai, 2. rész, Bp., 1987. Magyar Életrajzi Lexikon, Bp., 1967. További bélyeg: MBK 4562. * * * A sorozat negyedik, 50 filléres címletén (MBK 790) Ka­nizsai Dorottya látható. Kanizsai Dorottya: Szilágyi Erzsébethez hasonlóan sem születési idejét sem születési helyét az általam eddig ismert forrásanyagokban nem találtam meg. Annyit tudok róla, hogy Kanizsai Miklós soproni ispán leánya. Első fér­je Geréb Péter, Mátyás király unokatestvére (anyja: Szi­lágyi Zsófia), 1499-től 1503-ban bekövetkezett haláláig az ország nádora volt. Második férje Perényi Imre, nádor 1504-1519 között. A mohácsi csata után fia holttestét ke­resve, saját embereivel temettette el az ütközet halottak. Azt, hogy melyik férjétől született fiát avagy fiait kereste, homály fedi. Egyes kutatók szerint Perényi Ferenc váradi püspök anyja volt, más források viszont Perényi Ferenc anyjaként Perényi Imre első feleségét, Báthori Magdolnát említik. Bibliogr., Magyar Életrajzi Lexikon, Bp., 1987. * * * A sorozat ötödik, 70 filléres címletén (MBK 791) Lórántffy Zsuzsanna látható. Lórántffy Zsuzsanna: Születési idejéről annyit lehet tudni, hogy 1600 körül zempléni nagybirtokos család sar­jaként született, de születésének pontos helyét egyelőre homály fedi. 1616-ban, amikor felségül ment I. Rákóczi Györgyhöz, hozományként Sárospatakot kapta szüleitől. Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kor­mányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és a csapatszervezésekben. Kitűnő gazda és kertész volt, aki előszeretettel pártfogolta a kál­vinista egyházi és iskolai létesítményeket. I. Rákóczi Györgyöt 1630-ban erdélyi fejedelemmé választották. Er­délyi mesterek kezdték el építeni még 1642-ben a pataki vár déli szárnyának az emeletét. A ma Lorántffy-erké­­lynek nevezett épületrészre a fejdelemasszony címere és az 1643-as évszám került. 1646-ban a máig meglévő árká­dos loggiával és feljáróval kötötték össze a palota keleti szárnyát a Vörös toronnyal. Férje halála után, 1648-ban Erdélyből a hozományként kapott, és felújított sárospata­ki várba költözött. Az 1531-ben alapított sárospataki isko­la Lórántffy Zsuzsanna közreműködésével virágzott fel. 1650-ben, amikor a sárospataki főiskola diákjainak száma már ezer fölött volt, meghívta a hírneves cseh professzort, Jan Amos Komenskyt, latin nevén: Comeniust. Lórántffy Zsuzsanna nemcsak a pataki főiskolát, hanem a váradi, a debreceni, a kolozsvári kollégiumot is támogatta. 1660. április 18-án halt meg Sárospatakon. Bibliogr.: Az Est hármaskönyve. Kétezer év szerelmeslevelei. Bp., 1939. Dörnyei László dr.­­ Kővágó Sarolta dr.: A magyar történelem nagy alakjai, 4. rész, Bp., 1987. Magyar Életrajzi Lexikon, Bp., 1967. További bélyegek: MBK 653, MBK 4562. * * * A sorozat hatodik, 80 filléres címletén (MBK 792) Zrínyi Ilona látható. Zrínyi Ilona: Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin gyermekeként 1643-ban született a horvátországi Ozalj várában. 1667-ben férjhez ment I. Rákóczi Ferenc­hez,­­ II. Rákóczi György erdélyi fejedelem fiához­­ aki még apja életében megkapta a fejedelmi címet. 1672-ben született meg első gyermekük, Julianna, majd négy évvel később fiúgyermeknek adott életet, aki II. Rákóczi Fe­­rencként vonult be a magyar szabadságharcok történe­tébe. Férje 1676-ban bekövetkezett halála után egyedül, teljesen magára utalva­­ apját és nagybátyját a Habsburg ellenes összeesküvésben való részvétel miatt kivégezték, édesanyját zárdába száműzték, öccse várfogságban halt meg - irányította gyermekei nevelését és a hatalmas gaz­daságot. Határozott egyéniségére, helyzetfelismerő ké­pességére utal, hogy férje halála után sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja. 1683-ban Munkácson hozzáment Thököly Imréhez. Zrínyi Ilona első házassága politikai és anyagi érdekből jött létre, második házassága szerelemből köttetett. Zrínyi Ilona mindenben támogatta férje politikai törekvéseit, 1685-től három éven át a csá­szári sereggel szemben megvédte Munkács várát. Amikor a várat kénytelen volt feladni, akkor gyermekeitől elsza­kították, és őt a bécsi Orsolya-apácák zárdájába zárták. 1691-ben két elfogott császári tábornokért cserébe Thö­köly Imre elérte felesége kiadatását. Kiszabadulva követ­te férjét törökországi száműzetésébe. Nikodémiában hunyt el 1703. február 18-án. Hamvai a kassai dómban vannak elhelyezve. Bibliogr.: Dörnyei László dr.­­ Kővágó Sarolta dr.: A magyar történelem nagy alakjai, 4. rész, Bp., 1987. Magyar Életrajzi Lexikon, Bp., 1967. További bélyegek: MBK 1331, MBK 3106, MBK 4619, Rákóczi Margit 2002/3 BÉLYEGVILÁG - IflMIfefi ggtsniD® 19

Next