Bélyegvilág, 2009 (62. évfolyam, 1-12. szám)
2009-12-01 / 12. szám
28 BÉLYEGVILÁG - folyÉftat @g®nl® 2009/12 névértékű sorszámozott blokkot jelentetett meg a Magyar Posta 100 ezer példányban. A blokk középső részén, a bélyegen Deák portréja látható, melyet körülvesz: XIX. századi pesti városrészlet, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az Operaház. A bélyeg alatti részen a Pesti Napló 1867. áprilisi száma van, melyben Deák híres úgynevezett húsvéti cikke jelent meg. (2. ábra, Mbk.sz., 4714.) 2003-ban a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége és a Deák Filatéliai Szalon magánkiadásaként emlékív jelent meg. A haza bölcse születésének 200. évfordulója” felirattal Deák portréjával, ugyancsak Vagyóczky terve alapján. (3. ábra) 2006-ban a fenti ívet ismét kiadták a „Bélyegvilág előfizetőinek 2006” hátoldali szöveggel 2169 példányban. Itt említem meg, hogy 2003-ban Deák születésének 200. évfordulója alkalmával a Magyar Nemzeti Bank limitált példányszámban veretett az Állami Pénzverővel 20 Ft névértékű emlékpénzt, melynek előlapja azonos a normál fizetőeszközével, hátlapján pedig Deák ismert portréja „1803-1876, Magyar Köztársaság” felirattal. (4. ábra) Legmagasabb címletű 20 000 Ft-os bankjegyünkön ugyancsak Deák portréja látható Vagyóczky terve alapján, melyet a Magyar Nemzeti Bank 1999-ben hozott forgalomba és ma hivatalos fizetőeszközünk. (5. ábra) Zalaegerszegen a szépen parkosított, róla elnevezett téren találjuk Deák gránit talapzaton álló bronz szobrát, Vay Miklós alkotását. (6. ábra) A város Dísztermében pedig Deák egyetlen egész alakos festett képe található, melyet Györgyi Alajos fővárosi portréfestő készített és 1997-ig a Göcsej Múzeum őrzött. (7. ábra) Deák születésének 200. évfordulója alkalmából Kehidán a Deák-kúriában állandó kiállítás nyílt „A haza bölcse, Zala büszkesége” címmel. Árpád-kori temetőkápolnájában pedig megtalálható a Deák család temetkezési helye. Végül megjegyzem, hogy a két falu összevonásaként Kehidakustány ma Termál Gyógy- és Élmény fürdőjéről híres. Pálfy László - nyugd. tanár Árpád-kori keresztény templomaink (X—XIII. századok) Az Árpádház megalapítója Árpád VI. Soóky Végső I fejedelem (HMN Mi 705, Bt 235) —1 volt. Korszaka 905-1301 évekre esett. Árpád utódai Géza fejedelemig (972-997) pogány fejedelmek voltak. Géza fejedelemről (HUN Mi 2782) teljes biztonsággal állítja a történelemtudomány, hogy családjával együtt felvette a kereszténységet, de nem szakított meg a pogány rítussal. Az udvarában tartózkodó püspök intésére azt a választ adta, hogy „elég gazdag egyszerre két istennek is áldozni”. Fia István már a római műveltség szellemében nevelkedett, már keresztény fejedelemként (997-1000), majd első magyar királyként (1000-1038) uralkodott. A királyavatáshoz 1000-ben a pápától kért és kapott királyi koronát (HUN Mi 551), s 1000 karácsonyán foglalta el királyi trónját (HUN Mi 553). Ő a feudális magyar állam megszervezője (HUN Mi 2783), megszervezte a hadseregét (HUN Mi 2784), az állam törvényes rendjét (HUN Mi 578, 2785), a közművelődést (HUN Mi 2786), a külföldi kapcsolatokat (HUN Mi 2781), keresztény hitre térítette a magyarságot (HUN Mi 576 VAT Mi 594-95), megindította a hitélet szervezetét, s elrendelte templomok építését (HUN Mi 552). Ez utóbbi e tanulmány témája. A hitélet szervezésére- az államszervezéssel (megyék) párhuzamosan - érsekségeket, püspökségeket, apátságokat és prépostságokat szervezett, szerzetes rendeket hívott az országba. István király idejében 10 püspökség létesült, s megépültek a püspökségi székesegyházak. Esztergomban 1010 után indult a Szent István vértanú templom és a Szent Adalbert érseki székesegyház építése (HUN Mi 4668). 1002-ben létesült a kalocsai érsekség (HUN Mi 4746). Ezekkel egyidőben épült a fehérvári bazilika és Óbudán a szakrális központ (HUN Mi 2715). Befejeződött a veszprémi püspökség (HUN Mi 1565,2916), az egri (HUN Mi.....), a Csanádi, a váci (HUN Mi 2514) püspökségek megszervezése, ezekhez társultak később a győri (HUN Mi 2660) és a pécsi (HUN Mi.......) püspökségek. Ez az egyházszervezet I. László király (1077— 1095) idején kiegészült a jelenlegi határainkon kívül 1091-ben eszéki és 1093-ban a zágrábi, valamint a gyulafehérvári (ROM Mi 286) és a váradi (HUN Mi 2717), Kálmán idején 1113-ban a nyitrai (CSR 319, 1576 SVK Mi 221) püspökségekkel. Létrejöttek a betelepített szerzetesrendek joghatósági hatalommal (hites helyek) felruházott, az egyházmegyéktől független főhatóságai, az apátságok és prépostságok is. A prépostságok, a hazai társaskáptalanok élén álló egyházi főhatóságok a püspökével egyenrangú joghatósággal rendelkeztek a nagyprépostok irányításával a szebeni és a szepesi szászok kiváltságolt területén. Hazánk mai területén elsőként alakult - már Géza fejedelem idején, 996-ban - a pannonhalmi bencés apátság