Bélyegvilág, 2012 (65. évfolyam, 1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

Magyar tudósok és feltalálók bélyegeken (XII. rész) Cikksorozatomban azokat a magyar bélyegeket tárgyalom, melyek ma­gyar tudósok és feltalálók, vagy bizo­nyos más híres egyéniségek portréját ábrázolják, vagy velük, illetve mun­kásságukkal kapcsolatos információt nyújtanak. Neumann János (1903-1957) Magyar származású matematikus, aki már tízéves kora előtt csodagyereknek számí­tott, de a budapesti fasori evangélikus fő­gimnáziumba csak a tízéves kor betöltése után vették fel. 1921-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Tanulmányai során hosszabb időt töltött Berlinben és Zürichben, az utóbbi helyen a Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett (1925), majd Budapesten matematikából dokto­rált. 1930-ban az Amerikai Egyesült Álla­mokba hívták vendégprofesszornak a Princeton Egyetemre, ahol végleges állást kapott. John von Neumann néven bekap­csolódott (több más szakemberrel együtt) az amerikai kormány által irányított hadi­­technikai kutatásokba, különösen az első atombomba előállításával kapcsolatos el­méleti munkába. Az Amerikai Társaság elnöke volt (1951-1954), megkapta az Amerikai Egye­sült Államok Érdemérmét (1954), majd 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki. Neumann János legkiemelkedőbb tudo­mányos eredményeit a kvantummechani­ka, a halmazelmélet, a matematikai logika és a numerikus analízis területén érte el. Kiemelkedő érdemeket szerzett az elekt­ronikus számítógépek logikai tervezésé­ben. Alapvető gondolatait a kettes szám­­rendszer alkalmazását, a memóriát, a programtárolást, az utasítási rendszert Neumann-elvekként tartják számon. Neumann tanácsadóként vett részt az 1952-ben üzembe helyezett EDVAC szá­mítógép tervezésében. Az általa kifejlesz­tett Neumann-elv a módszere a mai számí­tógépek készítésének is. Ő fejlesztette ki a gépi programozást felváltó BASIC nyelvet is. Neumann nevét holdkráter őrzi és róla nevezték el a (22824) von Neumann kis­bolygót Nevét viseli több hazai utca és oktatási intézmény. A Financial Times 2000-ben az 20. század emberének nevez­te. Neumann János portréja látható az 1992-ben kiadott A magyarok szerepe A VILÁG TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰ­SZAKI haladásában sorozat MBK 4161 sz. 40.- Ft névértékű bélyegén, valamint a 2003-ban megjelent JELES MAGYAROK (II.) sorozat 32 Ft-os címletén (MBK 4674). Mindkét bélyegen háttérképként találmányaira utaló grafika látható (1. áb­ra). Stein Aurél (1862-1943) Magyar származású Kelet-kutató, a Ma­gyar Tudományos Akadémia külső tagja, aki brit alattvalóként (Sir Marc Aurel Stein) vált világhírűvé. Tanulmányait budapesti és németorszá­gi egyetemeken végezte, 21 évesen böl­csészdoktor lett és Angliában (London, Oxford, Cambridge) tanult tovább. 1886- ban utazott első ízben Indiába, ahol brit hivatalnokként dolgozott és több egyete­men taní­tott. 1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsi­­ába (Takla- Makán si­vatag, Góbi sivatag, Dunhuang, Kelet-Irán), az általa gyűjtött kéziratok és régészeti le­letek nagy többsége a British Múzeumba került. Angol és magyar nyelven számta­lan írást publikált. 1943-ban Kabulban halt meg, sírja a kabuli keresztény temető­ben található. Stein Aurél magyar bélyegen első ízben az 1994. évi Europa kiadás 50 Ft-os cím­letén látható (MBK 4241), a bélyegképet utazásaira utaló jelenetek teszik teljessé (2. ábra). 2004-ben a Magyar tudomány ünnepe alkalmából a Posta 80­ Ft névér­tékű bélyeget adott ki (MBK 4776) Körösi Csorna Sándor és Stein Aurél munkásságá­nak emlékére (ezt a bélyeget a Körösi Csom­a Sándort ábrázoló kiadások tárgya­lásánál már bemutattuk. Bélyegvilág, 2011. február, 9. oldal, 3. ábra). Gervay Mihály (1819-1896) A kiegyezést követően az első magyar or­szágos posta-főigazgató, miniszteri taná­csos és főrendiházi tag. 1838-ban szülővárosában, Pozsonyban lépett az akkor még közös osztrák-magyar posta szolgálatába. Mint kiváló szakem­bert, 1855-ben, 17 évi szolgálat után kine­vezték postaigazgatónak. Az 1867-es ki­egyezésig a nagyváradi kerület vezetője volt, ekkor az önállóvá vált Magyar Királyi Posta igazgatójának nevezték ki. Ebben a beosztásban 20 éven át teljesített szolgála­tot, nyugdíjazásáig. Elsődleges feladatának tekintette az osztrák postától történő különválás lebo­nyolítását. Célja volt a postai szolgáltatá­sok olcsóbbá tétele, hogy azok a legszegőb 1. ábra

Next