Bélyegvilág, 2012 (65. évfolyam, 1-12. szám)
2012-01-01 / 1. szám
Magyar tudósok és feltalálók bélyegeken (XII. rész) Cikksorozatomban azokat a magyar bélyegeket tárgyalom, melyek magyar tudósok és feltalálók, vagy bizonyos más híres egyéniségek portréját ábrázolják, vagy velük, illetve munkásságukkal kapcsolatos információt nyújtanak. Neumann János (1903-1957) Magyar származású matematikus, aki már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, de a budapesti fasori evangélikus főgimnáziumba csak a tízéves kor betöltése után vették fel. 1921-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Tanulmányai során hosszabb időt töltött Berlinben és Zürichben, az utóbbi helyen a Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett (1925), majd Budapesten matematikából doktorált. 1930-ban az Amerikai Egyesült Államokba hívták vendégprofesszornak a Princeton Egyetemre, ahol végleges állást kapott. John von Neumann néven bekapcsolódott (több más szakemberrel együtt) az amerikai kormány által irányított haditechnikai kutatásokba, különösen az első atombomba előállításával kapcsolatos elméleti munkába. Az Amerikai Társaság elnöke volt (1951-1954), megkapta az Amerikai Egyesült Államok Érdemérmét (1954), majd 1955-ben az öttagú Atomenergia Bizottság (AEC) tagjává nevezték ki. Neumann János legkiemelkedőbb tudományos eredményeit a kvantummechanika, a halmazelmélet, a matematikai logika és a numerikus analízis területén érte el. Kiemelkedő érdemeket szerzett az elektronikus számítógépek logikai tervezésében. Alapvető gondolatait a kettes számrendszer alkalmazását, a memóriát, a programtárolást, az utasítási rendszert Neumann-elvekként tartják számon. Neumann tanácsadóként vett részt az 1952-ben üzembe helyezett EDVAC számítógép tervezésében. Az általa kifejlesztett Neumann-elv a módszere a mai számítógépek készítésének is. Ő fejlesztette ki a gépi programozást felváltó BASIC nyelvet is. Neumann nevét holdkráter őrzi és róla nevezték el a (22824) von Neumann kisbolygót Nevét viseli több hazai utca és oktatási intézmény. A Financial Times 2000-ben az 20. század emberének nevezte. Neumann János portréja látható az 1992-ben kiadott A magyarok szerepe A VILÁG TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI haladásában sorozat MBK 4161 sz. 40.- Ft névértékű bélyegén, valamint a 2003-ban megjelent JELES MAGYAROK (II.) sorozat 32 Ft-os címletén (MBK 4674). Mindkét bélyegen háttérképként találmányaira utaló grafika látható (1. ábra). Stein Aurél (1862-1943) Magyar származású Kelet-kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, aki brit alattvalóként (Sir Marc Aurel Stein) vált világhírűvé. Tanulmányait budapesti és németországi egyetemeken végezte, 21 évesen bölcsészdoktor lett és Angliában (London, Oxford, Cambridge) tanult tovább. 1886- ban utazott első ízben Indiába, ahol brit hivatalnokként dolgozott és több egyetemen tanított. 1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába (Takla- Makán sivatag, Góbi sivatag, Dunhuang, Kelet-Irán), az általa gyűjtött kéziratok és régészeti leletek nagy többsége a British Múzeumba került. Angol és magyar nyelven számtalan írást publikált. 1943-ban Kabulban halt meg, sírja a kabuli keresztény temetőben található. Stein Aurél magyar bélyegen első ízben az 1994. évi Europa kiadás 50 Ft-os címletén látható (MBK 4241), a bélyegképet utazásaira utaló jelenetek teszik teljessé (2. ábra). 2004-ben a Magyar tudomány ünnepe alkalmából a Posta 80 Ft névértékű bélyeget adott ki (MBK 4776) Körösi Csorna Sándor és Stein Aurél munkásságának emlékére (ezt a bélyeget a Körösi Csoma Sándort ábrázoló kiadások tárgyalásánál már bemutattuk. Bélyegvilág, 2011. február, 9. oldal, 3. ábra). Gervay Mihály (1819-1896) A kiegyezést követően az első magyar országos posta-főigazgató, miniszteri tanácsos és főrendiházi tag. 1838-ban szülővárosában, Pozsonyban lépett az akkor még közös osztrák-magyar posta szolgálatába. Mint kiváló szakembert, 1855-ben, 17 évi szolgálat után kinevezték postaigazgatónak. Az 1867-es kiegyezésig a nagyváradi kerület vezetője volt, ekkor az önállóvá vált Magyar Királyi Posta igazgatójának nevezték ki. Ebben a beosztásban 20 éven át teljesített szolgálatot, nyugdíjazásáig. Elsődleges feladatának tekintette az osztrák postától történő különválás lebonyolítását. Célja volt a postai szolgáltatások olcsóbbá tétele, hogy azok a legszegőb 1. ábra