Bereg, 1877 (4. évfolyam, 1-31. szám)
1877-09-16 / 31. szám
a kormánnyal tartunk, hogy valahogy megne sértsük a semlegességet; politizálunk akkor mibőn szeretnünk kellene. — Hát illik ez — hát becsület ez, — kérdjük a nagy Bánkkal ? E nagy mulasztást helyre kell ütnünk. Beregmegyének van lelkes, és művelt értelmisége, akik minden jóért, és nemzetért lelkesedni tudnak. — Aljának elő mert a cselekvés órája ütött, tovább már várni nem lehet. Kétszeresen ád, ki gyorsan ád a betegnek, és éhezőnek kinait fokozza a küzdelem. Bereg megye sohasem maradt a jótékonyságban, és hazafiságban — más megyék mellől — hátra, hogy maradna tehát most el, midőn az ügy oly szent, és a verseny oly magasztos! . . . A hazafiság nevében hívjuk fel a társadalom élén álló egyéneket , vegyék kezükbe az ügy vezetését, s kérjük a hatóságot támogassa a cselekvőket, és felhívjuk a megye összes polgárait hogy kötelességüknek eleget tegyenek. — Anonymus. > 120 Klein Ignácz, Som. Weisz Mózes Munkács. *Kőrösy Pál V.Namény. Klein Sámuel, Tarpa *Lang Jenő, Beregszász. Meiszlik Jankel, Sztrojna. *Boros Péter Muzsaly. Soós Pál, Ilosva. Weisz Mihály, Repede. Markovics Soma, Balázsfalva. Goldstein Herman, Munkács. Izraelovics Béni, Benedike, Kesztenbaum Niz8an Munkács. Weszberger Sámuel, Beregszász. Kozma János, Gergelyi Nagy Ádám, Barabás, Dancs Menyhért, Beregszász. Gáthy Mihály, Beregszász. Novák Antal, Beregszász. Balogh László, Munkács Berzsenyi Pál, Beregszász. Brausntein Jakab, Balazsér. Hoffman János, Munkács, Friedman Béni, Rákos. Fried Fülöp, Munkács. Sütő Ferencz Barkaszó Közli: Jobszty Gyula, főjegyző. Beregmegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névjegyzéke 1878. évre. Grf. Sehönborn B. Ervin, Bécs. *Freiseisen Gyula, Gulács. Lónyay Albert, Som. Horváth István, Hete. Péchy Tamás, Macsola. Kroo Herman, Munkács *Dr. Lang Ferencz, Beregszász. Eötvös Jenő, V.Namény. „Vass György, Barabás, Rácz Sándor, M.-Kasyony. Buday Sándor, Budapest. Abonyi Emil B.-V.-Ardó. Joó Lajos, K.-Bégány. Br. Uray Gyula, Surány, Lónyay József, Budapest. Horthy László, M.-Baszony. Buday Zsigmond Lázár, Balazsér. Lónyay János, N.-Lónya. Horthy Gyula, T.-Szalka. Feuerstein Leibisch, Benedike. *Buzáth Kajetán, Beregszász. Lónyay Sándor V.-Namény. Weinberger Béni, Kajdanó. Nemes János, N.-Bégány. Bay Ferencz, Surány. Nedeczey János, Munkács, Gr. id. Lónyay Menyhért, Budapest. Morvay Pál, S.Oroszi Tániel Ödön, Beregszász. Kroó, Szender, Munkács. •Gulácsy Dezső, Beregszász, Gr. Lónyay Béla, Bátyu. Galgóczy Pál, N.-Bégány. Hunyady Béla, Budapest. „Gotthier Lipót, Munkács. Uray Imre, Gulács •Péchy Endre, Beregszász. Szarka László, Beregszász. Bay Károly, Surány. Ehrenreich Izidor, Bótrágy. Gedajlovics Farkas, Bilke. *(Csánk Nándor, Beregszász. Uray Miklós, Kércs. Gorzó Bálint, Komlós. Gottesman Jenő, Csorna. *Bloksay István, Beregszász. *Dr. Róthman József, Beregszász. Meisels Baruch, Munkács. Gecsey Ferencz, Gecse. Gottesman Adolf, Erdő-Bakta. „Cserszky Antal, Munkács. *Várady József, Izsnyéte. Szalay András, Munkács. Futó László, T.-Adony. Komlóssy Albert Kisfalud. •Nizsalovszky Endre, Kisfalud. Róth Benjámin, N.Dobrony. Klein Sámuel, T.Szalka. Marmerstein József, N.Lónya. *Paksy János, K.-Gut. *Dr. Scholcz Ede, Munkácsi-vár. Weiszhaus Izrael, Beregszász. Mermelstein Dávid, Halábor. *Schuller Sámuel, Munkács. *Pásquál Antal, Beregszász. Propper Hermann, Beregszász. *Beniczky Alajos, Beregszász. Balogh Ignácz, Beregszász. Oestereicher M. A. Munkács. *Gulácsy Lajos, Beregszász. *Lehoczky Tivadar, Munkács. Riedermann József, Hribócz. •Szeles Károly, Beregszász. *Benda Kálmán, Beregszász. Stegman Márkus, Munkács. *Ekkel György, Beregszász. Gold Zsigmond, Munkács. Fuchs Lobi, Munkács. *Zlatényi Gyula, Munkács *Jászay Antal Munkács. Kepes László, Vári. Kövér József, Munkács. *Belényesy Károly, Barabás. Ilosvay Lőrincz, Ilosva. *Vass Gyula, Barabás. Hausman Chaim, Munkács. Ausländer Áron Herschl, Munkács. Friedman Herman, Munkács. *Horváth Alajos, Munkács. *Talapkovics Bazil, Bilke. Kroó Beiniseh, Munkáss. II. Kun Mihály, Barabás. *Hoffman Márton, S.Oroszi. Dávid Ábrahám, Barabás. Moskovics Ignácz, Beregszász. *Bloksay Ferencz, M.Kaszony, *Azary József, M.Jánosi. Vokurkó József, Munkács. Neupauer György, Márok-papi. Gottesman József, Munkács. *Dr. Magaziner József, Beregszász. Koncz András, Beregszász, *Makk Antal, Beregszász. Steinberger Berkó, Bród. Jubszty Gyula, Beregszász. Róth Gerzon, Tarpa. Zeiszler Márton, T.Ujlak Salamon Dávid, Kisfalud. Meisels Vilmos, Munkács. Komlóssy János, Komlós. Weingarten Dávid Munkács. Feuerstein Ábrahám, Cserlenő. Moskovics Ábrahám, Zsukó. Eisdörfer Jakab, Paszika Fendrich Hermann, Motrinecz Illés, Munkács. Pogány Ferencz K.-Gut. Feuerstein Sámuel, Dávidháza Fisch Jakab, Badaló Kroó Mendel, Munkács. Id. Buzinkay Péter, Csaroda Ifj. Jandrisics Antal, Beregszász. *Szeles Elek, beregszász, Berzsenyi Antal, Szatmár. *Sütő József, Beregszász. Pásztélyi János, Budapest, *Varga Sándor, Beregszász. •Kovács János, Badaló. *Nagy Sámuel, Jánd. *Szniscsák Mihály, M.Kaszony. Mermelstein József, Munkács. Weisz Eizig, Polena. Schück Farkas, Beregszász. *Papp Károly, Rákos, Iskolai nevelésünk egészségi hátrányai. A tanítóknak hivatása a szellemi nevelést módszerűen vezetni, és azt, idővel be is fejezni. Miként a család, úgy az iskolai nevelésnek is czélja a gyermek egyéniségét figyelemmel kísérni vagyis azok neveltetését a gyermek testi és szellemi sajátságaihoz képest eszközölni. Az agya szerint amint alakulva van, különböző működési képességgel bír, ezért az egyes egyénkék különböző bánásmódot igényelnek. Erős emlékezet kívántatik az igaz 80—90 gyermek szellemi különbségét szemmel tartani és az egyesekre tekintettel lenni, de azért hogy valami nehéz, nem lehet a tanítóknak helyeselni azon nézetüket, ha ők azt mondják, hogy az egy osztályba járó ifjak szorgalom vagy akarathiányból nem haladnak egymással párhuzamosan. Ne feledjük el, hogy a testi szervek nem fejlődnek a korral mindig egyenlően;ennélfogva egyik vagy másik egyén elmaradása sem tulajdonítható egyébnek, mint a szellemi erő központjának az agynak, lassú vagy hibás fejlődésének. Midőn valakit valamely hivatal betöltésére alkalmazunk, akkor annak szerveit, melyek az ő tisztsége teljesítésénél szükségesek lesznek, megvizsgáljuk, hogy megfelelnek-e majdan a czélnak; Így például mozdonyvezetők, kormányosok látszervei megvizsgáltatnak, hogy mondom, megfelelhetnek-e a kötelességnek, mely reájuk vár. Igen, de nem így van ez midőn valakitől szellemi munkát: gondolkozást, ítéletet, képzet-alakítást követelünk. Reájuk rójuk a munkát anélkül, hogy megvizsgáltuk volna a szervet, mely a szellemi működést eszközli, részint a végből, hogy váljon nem hiúsulnak-e meg majd kívánalmaink, részint azért, hogy várakozásunk nem teljesülése esetében kitudjuk, hogy az akarat hiányzik-e, vagy az agy hibás szerkezetének következménye-e? Vizsgálódás utján ki lehet mutatni oly tanonczoknál, kik szellemileg hátramaradnak, az agy hibás szerkezetét, mely kissebb agyban, vérszegénységben, stb. nyilvánul. Ha aztán az ilyenektől nagy szellemi munkát kívánunk akkor nem teszünk egyebet, mint akaratlanul arra működünk, hogy megsemmisítsük az illetőt nemcsak szellemi, de testi életére is. Említett nézetekből, a következő gyakorlati szabályok meríthetők: A gyermekek a be nem végzett hatodik év előtt ne küldessenek a rendes iskolába, mert bár erőseknek látszanak is, mégsem érett az agy a rendes oktatás benyomásait a szervi kifejlődés kockáztatása nélkül elbiri. Miután csak a nyolczadik év végén éri el az agy a rendes kifejlődési fokot, czélszerű, hogy a 6-ik éven túl is úgy történjék a szellemi fejlesztés, hogy kimerültség be ne következzék. Tanácsos lenne a gyermekeket az agykifejlődés után ítélve erős és gyenge agyunkra osztani, melyre természetesen beható orvosi vizsgálódás lenne szükséges. — A gondolkozás, a képzetek, fogalmak alakítása nem egyébb mint az agy gymnastikája. A testi gymnastikánál tekintetbe veszik az egyesek izmai szóval testi erejét; az agynál ez mind nem történik, de egy kategóriába nem soroztatnak a tanonczok egy munkára kényszeríttetnek, holott lenni kellene osztályzatnak, melyben különböző szellemi erők ügyesen elhelyeztetnének. a Valamint a hosszabb testi munka után szükséges a pihenés, úgy a szellemi erő igénybevételénél szükséges a nyugalom, mert csak úgy lesz képes továb folytatni működését, ha kellő nyugalma megadatott Legszükségesebb az agyrendszer fejlesztésére az alvás, ez alatt ugyanis nagy mennyiségű eleny vétetik fel a szervezetbe, amely szövetképző anyagra nagy szükség van, miután a gyermekeknél az anyagforgalom nagy. A pihenési elvből tehát czélszerűtlennek tartom, ha például* malhetis, phisika szóval mély gondolkozású tárgyak egymásután következnek, a tanrendben kikerülhetők ezen nehézségek akkor, ha ily komoly stúdiumok után gépies foglalkozású tárgyak, írás, rajz stb. következnek. Némely tanár a tanítvány ásítását, alvását rész néven veszi, pedig azért nincs mit neheztelni, mert akkor vagy pihenésre van szüksége a tanítványnak, vagy JEGYZET : A *-gal jelöltek adóösszegei az 1870-ik évi ALII. t. ez. 23-ik §-ban foglalt kedvezmény igénybevétele alapján, kétszeresen vannak számítva. a tanár előadása oly unalmas, hogy a discipulus a nem tetszésnek ily módon ad kifejezést. Pedáns tanár az óra utáni 5—10 percznyi szünetet nem tartja meg; elég hibásan, hiszen tudhatni hogy csak a gépek nem igényelnek munka után nyugalmat. A mai kornak nevelési szempontból egy nagy hibája van, ez főleg a minden tekintetben haladó műveltségben rejlik. A tanonczok alig bírják a tananyag mennyiségét, úgy hogy a legnagyobb résznek testileg és szellemileg ha elvettni nem is, de elgyengülni okvetlenül kell. Illetéktelen vagyok a tanterv megítéléséhez fogni, de azért el nem hallgathatom, hogy azon tudományok találtak abban felvételt, melyek elmaradhattak volna. Az oktatás egyhangúsága, az értéki közvetítés hiánya, a fogalomképzés működésének idő előtti igénybevétele, túlságos hosszú fejmunkák, a tantárgyak sokfélesége, a feltűnő agyelfáradás daczára alkalmazott kényszer: ezek azon tényezők, amelyek gyermekeknél szellemi és testi gyengeséget okoznak és vérszegény gyermekeket egész életük tartamára betegekké tesznek. Az ész nem nőtt bele az agyba hanem kell, hogy módszerűen fejlesztessék; az ész fejlesztésénél nem szabad önkénytesnek lenni, hanem kell, hogy az agy szervi kifejlődés irányát és törvényét kövessük és azokhoz alkalmazkodjunk. De hogyan kövesse a tanító a szellemi fejlődés ezen feladatát, ha az életnek oly fontos tudománya, az emberi test boncz és élettanával nem ösmeretes? Mily csekély azon tanítóknak száma, kik saját szervezetek mibenlétét ismerik, hogy ismernék tehát tanítványaik egyes szervének fejlődését vagy működését? Míg Keletindia határát ismerni követelik a tanulóktól, addig nem ütköznek meg abban, ha azon gyermek szervét nem ösmerik, kit nevelni akarnak A törvényhozó testület ezen visszásságon segíteni akarván, törvényerőre emelte, hogy a fontosabb egészségügyi szabályok a népiskolákban taníttassanak. Én részemről reménykedem, hogy az állam mindinkább oda fog működni, hogy a természet jogai előtérbe lépjenek. Dr. Fedák István: Értesítés. I. Iparmunkatanítónő-képző iskola, az orsz. nőiparegylet intézetében. Kereszt utcza 2. sz. Az orsz. Nőiparegylet működésének czélja lévén egyrészt a nők keresetképességének előmozdítása, másrészt a női ipar fejlesztése, ezen kettős czélnak az által akar gyakorlati módon megfelelni, ha a női erőhöz és ügyességhez alkalmas kézi iparmunka oktatását oly alaposan és tökéletesen eszközli, hogy a tanulók vagy mint iparmunka tanítónők, vagy mint képzett iparosok, munkájuk által magukat fentarthassák és egyszersmind a hazai ipar emelésén közremunkáljanak. A jövő tanév kezdetén az egylet tanodája iparostanító-képző iskolává alakittatik át, melyben három tanfolyam nyílik oly 14 évet meghaladt nők számára, kik elemi iskolát végeztek, vagy ennek megfelelő felvételi vizsgát tesznek. A hároméves tanfolyam terve úgy van szervezve, hogy az első év bevégzett egészet nyújt és a tanulók nem kötelesek mindhárom évet végezni, de államérvényes tanítói oklevelet csakis a három évi tanfolyam hallgatása után kaphatnak. Az első évi tanfolyam leginkább az iparos pályára készülő tanulóknak ad megkívántató elméleti és gyakorlati kiképzést; a magasabb osztályok pedig képesítik mindezen tantárgyak tanítására, melyek az ipariskolák tantervébe fel vannak véve. Név szerint magyar nyelv számtan, kapcsolatban a könyvvitellel, természettudomány, történelem, földrajz stb. rendkívüli tantárgyak: franczia és német nyelv. Tekintve azt, hogy a felső- és polgári leányiskoláknál, — daczára nagy fontosságának — a kézi munka rendszeres tanítására, vagy egyes vidéken valamely iparmunka meghonosítására eddigelé kevés gondot fordítottak, az orsz. nőiparegylet ezen újabb intézkedése által minden tekintetben hasznos szolgálatot teend úgy a női munka rendszeres tanításának érdekében, mint azon nők részére, kik a tanítói pályán nagyobb hajlamot éreznek a gyakorlati, mintsem elméleti ismeretek tanítására. A jól felszerelt és berendezett tanítóképző iskola tanfolyamára már eddig is számosan jelentkeznek, szükségesnek látjuk figyelmeztetni a közönséget, hogy a beiratások szeptember hó elején kezdődnek meg s a siker biztosítása érdekében a tanfolyamra legfeljebb 40 tanulót vehetünk fel. A heti órák száma 30. Tandij havonkint 1 frt. beiratási dij 2 frt. A franczia és német nyelvért havonkint külön 1 frt. fizetendő. Folyamodók tandij elengedésben részesülnek, ha vagyontalanságukat igazolják. II. Kézimunka tanfolyam. Gondos szőlők részéről, kik elméletileg képzett leányaiknak a háztartásban felette hasznos, valamint szórakozásul szükséges gyakorlati díszmunkákban alapos kiképzést óhajtanak adni, szám-