Bereg, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1883-04-08 / 14. szám

közös sürgetés után is még 270 nem érkezett vissza. Ez okból a szervező bizottság czélszerűnek véli az alakuló közgyűlés összehívását az aláírási ívek nagyobb részének beérkeztéig halasztani. A közgyűlés azonban­­ év május hóban mulhatlanul meg lesz tartva. A községek közül Beregszász ment elől jó példával, mely sietett az egye­sület alapitói közé lépni; ezt követte a tisztán oroszajkú Gorond község. Feltűnő, hogy Munkács város még min­dig nem nyilatkozott. A t­­évtartók az aláírási ivek mielőbbi beküldésére újból felkéretnek. * Polgártársainkat figyelmeztetjük, hogy ha a legközelebbi képviselőválasztásnál jogaikat gyakorolni óhajtják, adójukat április 15-ig a törvény értelme sze­rint befizetni el ne mulasszák. * Néhai Majláth György országbíró titokza­tos meggyilkoltatása alkalmából kifolyólag az esemény köztudomásra jutása óta a helybeli törvényszék épüle­tén még folyvást leng a gyászlobogó. Az elhunyt nagy tekintélyű férfiút szívből gyászolja az egész ország A törvényszék bírói kara az elhunyt özvegyéhez részvét­nyilatkozatot intézett,­­ a helybeli kir. ügyészség pedig e gyász­esemény felett emlékiratot szerkesztett, melyet az ügyészi kar névaláírásával ellátva örök emlékezet okáért saját irattárában helyezett el. * Haza érkezett magyar testvéreink, a „Csángók“ három csoportban e sorok megjelenésekor már bizonyára mintegy 2000-en uj hazájukba jutottak s megkezdték a letelepülés nagy munkáját. Az első csoport (630 fő) f. hó 1-én reggel 9 órakor ért S-A.-Ujhelybe, hol mint mindenütt a leglelkesebben fogadtatottt.­­ A másik csoport (750 fő) április 2-án, a harmadik csoport (600 lélek) április 4-én indult el. (Az első csoport S.­A.­­Ujhelybe érkezésének és fogadtatásának rajzát igen von­zóan leírta Banda Kálmán lapunk jeles tollú munkatársa, ki ott személyesen jelen volt s egyszersmind érdekesen ir csángó testvéreinkről. — Sajnáljuk, hogy a hosszasabb terjedelmű kézirat közlését tér­hiány miatt jövő számra kellett halasztanunk. Szerk ) * Egy főgymnasiumnak városunkban leendő felállítása iránt városunk hatósága ismételten indokolt kérvényt nyújtott be a nagy méltóságú vallás és közok­tatásügyi minisztériumhoz, a­mely több példányban ki­nyomatván, pártolás végett legközelebb az ország több előkelőségeihez és a tekintélyesebb lapok szerkesztősé­geihez is megküldetett. A „Pesti Napló“ a kérvényről a múlt napokban elismerőleg nyilatkozott. * Gyászhir. Megyei közéletünk egyik typikus veterán alakja hunyt el f. hó 2-án városunkban Pintér István megyei várnagy személyében, kit alig volt me­gyénkben valaki, ki ne ösmerte volna. Az örök jó ke­délyű aggastyán elhunytáról a következő gyászjelentés küldetett be hozzánk: „Pintér Ferencz, neje Farkas Etelka és gyermekei Pisti, Ferencz, Jenő és Géza, — megboldogult Pintér Paulina gyermekei Elemér, Gyula, Anna és István; Pintér Anna férjezett Pecz Elekné és gyermeke Anna; Pintér József, neje Karczer Irma és gyermeke Ernő; Pintér Berta férje Oroszy Géza és gyer­mekei Margit és Géza; Pintér Malvin özvegy Heincz Mártonné és gyermekei Örzse, Mari, Etelka és Márton. Pintér Etelka és Pintér Mária szomorodott szívvel tu­datják apjuk, apósuk és nagyapjoknak legenyei PIN­TÉR ISTVÁN, beregm­egyei várnagynak f. hó 2-án reg­geli 10 órakor balrobban élete 74-ik évében történt gyászos kimultát. Hült tetemei f. hó 3-án zemplénme­gyebeli Legényére szállíttatnak, hol a rom. kath szer­tartás szerint a családi sirbolba fognak letétetni. Bereg­szász, 1883 április 2 Áldás és béke lebegjen hamvai feletti“ * Gyümölcstenyésztők figyelmébe. Több ol­dalról jött felszólítás következtében, illetékes helyről nyert értesítés folytán tudatjuk az érdekeltekkel, hogy a bereg­­szász városi faiskolából ez évben még nemesített cseme­ték nem adhatók el, minthogy még azok csak egyévesek; csupán 300 darab őszibaraczk csemete, mely régibb és igen szép, bocsáttatik eladás alá, ezeknek drbja 20 kr * Hymen. Buzinkay Ferencz, csarodai földbirto­kos legközelebb eljegyezte Baksay Erzsike kisasszonyt, ÖzV. Baksay Lászlóné úrnő kedves leányát, Csarodán. Áldás frigyekre! * Gyászhir. Lakatos Józsefné szül. Fleischer Márta úrnő Lakatos József helybeli bírósági végrehajtó, s volt városi főbíró forrón szeretett neje, példás családanya és általában köztiszteletben álló nő, 49 éves korában hos­szas szenvedés után f. hó 4-én reggeli egy órakor el­hunyt 4 kiskorú gyermeket hagyván hátra maga után . Temetése f. hó 5-én d. u. 4 órakor a ref. egyház szer­tartása szerint nagy résztvevő közönség jelenléte mellett történt. A szeretet virasszon örökké az elhunyt ham­vai felett! * A beregmegyei tanitóegylet munkácsi köre tavaszi közgyűlését Munkácson, a közs iskolában ápril hs 16-án d. o. 9 órakor tartja meg Tárgyak: 1. Enyedy József gyakorlati tanítása a közöns. tertekről. 2 Velen­czey Lajos gyak tanítása a beszéd ért. gyak. köréből. 3. Markovics Miklós számtani értekezését bírálja Kozma L. 4. Szabadon választandó tárgyról értekeznek: Szabó Karolina, Ludescher Ignácz, Novák János, Matyola Theodor, Brósz Lujza, Greschner Ede, Tóth Lajos. 5 Bírálatot olvas „A falusi vizsga“ czmm­ü műről Baudrexler I. 6. Kadarász Endre neveléstani értekezését bírálja Fucsek S. 7. Több folyó ügyek — esetleg indítványok — tárgya­lása. Az értekezések valamint a kidolgozott gyakorlati tanítások 8 nappal az elnökhöz beküldendők. Felkérem t. ügy társaimat, hogy az augusztus havi 20-án tartandó országos tanítói gyűlésre kérdéseket ajánljanak s azt ápril 15-ig hozzám írásban beküldeni szíveskedjenek. Munkács, 1883. ápril 2-án. Kozma László körelnök. * Kedden, f. hó 10-én Dancz Lajos juta­lomjátékául adatik : „K­é­t menyasszony s egy v­ő­l­e­g­é­n­y“. Népszínmű 3 felv. írta & jutal­mazandó, melynek szövegét a „Szatmár“ laptár­sunk egész terjedelmében közölte, s róla elismerőleg nyilatkozott. — Dancz Lajos a Károlyi színtársulat je­les komikusa méltán megérdemli közönségünk részéről a legmelegebb pártolást. * Anyagyilkos asszony. Peres Andrásné helybeli lakos édesanyját, Rostás Lajosnét, kivel közös háztartásban élt, f. hó 4 én a városi orvosnál, mint ha­­lottkémnél, mint halottat megvizsgálás végett bejelen­tette. A városi orvos a helyszínen megjelenvén, a lakás egy legsötétebb zugában kiterített hullán gyanús jeleket vett észre, a­mennyiben annak nyaka két kendővel is körül volt kötve, melyeket levenni szándékozván, Peres Andrásné részéről ellenzésre talált. Erre még nagyobb gyanú támadván benne, hogy az illető nem természetes halállal múlt ki, csakugyan levette a kendőket, s bá­mulva látott az elhunyt öreg nő nyakán egy mély tá­tongó sebet. — Az esetet azonnal feljelentvén, — a törvényszéki bonczvizsgálat elrendeltetett, s az erősza­kos halál konstatáltatok — Peres Andrásáé ezek foly­tán elfogatott. — Tettét tagadja ugyan, állítván, hogy anyja öngyilkos volt, s ő halálozásakor otthon sem volt, de sok terhelő körülmény van ellene, sőt ez esetből ki­folyólag azon gyanúval is terheltetik, hogy ezelőtt 7 héttel elhunyt anyósát megfojtotta és mivel anyja ez eset feljelentésével fenyegette, ez volt szörnyű tettének indoka. * Volyánszky Ernő kiváló képzettségű, sok reményekre jogosító, munkácsi illetőségű fiatal ügyvéd jelölt, mint bennünket értesítenek — a múlt hó 26-án Budapesten hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése nagy számú barátainak fájdalmas részvéte mellett márt. 27-én volt a belgyógyászati Klinika halottas házából. — Áldás legyen emlékezetén! * Öngyilkos csendőr. F. hó 3-án a r.-ujfalusi közs. bíróhoz 3 csendőr érkezett a bátyúi örs-állomásról, — a tiszatöltéshez szükséges erő kiállítása iránt kik közül egy Mészáros Péter nevű s erdélyi illetőségű — állítólag ittas állapotban lévén — ismeretlen okból éjfél után 1 órakor a másik két csendőr s a biró háza­­népének alvása közben, a szobában magát fejbe lőtte, s azonnal meghalt. Károlyiné gyakorlott színésznő. Mindig játszik s talán éppen e miatt néha a súgót is kiválólag igénybe­­ veszi. Dancz Lajos a társulat komikusa. Játékában sok ter­mészetes humor van, s közönségünknek már­is kedvencze. Dicsé­re­tre hozhatjuk fel, hogy a túlzástól s a karzatot kacagtató bur­­leszk túlkapásoktól óvakodik. A „Tét leány“-ban ügyes és könnyed tánczával is tapsokat aratott. Fábián Gyula szerelmes és társalgási szinész, de sze­repeit úgy látszik itt ritkán játsza. Több oldalú haszonvehető tag, a­mit már eddig is több ízben kimutatott, azonban volt eset arra is, hogy szerepében nem volt teljesen biztos. Deák, népszínmű-énekes, rokonszenves alak, kellemes hang­gal. Kár, hogy népszínművekben keveset énekel, holott a közön­ség buzdításul többször ismételtette dalait. Társalgási darabokban is hasznavehető tag, azonban figyelmeztetjük, hogy ilyen szere­pekben hajának rendezésére több gondot fordítson. Gálosi Lajost, mint operett-tenoristát már a múlt évek­ből ismeri közönségünk. Ezúttal mint komikus mutatta be magát néhány szerepben, s nyerte meg a közönség tetszését. Dálnoki Gál Gyula értelmes színész, a­ki ki­lát­szik abból, hogy személyesítendő alakjait rendszerint eltalálja, de sokszor nem játszik kedvvel és lélekből, s gyakran nagyon igénybe veszi a súgót. Az előleges szini jelentésben jelezve volt, hogy Balla Béla is tagja a társulatnak, s úgy tudjuk, hogy jellemszerepekre vol szerződtetve, azonban csak tegnap lépett fel először, így ő róla még most nem szólhatunk. Győre Péter népszínműi apákat játszik. Mint mondani szokás, szerepeit tisztességesen „megjátsza“. Kiválóbb alakítást még nem láttunk tőle. A felvonás közeit Gönczy Károly zenebandája tölti be. A népszínművek zenekíséretéről azonban dicséretest alig mondh­atunk. Különösen „Egy magyar család Bécsben“ előadásánál Deáknak egy dalát a zenekíséret egészen tönkre tette. Az ilyet előre kell begyakorolni. Azt a fáradságot merő ambitióból is megteheti nem csak Deák, de Gönczy is. VIIII. Színészet. Károlyi Lajos dráma-, vígjáték-, népszínmű és operette tár­sulata márczius 26-án nyitotta meg előadásai sorozatát Vidor Pál „VÖRÖS SAPKA“ című 3 felvonásos népszínművével. Lapunk múlt számából színházi rovatunk tárgyhalmaz miatt kimaradt, ugyanazért nyolcz előadásról kell egyszerre referál­nunk, s lapunk szűk kerete, nem engedi, hogy részletes bírálatot mondjunk, legfelebb általánosságban tehetjük meg észrevételein­ket az előadásokra, s elmondjuk azokat, melyeket az igazgatónak s a társulat tagjainak figyelmébe kell ajánlanunk. Tehetségek dolgában úgy látszik itt nem volna hiány, lát­tunk sikerült előadásokat is (p. o. Könyvtárnok, Sárga csikó stb.) de többnyire úgy találtuk, hogy az előadás egyes sikerültebb rész­letei daczára, az összhatás nem felelt meg a társulat erejéhez mért várakozásnak.­­ Ennek okát leginkább abban keressük, hogy az előadott darabok nagy részben újdonságok, melyek még kellő­leg begyakorolva nincsenek. De a rendezés ellen is több kifogásunk van. Például a j­a­v­i­á­r 2-ik és 3-ik felvonása közt a színváltoztatás teljesen elmaradt. Az öltözködés is sokszor nem elég jellemző s nem a szerephez illő. Például a népszínművekben alig látunk magyar nadrágot és magyar csizmát, s még a nők sem jelentek meg ma­gyar népies viseletben. — Van a társulatnál egy pár tag, kik sze­retnek súgó után beszélni, s kiknek ajánljuk a szerepeknek teljes betanulását. Mindezen kifogásaink dacára őszintén be kell ismernünk, hogy a társulat nagyobb pártfogást érdemelne, mint a minőben ré­szesül. Vannak ugyanis a társulatnak kiváló tagjai, kiknek játé­kát élvezettel lehet néznünk. A műsorozat teljesen kifogástalan, sőt — a­mit az igazgatónak dicséretére meg kell vallanunk — nem holmi fércmüvekkel, s belbecs nélküli hangzatos czimü kas­­­szadarabokkal tömi meg a műsorozatot, hanem az újabb szini iro­dalom kiválóbb termékeit hozza színre. Dicséretére válik az is, hogy a hangzatos reklámoknak nem barátja A bérlők is meg le­hetnek elégedve, mert nem holmi elcsépelt darabokkal tölti ki a bérleti előadásokat. A társulat személyzete nagy részben ment minden félszeg modorosságtól s burleszkbe menő túlkapásoktól. Figyelmeztetjük azonban az igazgatót, hogy Károlyi Árpádot csakis kisebb úgynevezett segédszerepekben léptesse fel s általában olyanokban, melyekben szegletessége nem olyan kirívó. Ezt teheti is a társulati erők helyesebb és czélszerübb beosztása által. Edig elé következő darabok kerültek színre : Márczius 26-án „VÖRÖS SAPKA“ népszínmű. 28- án Csiky Gergely „CAVIÁR“ címü bohózata. 29- én Szigeti József 3 felv. színmüve „RANG és MÓD“. 3L-én (Bérlet 1-sö szám) „STOMFAY CSALÁD“ Csiky uj színmüve. April, 1-én vasárnap „A TÓT LEÁNY“ népszínmű Almásy Tihamértól. 3- kán kedden „A KÖNYVTÁRNOK“ mulattató vígjáték 4- kén „EGY MAGYAR CSALÁD BECSBEN“. Életkép 3 felv. irta Costa K. 5- én „SÁRGA CSIKÓ“ Csepregi Ferencz népszínműve. A társulat tagjai közül kiválóbbak : Reiner Antónia, kit még mint operett-coloratur énekes­nőt nem volt alkalmunk meghallgatni. (Mondják, hogy a karmester betegsége miatt nem adhatnak operetteket.) Azonban népszínmű­vekben s vígjátékokban úgy gyakorlott játéka mint énekes által már­is tapsokat aratott. Jól iskolázott, terjedelmes hangja van még mindig s tud vele bánni. Nem kobetk­ozik, nem szenveleg, s ez dicséretére válik. A „tét leány“ szerepében azonban több ke­délyességet nem ártott volna mutatnia. Csatay Zsófi teljes színpadi routinnal bír­ó szerepei­nek mindig emberül megfelel. Kár, hogy a társulat ez első rendű női tagját operett-soubrett szerepekben még nem volt alkalmunk láthatni. Gálosyné B. Claris: Mintegy másfél éve volt itten Lászi társulatával, mint kezdő színésznő,­ azóta bámulatos hala­dást tett. Elsajátította a színpadi otthonosságot. Játékában sok természetes naivitás, kedély és humor nyilatkozik. E fiatal szí­nésznőnek e pályán szép jövőt jósolunk. Makrécziné igyekező fiatal színésznő, s már a kezdet nehézségein is nagy részben túl­esett, habár még úgy látszik ha­tározott szerepkört nem választott. Fiatal kedélyes szerepekben s komikákban is haszonvehető tag. Megyei hivatalos körözvény. 3115. SZ./1883. Valamennyi járási szolgabirónak, Beregszászi és Munkács városok polgármesterének. Néhai Majláth György országbíró meggyilkolásával alaposan vádolt Sponga, más megnevezés szerint Spanga Pál nyitramegyei ribekoi születésű rom. cath. vallásu urasági szolga letartóztatandó s a legközelebbi kir. ügyész­ség elé állitandó. A ki őt elfogja s a legközelebbi kir. ügyészségnek át szolgáltatja, 1000, az az ezer frt juta­­lomdijban részesül Személyleirása: 30 éves, nőtlen, urasági szolga, beszél magyarul, németül és tótul, 108 centiméter magás, közép termetű, zömök, arcza hosszas gömbölyű, arezszine egészséges hal­vány sárgás, haja szőke, kissé sárgába játszik, homloka rendes, szemöldöke szőke, szeme kék, orra rendes, szája rendes, bajusza szőke, sárgába játszik, s­­akálla telt kör­­szakái, láb nagysága 8-as katonai mérték, arczának bal­­részén egy hosszú seb hegedés van. E távozásakor fél hosszú sötét kék kabátot és fekete pörge kalapot viselt. Felhivom a czimet, miszerint ezen egyéni hatósága területén figyelmesen nyomoztassa, alantas közegeit a községi és körjegyzőket ezen rendeletem kiadása mellett utasítsa, hogy a községek biráit a legbuzgóbb tevékeny­ségre ösztönözzék s a körözött egyén kézre kerítése czél­­jából, minden lehetőt elkövessenek. Eljárásának eredményéről jelentést várok. Beregszász, 1883. ápril 2-án. alispán helyett: Táj­el Ödön, főjegyző. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Janka Sándor. Főmunkatárs: Kóródy Sándor. N­ILTTÉ­R.*) 1883-iki friss töltésű szolmi film­i és Mi Met­asíipt diszesen kiállított üvegekben megrendelhetők: Munkácson és Nyíregyházán a központból a fiókraktárból. MARSALKÓ KÁROLY, 2—10 munkácsi urad. ásványvizek bérlője. *) E rovat tartalmáért nem felelős a Szerk. »­00 jp a legjobb minőségben, zsindely- és doBZka-W Pí tetők behúzására, ezulápok, melyek a­ földbe ásatnak, továbbá: kerítések és^M 1^gazdasági épületek befestésére ajánl 501| X és 200 kilós hordókban ^ 9 y// a debreczeni légszeszgyáré 2—6 igazgatósága.

Next