Bereg, 1888 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-08 / 15. szám
15. szám. — XIV. évfolyam. laton még nem vett részt; továbbá mindazok, akik a múlt évben a szolgálat utánpótlására való kötelezettség mellett, bárminő okból a gyakorlat alól felmentettek és esetleg még az 1887-ik év végén a közös hadsereg tartalékából a honvédséghez áthelyezett legénységnek egy része is. 2. A szabadságolt állománybeli honvédtisztek és honvéd legénység fegyvergyakorlata 35 napig fog tartani 3. Ezen körrendelet I-ső részének 9-ik, 10-ik és 11-ik pontjaiban foglalt szabályok és figyelmeztetések, a fegyvergyakorlatra kötelezett szabadságolt állományú honvédtisztekre és honvéd legénységre nézve is érvényesek, úgyszintén annak 12-ik pontja is, azon módosítással, hogy a had törvényszéki vizsgálat alatt álló honvédlegénység, a meghatározott létszámon felül vezetendő. Minthogy a fennálló szabályok és utasítások értelmében, az időszaki fegyvergyakorlatok alól való felmentés az ezen szabályokban kijelölt körülmények fenforgása esetében is csak akkor engedélyeztetik, ha a katonai, illetőleg honvéd igazolványi könyvvel s egyéb szükséges bizonyítványokkal felszerelt folyamodványok, a behívási jegyekben a megjelenésre kitűzött határidő előtt legalább is 14 nappal a nyilvántartásra illetékes hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvéd parancsnoksághoz benyujtatnak; figyelmeztetem tek. uraságtokat, hogy a családi tekintetekből fegyvergyakorlat alóli felmentést kérő tartalékos és huzamosabb időre szabadságolt katonák, valamint honvédek részére, a honmaradásuk szükségét igazoló bizonyítványokat haladék nélkül állítsák ki, s egyúttal a fegyvergyakorlat alóli felmentést kérők folyamodványaikat, melyeket az érdekeltek a járási, illetve városi tisztviselőkhöz benyújtanak, a nyilvántartásra illetékes hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvéd parancsnoksághoz késedelem nélkül küldjék át. Továbbá arra is felhívom a tek. czimet, hogy a hadkiegészítési kerületi, illetőleg honvédcsapat-parancsnokságok által hozzájuk megküldött behívási jegyzékben elősorolt tartalékos és huzamosabb időre szabadságolt katonák, illetőleg honvédek részére szóló idéző jegyeket a községi elöljáróknak, illetőleg helyi közegeknek oly meghagyással adják ki, esetleg az illetőségi községen kívül tartózkodókat illető behívó jegyeket a tartózkodási helyhatósághoz oly felkéréssel küldjék meg, hogy azok az idéző jegyeket, az érdekelt egyéneknek 24 óra alatt kézbesítsék, s egyúttal az idézetteket figyelmeztessék, hogy az illető hadkiegészítési kerületi illetőleg honvéd zászlóaljparancsnokságnál s esetleg csapatosztályoknál a kitűzött határidőre pontosan jelenjenek meg, s általában a nyilvántartási utasítások a fegyvergyakorlatokra vonatkozó szakaszaiban körülírt szabályokhoz alkalmazkodjanak. A fentiek után a nagym. m kir. honvédelmi minisztériumnak f. évi márcz. 8-ról 9805. sz. a. kiadott rendelete alapján felhívom tek. czimet, hogy ezen rendeletet tegye közhírré, s mig egyrészről körvonalazott kötelességét pontosan teljesítse, másrészről a községi elöljárók e részbeni teendőit és eljárását szigorúan ellenőrizze és egyáltalán akkép járjon el, hogy a fegyvergyakorlatok keresztül vitele tekintetében alapos panaszra ők ne szolgáltassák. Beregszász, 1888. évi márczius hó 27-én. Jobszty Gyula, alispán. BEREG Beregszász, 1888. április 8. Mi lesz hát tűzoltó egyletünkből? Az ország több részén, ugyanazon időben, a tavaszi száraz időjárás és szokásos szelek első megjelenésekor újólag feltűnő gyászos katasztrófák ismét időszerűvé tették városunkban e kérdést. S nekünk kötelességünk, mint hírlapíróknak, mint a közvélemény szerény szószólóinak, e kérdést ismét előtérbe hoznunk, annyival inkább, mivel alig van egylet a világon furcsább helyzetben, mint ez a mi tűzoltó egyletünk. Minden tisztességes halottat — ha annak ideje eljött — legalább el szokták temetni és akkor biztosak is lehetünk felőle, hogy az többé nem található az élők között. A tűzoltó egyletről is sokan olyan véleményt táplálnak, hogy az már csak »volt* és »nincs többé.* Mióta a parancsnokság testületileg beadta lemondását és az köztudomásra jött, azóta van ezen hiedelem elterjedve. De hát valódi halott-e az, melyről az hivatalosan megállapítva nincs, mely nincs eltemetve, hanem köztünk jár, él és működik, melynek szervezete — bár gyógyítást, erősbítést igényelne — még ép és tettre képes? Lehet-e önkéntes tűzoltó egyesületünket már csak a múlt emlékei, szomorú hagyományai közé számítanunk, midőn alapszabályai értelmében a feloszlató gyűlés még összehiva sem lett s annyival inkább nem volt a feloszlás határozatilag kimondva? Midőn az egylet teljes tisztikara meg van, s a parancsnokság lemondása is csak oly feltétel alatt lett elfogadva, hogy a szép reményekkel biztató taggyüjtési mozgalmak befejeztéig tisztét tovább is teljesítse? Nézetünk szerint nem s a közönség jól felfogott érdeke szempontjából nem is óhajtandó, hogy igy legyen valaha. Igaz, hogy — szerencsénkre ! — a szünetelés ideje alatt a hosszas tél idején nem volt épen szükségünk a tűzoltó egyesület közvetlen működésére? — Óhajtjuk, hogy ne is legyen soha. De ki tudhatja a jövőt? Ki volna elégmerész csak a legközelebb bekövetkezhető idők eseményeiért is felelősséget vállalni? — Szabad-e egy már több évig működött humánus irányú intézményünket az elpusztulásnak, a megsemmisülés veszélyének oda engedni? Nem az-e inkább nemes feladatunk, hogy a már meglevőt — bármily gyönge és kezdetleges volna is az — saját érdekünkben minél inkább gyarapítani, erősbíteni s minél életképesebbé tenni igyekezzünk, egyetértve, erkölcsi és anyagi támogatással ? Az idők számtalan elszomorító jelensége int bennünket a közeli és távolabbi múltból óvatos elővigyázatra. S mi könnyelműen figyelmen kívül hagyhatnók-e ezt? A korszellem is buzdíthatna ily nemes czélú egylet létesítésére s ha nem bírnánk már ilyennel, mihamarabb kellene olyannak szervezéséről gondoskodnunk. — Hiszen előrehaladottabb lakossággal bíró vidékeken már kisebb községekben is szervezett tűzoltó egyesületek végzik a vész pillanataiban nemes hivatásukat, és mi, e szép kiterjedésű vármegye székhelyének polgársága, engedhetnők-e azt s magunkra vennők-e a szégyent, hogy már megalakult tűzoltó-egyesületünk megsemmisüljön ? Nem. Itt az ideje, hogy ha eddig közönyösek voltunk is, tettre ébredjünk, munkára keljünk , megóvni s lehetőleg megerősíteni e korszerű egyletet! Az elnökség ismerje elsőben kötelességének ez ügyben buzgólkodni és az intézkedések megtétele végett közgyűlést hívni össze mielőbb. A tagok pedig mindnyájan igyekezzenek az elnöki felhívásra sorakozni működési körükben: az alapító és pártoló tagok áldozatkészségükkel, a működő tagok szabályszerű tevékenységükkel. A tűzvészek leggyakoribb előfordulásának napjai: a tavaszi és nyári időszak előtt állunk. Ne legyen soha alkalmunk, hogy akár magunk, akár más azon váddal illethessen bennünket, hogy hanyagok voltunk kötelességeink teljesítésében. Találjon készen bennünket minden bekövetkezhető rész, nehogy késői bánattal kelljen lakolnunk könnyebíiűségünkért. Ez és ezen kívül még számos sürgős intézkedés, mely azonban mér nem tartozik szorosan a nyilvánosság elé, hanem az egylet saját házi ügyét képezi, — sürgősen követelik, hogy időt nem mulasztva lépjünk a határozott tevékenység mezejére. Hiszszük, hogy az elnökség engedni fog a közóhajnak, mely a fentebbiekben kifejezést nyer s mielőbb intézkedik a választmányi és közgyűlés összehívásáról, hogy a teendők megbeszéltessenek és a tervezett újból alakulás mihamarabb létesíthető legyen! Vegyes hírek. — Lapunk mai mellékletének tartalma: Hivatalos rész. — A sorvetők állítása. — Hirdetések. — Az ápril hónappal beállott új évnegyed alkalmából tisztelettel kérjük fel olvasóinkat, lapunk barátait, hogy előfizetéseiket idejében megújítani s becses pártfogásukkal bennünket továbbra is megajándékozni szíveskedjenek. A községek részéről kinn lévő tömeges hátralékok befizetését is kérjük, mivel nekünk is a lap kiadásánál terhes kötelezettségeink vannak. — Kinevezés: A n.-szöllösi kir. bírósághoz albiróvá Terestényi Dániel ügyvéd, Ungvár rend. tanácsú város tanácsnoka lett kinevezve. A beregvármegyei községi és körjegyzők egylete ma az az f. hó 8-án d. e. 10 órakor tartja évi közgyűlését Munkácson a városháza nagytermében. — A gyűlésen leendő tárgyalás végett igen sok és fontos tárgy van kitűzve: többek közt az egylet tisztikarának és választmányának újból választása. Sajnáljuk, hogy — bár tudomásunk szerint az egylet lapunkat választotta hivatalos közlönyéül — mégis a közgyűlésre a meghívó csak f. hó 3-án, tehát már lapunk múlt heti számának megjelenése után küldetett meg szerkesztőségünkhöz s így azt közzé nem tehettük. Nem akarunk ebben szándékos czélzatot keresni, habár jogunk volna hozzá, látván azt, hogy az egy nappal később megjelenő „Munkács“ laptársunk egész terjedelmében közölhette a meghívót, de reméljük, hogy ily eljárásnak lapunk az egyesületi határozat ellenére többé kitéve nem lesz s a közgyűlés határozatai lapunkkal kellő időben közöltetni fognak, annyival inkább, mivel így azokról a megye összes jegyzői kara közvetlen értesülést szerezhet. — Időjárásunk valódi áprilisi. A múlt heti ünnepek alatt szép, derült, meleg idők voltak, majd borongós lett a láthatár s langyos eső hullott pár napon keresztül; a hét utolján pedig hideg, csipős szél támadt, melynek folytán a félredobott téli öltönyöket ismét elő kellett szedni. — Az e hó 11-én tartandó zártkörű táncrestély rendezőségét még a következő urak fogadták el: Lebovits M. és Enzel Simon. —• Ezúttal van szerencsénk felkérni mindazokat, kik meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, hogy a rendezőségnél jelentkezzenek. A rendezőség: — A megyei tanító-egyesület f. hó 3-ikán Beregszászban tartott közp. választmányi gyűlésén határozatba ment, hogy az egyesület dísztagjának, Gönczy Pál államtitkár urnak egy díszoklevél készíttessék, melynek f. év máj. 6-ikán az 50 éves jubileum alkalmával leendő átadására egy küldöttség bízatott meg, melynek tagjaiul Sárkány Gábor elnök elnöklete alatt megválasztattak: Zágoni Károly, Kozma László, Almássy Sándor, Benées Gusztáv, Katoska István. — A díszoklevelet Posner Károly Lajos diszműnyomdája fogja kiállítani. — lugmegyei kir. tanfelügyelővé Talapkovics Emil nyugdíjaztatása folytán Felber Domokos, zempléni segédtanfelügyelő neveztetett ki. — A népfelkelő tisztek már városunkban is megkapták ajánlati lapjaikat, melyeken részletes utasítások foglaltatnak az esetleges mozgósítás idejére. Városunkból tudomásunk szerint következők kaptak ily értesítéseket: Schwarczer Ödön, Orlovszky István, Morvay Gyula, Szalay Lőrincz, Czeiner Nándor, Grézsó István, Stenczel Mihály, Lang Jenő, Walla Jenő, Szalay Tamás, Szopó József, Komjáthy Sándor, Szabó Albert, Szunyoghy Mór, Balogh József, Toldy Ignácz, Koncz Lajos, Török Simon, Sipos Géza, Barkóczy Gusztáv. — Borkiállítás Miskolczon. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara, az év szept. havának első felében Miskolczon borvásárral egybekötött bor, szőlő, borászati és szőlészeti eszközökből kiállítást rendez, melyen részt vesz: a) a tiszáninneni (III.) borkerületben (ide tartoznak az egri, visontai, miskolczi, abauj-, gömör-, tokajhegyalja-, felső zemplén-, ung ugocsai és beregi borvidékek) termett, bármily évi, fehér, vörös, asztali és csemegeborok és szőlő; b) konyak, bortörkölyből készült szeszes italok; c) az oszták-magyar monarchiában előállított borászati és szőlészeti eszközök és szerszámok. A bejelentések határideje: 1888. évi május hó 1-je. — A tárgyak beküldésére határidő : 1888. aug. 25. — Eljegyzés: Buzinkay László urad. gazdatiszt eljegyezte N.-Lónyái márcz. hó 22-én Szeniczey Esztikét, Szeniczey János ottani tiszttartó s lapunk régi, érdemteljes, gazdasági czikkíró munkatársának kedves leányát. Áldás kísérje a szép frigyet! — A podheringi hegy csúcsán az 1849. év ápr. 23-án vívott, történelmi nevezetességű csata emlékének megörökítése végett egy emlékkő felállítása iránt tesz igen életrevaló indítványt Lévay József 48-as volt honvédtüzér a „Munkács“ legközelebbi számában. Az eszme igen szép. — Megérdemli, hogy a legszélesebb körben érdeklődjék iránta egész vármegyénk közönsége s egyesült erővel járuljon hozzá annak megtestesítéséhez. — Óvodák segélyezése. — A m. kir. vallás- és közoktatási miniszter a Beregszász- és vidéki nőegylet által fentartott óvoda javára 160 frtot, a n.-lónyai és m.-tarpai javára pedig egyenként 100 frt államsegélyt utalványozott. Az első magyar általános biztosító-társaság márcz. 24-én tartotta évi rendes közgyűlését Károlyi Gyula gróf elnöklete alatt, aki meleg szavakkal emlékezett meg a társaság elhunyt elnökéről, Somsich Pálról s azt az indítványát, hogy arczképe az intézet részére megszereztessék, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az igazgatóság jelentéséből fölemlítjük a következőket: A múlt évben előfordult rendkívül tetemes és számos tűzkárok a társaság pénztárát nagy mértékben vették igénybe s ez okozta, hogy a tűzosztályi üzletág, a 355.610 frt 72 frt tevő díjbevételi emelkedés mellett is, a tavalyinál csekélyebb nyereséget tüntet föl. A társaság tűz- és szállitmányi dijtartaléka 1.850.243 frt 42 krt tesz s ezenkívül a társaság különféle tartalékai ez évben is jelentékenyen emelkedtek, ugyanis: az életbiztosítási díjtartalék 11827607 frt 52 krról 12617652 frt 10 krra, a nyereménytartalék 1.980.078 frt 54 krról 2.140.959 frt 23 krra, a tisztviselők segély- és nyugdíjalapja 463, 205 frt 95 krról 475,213 frt 37 krra s emelkedést mutat még a Lévay-alap s a Dunaparti ház adóatartalék is. Az átmeneti értékcsökkenés, amely a politikai viszonyok folytán az értékpapírok árfolyamkülönbözeti tartalékát érte, az időközben beállott árfolyamemelkedések által már részben kiegyenlítésre talált. Az évi nyeremény 818,978 frt 9 krra rúg s a különböző alapszabályszerű levonások után 451,699 frt 61 krnyi tiszta nyeremény mutatkozik. Az igazgatóság javaslata szerint ebből 100, vagyis 8167 frt 75 kr. jótékony czélokra fordítandó s osztalékul minden egész részvény után 150 forint és igy összesen 450,000 forint fizetendő ki, a fennmaradt 1699 frt 61 krnyi összeg a jövő évi számlára kerül. Felolvastatván azután a felügyelő bizottság jelentése, a közgyűlés úgy ezt, mint az igazgatóságot jóváhagyólag vette tudomásul s a felmentvényt minden irányban megadta. Végül a választásokat ejtették meg. Az elhunyt Somsich Pál helyébe egyhangulag megválasztották elnökké Károlyi Gyula grófot, alelnökké Csekonics Endre grófot, választmányi taggá Fuchs Rezsőt s az igazgatóságba id Hajós Józsefet, Harkányi Frigyest, Lévay Henriket és Ormódy Vilmost. Az ez évi osztalék kifizetése a m. hó 26-ikán vette kezdetét.