Bereg, 1891 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-11 / 2. szám
2. szám. XVII. évfolyam. 13 E RE Gr beregszászi rom. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Budapest, 1891. évi január hó 5. Áldás emlékezetére! * Beregszászi hidvám. A beregszászi hidvámbérlő a 200 frtnyi óvadék hátrahagyásával tovább állott. Most a városi tanács a hidvámot minden ellenőrzés nélkül egy szakaszbiztossal kezelteti. Nem lett volna czélszerűbb a hídvámot az eddigi bérösszegért, de biztos kezekbe adni? * Tüzeset. Múlt csütörtökön este 7 órakor Dédán tűz volt, mely az ottani községi biró pajtáját hamvasztotta el. A tüzet a beregszászi toronyőr is jelezte, félreverve a vészharangot és nem csekély rémületbe ejtve városunk lakóit. Ezen túlbuzgóságával ellentétben áll az a körülmény, hogy a hajnali órákat nem jelzi és az igazak álmát alussza. * Műestély. Boskó József illusionista és hasbeszélő fellépésével s Emma és Josefin testvérek közreműködésével holnap este fél 8 órakor az „Arany Oroszlán“ nagytermében miestélyt rendez. Helyárak : zártszék 70 kr, ülőhely 60 kr, állóhely 30 kr, gyermekjegy 20 kr, karzat 20 kr. Jegyek előre nem válthatók. Nevezett bűvész már előzőleg a Kaszinó vendéglőben rendezett két estélyt, melyek után indulva a holnapi estélyt bátran ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. * B. Polgár Gyula jeles imitátor mára hirdetett előadását, a beregszászi ev. ref. dalárda mai estélye miatt folyó hó 13-ára, keddre halasztotta el. * Népszámlálás Tarpáról írják lapunknak, hogy ott a népszámlálás,igen kedvező eredménnyel fejeztetett be. Az 1881. évben megejtett népszámlálás óta elég tősgyökeres magyar községben a lakosok száma 507-el szaporodott. Míg akkor a lakosok száma 2555 volt, Tarpának jelenleg 3062 lakosa van. Örömmel konstatálhatjuk a magyar faj ezeff szépszámú szaporodását. — Beregszászban a népszámlálás e napokban fog befejeztetni. Mint halljuk, az eredmény itt is igen kedvező lesz. * Meghívó. A beregszászi polgári olvasóegylet 18y1. év január hó 18-án az „Arany Oroszlán" szálloda dísztermében saját pénztára javára sorsjátékkal összekötött zártkörű tánczvigalmat fog tartani. Belépő dij személyenként 80 kr. Kezdete este hi ‘/28 órakor. Felulfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * A húsárak felemelése. Általános a panasz, hogy a beregszászi hentesek a hús árát kilónként 40 krról 44 krra emelték fel, holott a marha ára olcsóbb lett. Az 1884. évi 17. t.-cz. 53. §-a a megye alispánjának adja azon jogot, hogy a hús árát időnként megállapítsa. A földmivelési miniszternek 1887. évi 14047. sz. rendelete pedig kimondja, hogy a hús árának megállapításánál előbb a tényleges viszonyok puhatolandók ki. Ezen rendelet is a beregszászi husfogyasztó közönség malmára hajtja a vizet, mert a viszonyok most kedvezőbbek, mint bármikor. Ajánljuk ezt alispánunk figyelmébe és intézkedését kérjük, megóvandó bennünket a hentesek önkényétől és zsarolásától. * Kapós sorsjegyek. A beregszászi polgári olvasó-egylet javára e hó 18-án tartandó sorsjátékkal egybekötött tánczvigalom alkalmából kibocsátott sorsjegyek a múlt hét folyamán már mind elkeltek. A nyereménytárgyak beküldése körül is folyton nagy érdeklődés mutatkozik, hol az adakozók díszes névsorát megyénk főispánjának neje szül. Wangenheim Celeszta bárónő nyitotta meg egy szép és értékes majolika gyertyatartó beküldésével. A nemes példa úgy látszik nem tévesztette el vonzó hatását, mert folyton érkeznek a csinos és változatos nyereménytárgyak Rácz Gyula gyógyszertárába. * Zenefolyóirat Beregszászban. Több oldalról történt felhívásnak engedve, egy zenemű folyóiratot szándékozom kiadni „Átiratok a legújabb s kedveltebb magyar népdalok felett" czim alatt. Ezen folyóirat béltartalmának megismerésére tájékozásul szolgáljanak a következők : A magyar népdalt és népzenét kedvelő közönségnek — különösen — azon része, kik ezzel hosszabb időn át és szenvedéllyel foglalkoztak, tudják azt, hogy közkézen csak „rapsodiak“ és „ábrándok“ átiratban szerepelnek, a magyar eredeti dalok, mint olyanok, melyek a magasabb zeneigények kielégítésére szolgálnak, míg e mellett léteznek egyszerű letételű dalok is, utóbbiak azonban primitív letételüknél fogva a legegyszerűbb igényeknek sem felelvén meg, ignoráltatnak — el lehet róluk mondani, hogy a zene-ponyvairodalom termékei. E tekintetben kivételt engedek azon magyar dal zeneszerzőknek, kik saját compositiójukat öntik a megfelelő alakba, úgy de ez csekély százalékát teszi azon közkedveltségü magyar daloknak, melyek a nép száján élnek s a műveit zenekedvelők által is szívesen fogadtatnak. A magyar nép dalainak ilyetén hiányos letételében rejlik az ok, mely miatt azok nem örvendhetnek a zongorázó közönség előtt oly keresettségnek, melyben részesülniük kellene, ha azok úgy az alkalmasabb hangnemek megválasztása, mint technikailag szabályosabb és tetszetősebb letétele által a közönség ízlésének megfelelnének. Volt alkalmam tanulmányozni a közönség mííízlését, s azon határozott meggyőződésben vagyok, hogy a magasabb iskolával, mint kisebb gyakorlottsággal rendelkezők kívánalmának meg fogok felelhetni és szívesen fogják fogadni „magyar népdal átirataimat“. Czélom tehát az, hogy a fentebb érintett két szélsőség közt levő űrt betöltsem. Az első füzet — tervem szerint — 3—4 ívből fog állani s a következő s más, ez idő szerint közkedvelt népdal átiratát foglalja magában: „Száll a madár“.... „A baraczkfa virágzik“ .... „Hej bek ! hangos a becsalt csárda".... „A betyár dal“, „Gyászba borult az életem“.... „Páros csillag az ég alján“ .... stb., mely gyűjtemény fűszerezve leend a magyar népzene által kulturált lassú és friss csárdásokkal. A mű bolti és előfizetési árát a kibocsátandó előfizetési felhívásban teszem közzé. Az első füzet megjelenése után, ha ez az igényeknek meg fog felelni, időszakonkint, az ujjakban életre keltő magyar dalokat hasonló füzetekben szintén kiadatnám, s így a közönség, egy még eddig nem létező magyar dalátirat birtokába jut. Ezt azon kérelemmel hozom a közönség tudomására, hogy tervem kivitelében pártfogásukkal támogatni szíveskedjenek. Takács Gyula: * Felhívás: A jövő 1891. év tavaszán a nagyméltóságu földművelésügyi m. kir. minisztérium adományából Bereg megyében több ezer darab oltóvessző fog a községi faiskolák és magánosok között díjtalan kiosztásra kerülni. Felhivom ennélfogva az érdekelt közönséget, hogy oltóvesszőszükségletüktít a faj (alma, körte, cserywiil .> stb.) .Sö .íu rn ponton mcrgyclul^c-rel, február hó végéig nálam bejelenteni szíveskedjenek. Tegenye, u. p. Pálócz. Ungmegye, 1891. január 2. Bornemissza Zoltán. WWV. -V V.\VS\V\\Vv\ViA\\\\\X\\V>\V\\Y\\V\\- . '■V-'W,W V•\'X>XXNNWW X\WV-.\Y\.'V'■ v-VWVWVV -V■' > v -V V Beregszász, 1891. január 11. Egyesületek és társulatok. X A „Beregvármegyei Kaszinó“-nak ma délután 3 órakor tartandó évi közgyűlése alkalmából Malonyay Gyula kezdeményezése folytán Warga Sándor t. főügyész m. csütörtökön d. u. 5 órára a helybeli állami elemi iskola helyiségébe előértekezletre hívta össze a kaszinó összes tagjait. Az előértekezlet iránt nagy volt az érdeklődés. Mintegy 70-en jelentek meg, kik közül csak kevesen voltak teljesen tájékozva az értekezlet czéljáról. Az értekezleten Varga Sándor elnökölt, ki megnyitó beszédében a kaszinó tagok közti egyenlőséget fejtegetve és hangsúlyozva, átadta a szót az értekezlet előkészítőjének Malonyay Gyulának. Ez két javasattal állott elő. Az egyik szerint a kaszinó helyiségeinek szabad használata a kaszinó tagjai által megszorítandó volna. Szerinte, ha a kaszinó tagok a kaszinó helyiségeiben mulatságokat vagy összejöveteleket óhajtanának rendezni, erre az engedélyt a választmánytól tartoznának előzetesen kieszközölni. Másik javaslata a megejtendő tisztújításra vonatkozott és nyomban a megválasztandók névsorát is felolvasta, kijelentve, hogy ezen névsor elfogadása a jelenlevőkre kötelezővé tétessék. Malonyay Gyula előadására Barta Ödön válaszolt. Tapraesett szavai abban kulmináltak, miszerint a felvetett javaslatok egyike sem oly természetű, mely a kaszinó ügyeit intéző elnök és választmány és minden egyes tag jogkörének megsértése nélkül megoldható, illetve ezen értekezleten tárgyalható volna. Az első javaslat a kaszinó tagoknak gyámság alá helyezésését foglalja magában, midőn egy tizenkét tagból álló választmány előleges engedélyének kinyerésétől óhajtja függővé tenni azon—minden tagot megillető—joggyakorlását, hogy a kaszinó helyiségében mindaddig mulathasson, míg a mulatság neme és módja a kaszinó méltóságát nem sérti; a javaslatba hozott korlátozás lehetetlenné tenné a rögtönözött társas estélyeket, melyeknek megakadályozása a kaszinó életfejlődését tenné illusoriussá. A kaszinó elnökének önérzetét sértené továbbá ezen szabály létesítése, mely a kaszinó helyiségei fölötti rendelkezést az elnök hatalmi köre alól akarná elvonni; kimutatja végre, hogy e tekintetben intézkedésnek és tüntető határozathozatalnak szüksége fönn nem forog, mert nem merült fel a kaszinó életében oly esemény, mely ezen -— bizalmatlanságot jelző — korlátozó határozat hozatalát vagy tárgyalását indokolttá tenné ; a másikra nézve pedig megjegyzi, hogy a személyes kérdések, az illetők megsértése nélkül ily népes nem is értekezleten, hanem formális közgyűlésen megbeszélés tárgyát nem képezheti s pedig annyival kevésbé, mert az alapszabályok értelmében a választások bárczákkal titkosan ejtendők meg s így a közgyűlés nagyságával bíró értekezlet előre meghiúsítaná az alapszabályszerű választás lehetőségét, ha most nyíltan nyilatkoznék az egyes személyek fölött. Kéri a jelenlevőket, hogy a két indítvány fölött egyszerűen napirendre térjenek. Ehhez a megjelentek hozzájárultak, mire a gyűlés feloszlott. X Tanító-egyesület. A munkácsi gk. esperesi kerület tanítói közelebb tartott gyűlésükben elhatározták, hogy önképzésük nagyobb mérvű kifejtése czéljából valamennyien belépnek a „Beregmegyei ált. tanítóegyesület" tagjai sorába. A fölvétel eszközlésére felkért kir. tanfelügyelőség már felszólította az egyesület elnökét, s a választmány a fölvétel iránt legközelebbi gyűlésén intézkedni fog- örömmel veszszük tudomásul nevezettek igyekezetét. Akik egy téren működnek, ne vonuljanak vissza az általános haladástól, kicsinyes felekezeti tekintetekben, de az egész testülettel vállvetve működjenek az ügy érdekében. Vajda példájukat a többi gk. tanító is követné. A belépő gör. kath. tanítók névsora a következő: Balázs üllek, Czapáry Endre, Kabáczi János és Volenszky Katalin Nagy Lucskáról, Pazuchanics János Gorondról, Marczunyák János Iványiból, Koszty György Izsnyétéről, Jaczkán Mihály Klucsárkáról, Haskó János Podheringről, Czapáry Antal és Petrusz János Új-Dávidházáról. A „Beregvármegyei magyar közművelődési egyesület“ pénztárába. 189Q. év auguaztwo f. évi decz. hó 22-ig a következő tagdijak a folytak be: Hadzsega György 1887—88—8a. évekre 4 frt, Kassai Károly 1888—89—90-re 3 írt, ifj. Kodály Bazil 1890-re 1 frt, Csernekhegyi monostor 1880—90-re 2 frt, Hrehovcsák András 1890 re 1 frt, Babinecz János 1889—90-re 2 frt, Barta Ödön 1890-re 1 frt, Buda Olivér 1890-re 1 frt, Ehrenreich Izidor 1890 re 1 frt, Füzesséry Péter 1890-re 1 frt, Liska Samu 1890-re 1 frt, Dr. Meisels Adolf 1888-ra 1 frt, Púm József 1890-re 1 frt, Sallay Gyula 1890-re 1 frt, dr. Schenk Adolf 1890-re 1 frt, Szalay Tamás 1890-re 1 frt, Danilovits Elek 1888—89—90-re 3 frt, Kacsanovszky József 1890-re 1 frt, Kabáczy János 1890-re 1 írt Marczinyák Mihály 1890 re 1 frt, összesen 30 frt. Beregszász, 1890. decz. 22. Serly Ferencz, egyleti pénztároz. Ipar és kereskedelem. Időleges agyag-cement-aszfalt- és kőipar-kiállítás. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter intézkedése folytán a budapesti kereskedelmi múzeum a hazai termékek állandó kiállítása mellett évenként egy esetleg két időleges szakkiállítást fog rendezni, amelyek hivatva lesznek az illető iparcsoport által feldolgozott nyers és segédanyagokat, gyártmányokat, munkagépeket és segédeszközöket lehetőleg a maguk teljességében felölelni és így iparosainknak megmutatni az utat és módot, melynek követéséreversenyképességüket fokozhatják. Ezen kiállítások sorozata az 1890. év augusztus havában rendezett bőripar kiállítással megnyittatott, mely a várakozásnak teljesen megfelelt, és az ily alapra fektetett szakkiállítások, hasznát és czélszerűségét minden irányban igazolta. A szerkesztőségünknek megküldött Programm szerint Baross kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi múzeum által rendezendő legközelebbi időleges kiállítás tárgyaiul az agyagczement aszfalt- és kőipart tűzte ki. E kiállítás jövő évi május 15-én szándékoltatik megnyittatni és hat hétig fog tartani. Ezen csoport választását sikerültnek tartjuk különösen azért, mert hazánk kitűnő nyers