A Polgár, 1930 (4. évfolyam, 1-25. szám)

1930-01-01 / 1. szám

2. oldal A POLGÁR 1930. január 1. Egészségi hajkötő, divatfüző, melltartó, gumiharisnya, szuszpenzórium és sérvkötő Orvosi rendelésre! — Készen és mérték utáni Külföldi Béby, gyermekruha fehérnemű és Pyjamakülönlegességek ! ! ! DAN ZI GERNE fű­zöspecialistánál Ujhorod, Rákóczi u. 9. ízléses svájci női fehérnemű és reformnadrágok nagy választékban!!! шшшшшшяяшшвшшшашшташавшштшвяшшшшт Le kell építeni a forgalmi adót! Írta: Liska János képviselő Csehszlovákia új parlament­jének súlyosabb gondjai van­nak, mint bármelyik elődjé­nek voltak. Elodázhatatlan a gazdasági válság mielőbbi megoldása és a munkát le­hetőleg úgy kell elosztani, hogy a válság teljes kifejlő­dését megakadályozzuk. Ha ez nem történne meg, úgy súlyos zavarok állanának elő az állami háztartásban és a gazdasági életben. A parla­ment máris gazdasági pro­bléma tárgyalásával kezdte meg a munkáját. Elsősorban az egész gazdasági életre ki­ható forgalmi adó kérdése ke­rült napirendre A forgalmi adó törvényt a parlament ugyan meghosszabbította, de illetékes helyen kilátásba he­lyezték­ annak hamaros mó­dosítását. A forgalmi adóról szóló törvény vitája nagyon élénk lefolyású volt és azok a képviselők, akik gazdasági politikával foglalkoznak, ki­vétel nélkül hangoztatták, hogy a forgalmi adónak, le­galább is mai formájában, nincs meg a létjogosultsága. Ezt már dr. Englis pénzügy­­miniszter is belátta, aki elis­meri, hogy a forgalmi adó olyan módosítására van szük­ség, hogy ez az adónem ne terhelje súlyosan a gazdasági életet. Az a határozati javas­lat, amelyet a költségvetési bizottság a forgalmi adó kér­désében elfogadott, garanciát nyújt az irányban, hogy ez a tarthatatlanná vált adónem rövidesen olyképpen módosul, hogy nem lesz terhére a ter­melésnek és fogyasztásnak. Kezdeményezésemre a költ­ségvetési bizottság a követ­kező határozati javaslatot fo­gadta el. Felhívjuk a kor­mányt: 1., hogy a legsürgő­sebben terjessze a nemzet­gyűlés elé a forgalmi és luxus­adóról szóló törvény novellá­ját, amelyben főképpen arra a követelményre legyen te­kintettel, hogy a forgalmi adót ipari szállításoknál és teljesítménynél egy százalékra szállítsa le és hogy a pénz­ügyi kormány vezesse be a forgalmi adó legszélesebb mértékű általányozását, hogy a luxusadót teljesen szüntesse be, mivel ennek az adónak a hozama nem olyan nagy, hogy fedezné azokat a kiadásokat, amelyek ez adó nyilvántartásával és revízió­jával vannak összekötve, 3. felhívjuk a pénzügyminisz­tert, hogy a) legsürgősebben léptesse életbe a forgalmi adó átalányosítását a textiláruknál és az élelmiszereknél, b) a forgalmi adó revíziós bizott­ságát pedig azonnal hívja vissza, különösen pedig azo­kat, akik az 1924 26. évek revízióját végzik és rendelje el, hogy a forgalmi adó re­vízióját visszamenőleg csak rendkívüli esetekben és csak az 1927 29. évekre folytassák le. Az adóbehajtások enyhítése érdekében eljártam dr. Englis pénzügyminiszternél és az adó­behajtásokkal kapcsolatban részletesen felhívtam a figyel­mét a szlovenszkói és podk­ ruszi gazdasági viszonyokra. A pénzügyminiszter megígér­te, hogy az adóbehajtások szigorát Szlovenszkóban és Podk­ Ruszban továbbra is enyhíteni fogják. Az adóreformtól egységes és egyszerűbb adókezelést vártunk. Ennek azonban nyomát sem lát­juk. Ugyanis az adónemek csak­nem mind megvannak az új adó­törvényben is. Legfeljebb annyi változott, hogy a IV. osz­ályú kere­seti adó fizetésére kötelezettek a jövedelmi adót fizetők táborába kerültek. A j­övedelmi adóalap túl­­alacsony megállapítása folytán pe­dig az eddig adózatlanul maradt nagy tömeg jutott be az adózók sáncai közé. Vagy talán a kivetési eljárás lett egyszerűbb és gyorsabb ? Ha egyszerűsítésnek mondható az adózók kirekesztése az adóki­vető bizottság elől, úgy valóban egyszerűbb lett az eljárás. Ez az egyszerűsítés azonban semmiesetre sem jelent előnyösebb helyzetet az adózóra nézve, mint az eddig tapasztalt számtalan esetek mu­tatják, amikor a pénzügyi közegek többnyire elfogult felfogásával szemben az adózók közvetlenül kénytelenek felvenni a harcot. Hogy ezen nyitás folytén a fel­lebbezések száma apadt-e, amint azt remélték, azt nem tudjuk, de eddig ilyen hírrel maguk a pénz­ügyi hatóságok sem dicsekedtek. De vájjon a pénzügyi hivatalok és hatóságok ügykezelésében mu­tatkozik-e valamelyes idő- és mun­kabeli megtakarítás? Ha őszinte feleletet akarnának adni erre a kérdésünkre, akkor be kelle­ne ismerniök, hogy a bü­rokratikus ügykezelés csak mun­katöbbletet hozott. Mi csak annyit tudunk, amennyit látunk. A csekk utján történt befizetések hónapokra visszamenőleg befizetve nincsenek. A hivatalos időmeg­­hosszabbítások és létszámszaporí­­tások ellenére a hátralékok teljes feldolgozása a bizonytalan jövő kérdése. A folyó munkák állan­dóan visszaesést mutatnak. A fel­lebbezések elintézésének terminu­sai sem lettek rövidebbek. Hol van hát valami olyan vál­tozás, aminek örülni lehetne ? A hidegre forduló újév előtti napokban békességet sóvárgó lel­künk nyugalmát rendezetlen adó­terheik folytonosan kisértő rémei zavarják. BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK A M. T. VENDÉGEIMNEK FÜREDI MANÓ Ш ÉTTEREM TULAJDONOS Az új adótörvény semmiféle eny­hítést nem hozott az adózóknak .s vírtunk az új adótörvényektől? A P. M. H. érdekes cikket közöl Takács Bélától. A cikket, amely tö­­j mörén mutat rá az új adótörvény által teremtett helyzetre, érdekessé­génél fogva alább közöljük:­­ Az új adótörvényekből elsősor-­­­ban az adóterhek csökkentését vártuk. Az eddig kivetett adótételek azonban, sajnos, arról győztek meg bennünket, hogy a beígért enyhí­tés csak jószándék volt. A statisztikai hivatalnak egy legutóbb közölt kimutatása szerint a köztársaságban minden lakosra fejenként 1923. évben . . Ke 588 — 1924. „ . . „ 621.­adó esett­ Ezek az adatok hitelt érdemlő módon igazolják föltevésünket. — Mert, ha a régi adótörvények sze­rint 1926. év végéig bizonyos fokú adóemelkedés megengedhetőnek is tekinthető, az 1927. év­re már az uj adótörvények alapján fönt ki­mutatott, a normális emelkedés­nél is magasabb kivetés semmi­képpen sem indokolt. Az 1928. évi kivetési eredményt még nem ismerjük, de bátran állít­hatjuk, hogy az adósról itt sem ment visszafelé. Ha tehát így haladunk fokoza­tosan fölfelé, hol és miben nyil­vánul meg az adótörvények refor­málásának kedvező hatása ? Az adózók régi panasza, hogy adótartozásaik állásáról tájékoztató kimutatásuk nincsen. Erre tekin­tettel úgynevezett mintaadóköny­vecskéket adott ki a pénzügymi­nisztérium. Ezek a zöldszinti köny­vecskék azonban nem sok újítást hoztak. A sokféle adórubrikák kö­zött a laikus adózó közönség el­igazodni éppen úgy nem képes, mint azelőtt. A zavart még az a körülmény is növeli, hogy a forgalmi adóra vonatkozó, eddig külön könyvecs­kébe nyilvántartott adatok is helyet kaptak az új adókönyvecskében, valamint külön rovatok alatt van­nak kimutatva a még ki nem ve­tett adók számlájára a legutolsó kivetések alapján követelésbe ve­­hető összegek. 1925. „ . . „ 646.— 1626. * . . „ 695.— » 1927. „ . . „ 174.— Minden kereskedő és iparos olvassa, terjessze „A POLGÁR“ hetilapot. — Hirdetése biztos eredménnyel jár Fest, tisztit, mos. HALTENBERGER KOSICE volszky (Sörház)-ucca 7. sz

Next