Bereg, 1898. (25. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-01 / 1. szám

Bodnár Istvántól, felolvassa : Trencsényi Lajos ur. VI. Dal az ősz hajszálról, irta : Huszka Jenő, előadja: Fedák Sári k. a., zongorán kiséri : dr. Benda Béla ur. A műsor befejezése után a kö­zönség kivonata szerint táncz következett. — Aranymisés főpap. Novák Antal, a szatmári káptalan nagy prépostja deczember hó 21-én ünnepelte Szatmáron papságának öt­venedik évfordulóját. — Uj ügyvéd. A m.-szigeti ügyvédi kamara dr. Stern Mór ügyvédet, Stern Mór helyb. kir. pénzügyőri biztos jeles kép­zettségű fiát, Beregszász székhelyijét, az ügy­védek lajstromába felvette. — A beregszászi korcsolyázó egyesület régi köz­hajtásnak tett eleget, midőn a Vérke partján egy melegedő bódét állíttatott fel leg­közelebb a nem korcsolyázó úrnők, a garde­dámok részére. Valóban ez nagy szükséget pó­tol s a korcsolya-sport felvirágzására előrelátha­tólag hathatós befolyással fog lenni. — Műkedvelő előadás. A beregszászi iparos-és kereskedő ifjak köre könyv­tárának gyarapítására január hó 6-án az »Orosz­lán« szálló dísztermében műkedvelői előadást rendez. Előadják a »T­ót­­­e á n­y.-t Almássy Tihamér 3 felvonásos énekes népszínművét. — Tekintve, hogy nagyszámú iparos- és kereskedő utjaink körében ilynemű vállalkozás városunk­ban ez ideig még elő nem fordult, s tekintve a jótékonyozélt, igen kívánatos volna, ha váro­sunk minden szép és nemesért lelkesülő t. kö­zönsége kegyes pártfogásával buzdítólag támo­gatna e mindenesetre hazafias törekvést, annyi­val is inkább, mert az anyagi sikernél kiszámít­hatatlanul nagyobb lenne az erkölcsi siker, mely a kört további fellendüléséhez segítené, váro­sunk kulturális előhaladásában pedig lelkesítő buzdításul szolgálna. — Jegyek előre válthatók Braun Sándor, Farkas f. és Murczkó Gyula uraknál, az előadás napján pedig a pénztárnál. — Meghívó. A beregszászi m. kir. posta- és távirddihivatal altiszti-és szolgaszemélyzete által segélyegyletük pénztárának gyarapítására 1698. évi január hó 15 én az „Arany Oroszlán“ szálloda dísztermében rendezendő tánczes­­zélyre. Belépti­ dij : személyenként 1 frt, —­­családjegy 2 frt 50 kr. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir­napilag nyugtáztatnak. — Férfi apáczaruhában. A múlt héten Szat­máron az ottani i­g. nővérek anyakórházába két kéregető apácza kért bebocsáttatást. Ko­pottas barna öltözetük s ájtatos megjelenésük részükre az utazó nővérek iránt mindig leköte­lező vendéglátást csakhamar biztosították. Egyéb felvilágosítást nem tudtak adni magukról, mint hogy lengyelek s ezzel szótlanságukat könnyen palástolhatták. Miután kellő kényelembe helyez­ték magukat, egy kandidátus nővért bíztak meg, hogy körülöttük a felszolgálást teljesítse. E nő­vérnek azonban feltűnt, hogy a vendégek közül csak az egyik hallatja hangját, másika pedig, legalább az ő jelenlétében, egy kukkot sem szólt. Egyéb jelek is alapos gyanúra adván — Ez volt az én legjobb szerepem tör­ténete. (A kegyelmes ur nagyon elkomoly­odott, majd fölállt, oda ment az ablakhoz s forró homlokát a hideg üvegtáblához szoritotta.) — És a kis komorna nem busult az imá­dója után? — kérdé a fiatal író, a ki mindjárt­­ihemát keresett egy novellához. — Nem volt rá ideje. A komornából nem­sokára grófné lett. És bár a grófné szerepét is jól játszotta, de annál több gyönyörűséget okozott neki a fiatal anya szerepe, melybe őt az ő szépséges kis leánykájának születése ug­ratta be rövid idő múlva. Úgy e Dórám? És a diva szenvedélyesen zárta karjaiba azt a bájos, kékszemű, szőke leányt, a­ki e pillanatban jelent meg a másik szoba küszöbén. A társaság mosolyogva nézte e jelenetet. A kegyelmes urnák pedig alighanem bele­hal­­hatott valami a szemébe, mert levette arany­­keretű csiptetőjét s ujjaival ugyancsak dörzsölte a szemeit. Nemsokára ezután észrevétlenül bu­­­­csút vett a társaságtól. A többiek még együtt maradtak egy ideig,­­ S mikor már mindenki távozott, a körút másik oldalán, szemben a diva lakásával, egy maga­­­­nyos férfialak állt a lámpa alatt s mohó vágy-­­gyal nézte a művésznő ablakában a fehér vá­szon függőnyön áttetsző, karcsú leányalak imbolygó árnyékát. Mialatt lelkében egy régen elfeledett szerelem emléke támadt föl s egy édes, bús, régi regéről suttogott,,, okot, jelentést tett a fejedelemasszonynál, ki maga is közelebbről szemügyre akarta venni az idegeneket, csakhogy akkorára már a kora hajnali órákban a vendégek is kereket oldottak. Szigeten sikerült letartóztatni őket, hol aztán kitűnt, hogy egyikük állandó némaságával »basz­­szus hangját« rejtegette, a mennyiben férfi volt. — Kérdés, hogy csalási szándékból, vagy re­gényes indokok miatt bujt-e apácza ruhába ? — Vasúti előléptetések. A lapunkban már közölt vasúti előléptetéseken kívül vármegyénk területén még a szolyvai vasúti állomáson a következők léptek elő : Medveczky Árpád állo­másfőnök 1000 írtra, Forgen István hivatalnok 700 írtra. — Gyászhir. Kulcsár S­á­n­d­o­r V. gym. oszt. tanuló, Kulcsár János bótrágyi ev. ref. lelkész szorgalmas és tehetséges fia, a debre­­czeni főiskola i­stünő növendéke, ki ezen inté­zetben több ösztöndíjban részesült, deczember hó 21 én hastífuszban elhunyt. Temetése decz. hó 23-án nagy részvét mellett ment végbe. Az Ég áldó kegyelme vigasztalja meg a megszár­mozodott gyászoló szülőn szivét! — Névváltoztatás. Kiskorú Rosenwasser Nachem és Pál beregszászi lakosok, vezeték­nevüknek »Révész«-re kért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter engedélyezte. — Köszönetnyilvánítás. Alsó-Vereczke köz­ség nemesen érző intelligentiája soha sem zár­kózott el azon áldozatkészségtől, melynél fogva a községünkben levő kisdedóvoda karácsony­fáját kegyesek voltak felállítani. Midőn ezt a jelen évben újólag ismételte, nem­ mulaszthatom el e helyen is leghálásabb köszöneteinél nyil­vánítani érte. Adakoztak : Kir. Tanfelügyelő úr, mint a Közművelődési Egyesület igazgatója , írt, Nemes Menyhértné és férje 4 frt, Halakto­­vics B., dr. Geiger Frigyes 2—2 frt, Rikly Endréné 1 frt 50 kr, Zichorné, Zichor János, Komka J., Papp Gábor, Laposy János, Koch Hilda 1—1 frt, Kiss Endréné 55 kr, Petreczkiné, Józsa Jenő, Korláth György, Prits József, Cse­­hari Eszik, Feiler Izsák, Malczovszky Gyula, Weisz Náthán, Kleiman Dávid 50--50 kr, Schul­ler Józsefné, Hrabárné 30 — 30 kr, Bauerné 25 kr, Komor Fedor 20 kr, Weisz Márton Dávid 10 kr. — Egyben köszönettel tartozom még Baternay Paula óvónőnek, ki nagy gonddal állította elő a karácsonyfa disz­itéshez tartozó dolgokat. Kelt Alsó-Vereczkén, 1897. decz. 27. Kiss Endre, ov. igazgató. — Gyászhir. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést. »Fájdalommal és megtört szív­vel tudatjuk ö­z­v. Komáromi Szarka J­ó­­zsefné szül. Lánczai Lánczy Erzsé­bet­h­n­e­k f. évi deczember 30-án éjjeli l­l­ 2 órakor — életének 87-ik évében — végelgyen­gülésben bekövetkezett gyászos elhunytat. A kedves és forrón szeretett halott földi maradvá­nyai a helv. hitvallás szertartása szerint 1898. évi január hó 1 én d. u. 1 órakor fognak az ilosvai családi sirkertben az örök nyugalomnak átadatni. Kelt Ilosván, 1897. deczember hó 31. A szeretett angyala őrködjék felette! Legyen könnyű a föld drága hamvain szeretett nagy- és szépanyánknak ! Komlósi Komlósy Béláné szül. Bernáthfalvi Bernáth Erzsébet unoka, K. Komlósy Margit szépunoka, K. Komlósy Béla unokavö.« — A ruthén népről jellemző vonásokat ir lapunk egyik tudósítója. A ruthén ember, ha már az éhség kényszeríti, igen Olcsó János. De ha van mit enni, drága gyémánt, melyhez nem lehet egy könnyen jutni, így például ná­lunk annyi a fa, hogy az erdő majd megöl. Egy öl fa mégis 7 frt 50 kr.—8 frtba kerül, mert a jó ruthének ölit 4, sőt 5 frtért hozzák be a négy kilométernyi távolságról, s ne adj Isten egygyel is megértetni, hogy 6 órai munkáért az borzasztó sok. Az nála mindegy, tudja, hogy az urnak nincs fuvara és igy kényszerülve van háromszoros árt is fizetni. S hozzá háládatlan. Ha adunk 10 kr. pálinkára valót, még addig kunyerál, mig még 20 krt előlegül ki nem csal s ekkor többet se öt, se a pénzt nem látod. Jó­lesz hát, ha egy kis méresre is szoktatni fog­ják a helyzetüket javító, körök ! — Furia. T.-Adonyban múlt hó 24-re vir­radó éjjelen Gulyás Lászlóné, Bodnár Lila, férjét, Gulyás Lászlót, alvásában forró vízzel szem közt öntötte és fejszével össze­vagdalta; tetté­­­nek oka ismeretlen. Sérültet félholtan Bereg­­vármegye közkórházába szállították. — Köszönetnyilvánítás. A Magyarországi Tanítók Árvaházi Egyesülete az alábbi kegyes adakozóknak következő nyilvános köszönő ira­tot küldötte: Halaktovics Bertalan 1 frt, dr. Geiger Frigyes 1 frt, Kiss Endre, Koch Hilda, Láposy János, Hrabár Jenő, Zichor János, Papp Gábor 50—50 kr. — Fogadják tekin­tetesség­­iek azon kegyességért, hogy a Magyarországi Tankok Árvaházi Egyesületének karácsonyfá­jára Kiss Endre a.-vereczkei áll. ig. tanító gyüjtőívén 5 frtut adakozni méltóztattak, egye­sületünk nevében mondott leghálásabb köszö­­netünket. Kiváló tisztelettel maradtunk Buda­pesten, 1897. decz. hó 12-én, alázatos szolgái: Tóth József, kir. tanácsos, pestmegyei kir. tan­­felügyelő, egyesületi elnök. Rohn József, pae­­dagogiumi tanár, egyesületi pénztárnok és árvaatya. — Tanügyi előléptetések. Hal­ász Teréz munkácsi áll. polg. leányiskolai r. tanítónő, ki ez intézetnél az igazgatóság vezetésével is meg van bízva, a X. fizetési osztály első (1000 frtos), — Deresényi Julia beregszászi áll. polg. leányiskolái r. tanítónő pedig ugyanezen fizetési osztály 2­­k fokozatába (900 frt) léptet tett.­tt elő. I’etök­ legjobb arczképi*. Azon alkalomból, hogy a Petőfi­ Társaság a jövő évi márcz. 15-re egy díszes P­e­­t­ő­fi Albumot készül kiadni, amely a nagy költőre vonatkozólag minden érdekes adatot és rajzot fel fog ölelni, újból felmerült ama még mindig megoldatlan kér­dés, hogy melyik Pető­finek legjobb arczképe. A legna­gyobb magyar költőről ugyanis öt olyan arczkép maradt ránk, mely életében, természet után készült. Ezek közt legrégibb a Barabás által 1845-ben készített kőrajz, mely kezeit hátra téve, ég felé néző szemekkel ábrázolja Pe­tőfit. Ez a hasonmás valami szentimentális kifejezést árul el, már pedig a szentimentalizmus épen nem volt jel­lemző tulajdonsága a »mogorva Petőfi­nek», kinek tekin­tete, a kortársak állítása szerint, inkább átható volt, mint ábrándos. Barabásnak 1846-ban tussal készített rajza Kertbeny állítása szerint, karrikatúrává lett Tyroler met­szetében ; az 1848-diki térdkép pedig, mely fekete at­illában, bal karjával kardjára támaszkodva s lelkesült te­kintettel maga elé nézve ábrázolja a költőt, szemmel láthatólag idealizált hasonmás. A negyedik egykorú arcz­kép, Orlai Soma műve, szintén 1848-ban készült. Ez ta­gadhatatlanul naturalisztikusabb fölfogásr­a mutat, mint Barabás művei, de idegenszerű rajta a vékony hegyes orr s a szemekből hiányzik a mélyre ható tekintet. Va­lamennyinél hivebb a Daguerre-féle kép, melyet Fried­rich fényképész 1847. tavaszán vagy nyarán készített s mely 1870-ben, Petőfi Zoltán halála után vált ismere­tessé. Van azonban ennek az arczképnek is fogyatkozása: a bajusznál megszűnt a másolat élessége, a száj vonalai nem eléggé határozottak s nem lehet megállapítani, van-e rajta szakálla vagy sem Petőfinek ? Roskovics Ignácz, a kiváló képíró vállalkozott az ambicziózus feladatra, hogy Petőfi arczképét, a kifogástalanoknak elismert rész­letek egybeillesztésével megállapítsa. Fényképezés útján megnagyította a Daguerre-féle képet, hogy rajta a for­mák határozottabban kitűnjenek. A kísérletnek meg­lepő eredménye volt. A nagyításban eddig ismeretlen részletek tűntek elő s a hiányokat pótolni lehetett a költő jobb arczképeinek segítségével Ez Petőfi, aminő az életben volt, minden idealizálás nélkül. Ezen nagy­­érdekű arczkép először a Petőfi­ Társaság kiadásában megjelenő Petőfi Album­ban lát napvilágot. A régi magyar színészet képekben. A Jókai-féle ,,1848­­-nak most megjelent negyedik füzete, az eddigi­eknél is gazdagabb. A régi magyar színészetre vonat­kozó képek gazdag sorozata teszi e füzetet különösen érdekessé. Most látjuk ama nagy színészek és színésznők arczképeit először teljesen összegyűjtve, akik a művészi mellett fontos nemzeti feladatot is teljesítettek. Bartha, Szigeti, Szentpétery, Schedel­­é, az angyalszép Lend­­vayné, majd Egressy, Lendvay, Fáncsy, Szerdahelyi, Me­­gyery arczát pillantjuk meg. Az arczképek körül van­nak elhelyezve a művészi becsű, s kulturtörténelmileg is fölö­te érdekes emléktárgyak, melyek a nagy szel­lemek diadalútját jelölték. A magyar szabadság nagy baj­nokainak, a legnagyobb magyaroknak egész Pantheona e füzet második fele, mely a Batthyányi minisztériumra vonatkozik. Az események komoly és gúnyképe kitűnő ötlettel mindig egymás mellett van elhelyezve, igaz a tör­vények átadásánál, s a minisztérium megalakulásánál is. Művészi képek fényes sora az, mely itt figyelmünket le­köti. A minisztérium csoportképe után Batthyányi és Kos­suth képe következik, majd Eötvös és Trefort és két csodaszép nőalak , a két Zichy grófleány, Batthyányi és Károlyi grófnők, kikhez Petőfi írt remek költeményt. Batthyányi Lajos eddig soha ki nem adott ereklyéi zár­ják be a nagyszerű képsorozatot, s a füzetet,a­melynek harminchöt képe a sokszorozó ipar legújabb vívmánya­inak valóságos remeke. A czikkek kivétel nélkül irodalmi színvonalon állnak, s nem egy kitűnő a maga nemében. Valóban megtörtént, a­mit reméltünk, hogy a képes könyv, a Jókai, Bródy, Rákosy-féle „48“-as könyv immár szabad­ságharczunk legjobb története, mely nem egy uj adat­tal gazdagította, s nem kevés helyen hallatott először igazságos hangot és őszinte szót. „1848“ Révai testvé­rek r. t. kiadása és minden könyvkereskedésben kapható, -•*.v -v x S.WV'V'.V -V x- ,VVV\V«1.'V - -v • X' X‡.'V -V ■ V ‹•*‡ - V'V‡V-V'V B B R E Gr 1. szám. — XXIV. évfolyam. Beregszász, 1898. január 1. Szerkesztői üzenetek. T. munkatársainkat, kik eddig is szívesek voltak lapunkat közleményeikkel támogatni, úgy helyben, mint a vidéken, jövőre is hasonló jóindulatú támogatásra kérjük. K. G. T -Újlak: Nagyon sajnáljuk, hogy aktuális közlemények miatt ígéretünket ed­dig nem teljesíthettük , de »a­mi késik, nem­ múlik«. B. közreműködésére ezután is számítunk. — A »Plágium« azonban nem lapunkba, hanem valamely fővárosi lapba való, sőt ily esetben nem ártana a dolgot az orsz. hírlapíró egyesületnek is tudomására hozni s megtorlás Végett fenyitő útra terelni. Szolyvai levelező. Az ilyen fontos közérdekű dol­gokra vonatkozó indítványokat jobb külön csikkben fel­­dolgozni. A hírnek rövidnek és tárgyilagosnak kell lennie.

Next