Bereg, 1898. (25. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-17 / 16. szám
Beregszász, 1898. április 17. 16. szám. — XXIV. évfolyam. B E R E Gr császárrá. Őseink 896. kürül érkeztek vissza északi harczaik színteréről Besszarábiába. Itt pusztulást és enyészetet látva, észak felé távoztak s Kitwig értek, a hol a ruthén Oleg fejedelem nagy lakomákat rendezett derék vendégei tiszteletére s a vitézeknek kis orosz leányokat ajándékozott feleségekül, mit abból tudunk, hogy a honalapító Árpád Zalánnak is — a névtelen jegyző szerint — 12 igen szép orosz leányt adott ajándékba. Őseink tehát Kievben nagy megtiszteltetésben részesültek s a ruthének közül számosan csatlakoztak hozzájuk, hogy a honszerzés munkájában részt vegyenek. Az 1998. év tehát az én meggyőződésem szerint az az év, mely szeretett hazánk fennállásának, 1000-dik éve, amikor ünnepelhetjük a történeti milleniumot. Őseink új hazájukban rokonokra is akadtak. A székelyek u. i. mint a besszarábiai, etelkei magyarok idemenekült maradványai, Erdélyben éltek s a Dunántúl egyik részében Szombathely és Darnusztum között, sőt még Somogymegyében is a 805. évben frankuralom alá helyezett és a magyarok bejövetelekor Arnulf császár uralma alá tartozott avarok éltek. Bizonyítja ezt a Vas- és Somogy megyében előforduló Csákány helységnév, mely avar nyelven fejedelmet, vezért jelent. Nagy Károlyról 805. körül kapta Tódor avar csákány a dunántúli terület egy részét lakóhelyül, amennyiben az avarok maradékai nem élhettek már akkor a Duna-Tisza közén, mert a szlávok sanyargatták őket, amikor már többé nem bírtak hatalommal. — 811 ben Camikas csákányuk Aachenbe idéztetik s 828 ban még mint nemzet szerepelnek. Fajrokonaiktól megtanulták őseink, hogy a benlakó nemzetiségek ellen a szigor mértékét nem kell alkalmazni. Fajunk veleszületett türelmessége is jó iránytűje volt őseink belpolitikájának. Árpád csupán a magyar fenhatóság elismerésére szoritotta volt a belföldi szlávokat s azok fejedelmeit nagyrészt meghagyta birtokaikban, így pld. Ochtom fejedelemsége még a 11. század elején fennáll. A magyar főurak a honfoglalást közvetlenül követő években nem idegenkedtek a más népek főuraival való barátkozástól sem. De ha meggondoljuk, hogy őseink igazi szeretetet a népek között alig tapasztaltak, s ha meggondoljuk, hogy Európa akkori népei őseinkkel a legtöbbször kegyetlenül bántak, mint ezt Simon irtó háborúja igazolja, ki keresztény fejedelem létére az eletközi táborban védtelenül hagyott nőket, aggokat, csecsemőket felkonczoltatta, — akkor nincs mit csodálkoznunk azon, hogy őseink is az idegen nemzetek ellen a kor felfogása szerint a kard jogára hivatkoztak s ezt a jogot sokszor alkalmazták. Tudjuk továbbá, hogy a magyarok egyik vezérét 904-ben a bajor urak lakomára hívták meg és ott kíséretével együtt meggyilkolták. A keresztény templomokat ugyan meg nem kímélték őseink, de ez inkább a hatalmukat féltő táltosok rovására esik. Hilferding, orosz történetíród tehát, midőn őseink kegyetlenségét a mongolok kegyetlenségével hasonlítja össze, nem gondolja meg, hogy az oroszok ősei még kegyetlenebbek voltak a magyarok őseinél. Elég legyen elég pusztításaira gondolni, kinek harczosai a balkáni félszigeten még a csecsemőket is olvasatlanul dobálták a vízbe , s megtaláljuk a kor hasonló szokásait az oroszoknál is. Egyébiránt a mai napig is fennálló és torzsalkodó nemzetiségek erős bizonyságai annak, hogy őseink a meghódoltakkal szemben méltányosak és lovagiasak voltak. A meghódolt Glád meghagyatott birtokaiban , Menu Marót leányát pedig maga Árpád fia, Zoltán veszi feleségül. — Hát kell e szebb bizonyítéka a türelmességnek és lovagias műveltségnek ennél, mely a magyar nemzet és a nemzetiségek egyetértését házassági frigygyel kapcsolja össze ? A magyar faj szeretettel emeli magához a nemzetiségeket. Őseink a ruthénekkel együtt jöttek az uj hazába s ez a tény is bizonyítéka annak, hogy az ősmagyarok nem gyűlölték az idegen nemzeteket. A magyar faj Pannónia akkori lakóit sem szorította ki lakóhelyeikből, hanem az akkortájt »avarok pusztaságának« nevezett Duna és Tisza közötti síkon telepedett meg. A Mén Marótménnek csúfolták őseink sok udvarhölgye miatt, miből joggal következtetünk arra, hogy a többnejüség őseink előtt szokatlan dolog vala) leányának elébe mennek Csepel szigetéről Árpád s főjobbágyai s ezen lény bizonyítja azt, hogy őseink lovagiasak voltak a nők iránt. A szent-galleni krónika adatai iig és tréfaszerető embereknek mondják őseinket, akik az együgyű barátot meg nem ölték. Odahaza nem raboltak és nem pusztítottak. Valahányszor a középkori népek szokása szerint hadjáratokat rendeztek, hogy rettegést keltve ellenségeiket távol tartsák, mindannyiszor idegen országokat pusztítottak. Elítéljük tehát ismételten az orosz Hilferding ama igazságtalan állítását, mely vérszopó nadalok czimét adja őseinknek s az egykorú orosz évkönyvekre utalunk, melyek az egykorú orosz nép kegyetlenségét frappánsabb módon fejezik ki, mint az általa irt krónika, így i pld. a becsületes Nestor: »Az oroszok a 906-diki rablóhadjárat alkalmával embertelen kegyetlenséget tanúsítottak a népek iránt; a szó valódi értelmében a boldogtalanok vérében műrödtek, kiket a legborzasztóbb módon megkínoztak. A szerencsétlen foglyokat olvasatlanul dobálták a tengerbe.« Máthé Miklós, felső-kis-bisztrai lelkész. •V -V -v x. -V -V -x x v x x x x x x x x x x x x \, \ .x X X x x X X X X x x x X Irodalom. Petőfi Album. (A Petőfi társaság megbízásából szerkesztették : Brtók Lajos, Endrődy Sándor és Szana Tamás. Az Athenaeum Irod. és nyomdai r.-t. kiadása. Ara fűzve t1 fit, díszkőtésben 8 fit, pompás celluloid-kötésben 10 fit.) Félszázad előtt rügyfakadás idején kelt ki a véráztatta magyar földből a szabadság palántája. Kápráztató napfényben fürdött s a lelkesedés melege táplálta. S aztán vihar jött, rettenetes fergeteg, a mely végig söprett hazánkon s letarolta legszebb reményeinket. S hosszú csönd állott be. De a félszázad előtt megtestesült Ige újból feltámadott, s ma a magyar nemzet szabadon, büszkén ünnepelheti és ünnepli meg a magyar szabadság születése napját. E dicső napnak emlékéhez fűződik örökre a szabadság lánglelkű dalnokának, Petőfi Sándornak a neve. A kultusz, a melyet a magyar nő fizet a névvel űz, a legszentebb, a Legmagasztosabb: a maga géniuszát, nemzeti létének ősforrását tiszteli és dicsőíti benne. S midőn a Petőfi társaság általános nemzeti szépirodalmi czélokon kívül a Petőfi kultusz ápolását és terjesztését tűzte ki magának feladatul, nemzeti missziót vállalt magára, amelyért hála és elismerés illeti meg. A Petőfi kultusznak egyik ragyogó momentuma az, amelyben a Petőfi-társaság közkincsesé teszi mindazt, ami értékeset és szépet írtak és művészek produkáltak Petőfi dicsőítésére. A Petőfi-Album, amely most hagyta el a sajtót, méltó arra, hogy ereklyegyűjteménynek tekintse minden magyarul érző ember. Akikre a Petőfitársaság az Album szerkesztését bízta, jogos önérzettel mutathatnak rá, hogy megbízatásuknak hiven, a magasztos czélnak megfelelően tettek eleget. Összegyűjtötték a Petőfi Albumban a legérdekesebb egykorú följegyzéseket s a modern magyar irodalom termékeiből mindazt, a mi a költő életének és műveinek megvilágitásával szolgálhat. Elvonul előttünk az egész — fájda lom oly rövid — korszak, amelyben Petőfi lángesze és lánglelke nagy és jelentős része volt egy örökké emlékezetes nemzeti mozgalomnak. Oly ■ irók, mint Jókai, B. Eötvös József, Arany János, Gyulay Pál, Gr. Teleki Sándor, Szana Tamás, Endrődy Sándor, Bartók Lajos, Vámbéry Ármin, Vajda János, és számosan a régibb és ifjabb írói gárdából, akiket e nagy géniusz inspirált, festőink legkiválóbbjai, Munkácsy, Zichy Mihály, Roskovits, Lotzstbi áhítattal és szeretettel járultak hozzá, hogy a Petőfi-kultusz a nemzet dalnokához méltón nyilatkozzék meg és terjedjen szerteszét az országban, kunyhókban és palotákban. A 260 oldalra terjedő nagy negyedrét alakú Album külsőleg is méltó ahhoz a nagyjelentőségű emlékhez, amelynek szolgálni hivatva van. Az Athenaeum r. t. hiven kiadói tradícióihoz, amelyeket még Emich Gusztávtól örökölt, aki Petőfi összes költeményeinek első kiadója volt, büszkeségét helyezte abba, hogy a tartalom gazdagságához a keret is illő legyen. Oly emlékkönyvet kap a kezébe a magyar közönség a Petőfi Albummal, amely mindenkoron ébren fogja tartani a mai nemzedéknél is a legnemesebb kultuszt, amelynek hazafi csak áldozhat : a nemzeti Géniusz kultuszát. A költő életére vonatkozó sok új adat lát itt napvilágot. Érdekes és tartalmas közleményekkel a lehető leghűbben lesz megvilágítva Garay Jánosnak egész költői működése. A díszes album 50 képpel (több heliogravűrrel, autotipiával és fototipiával) körülbelül 14 — 15 nagy alakú, nyomatott ívre terjed s Budapesten, a Franklin társulatnál jelenik meg. Az érdekes közleményeket írják: Perczel Dezső belügyminister, dr. Jókai Mór, gróf Apponyi Albert, Rákosi Jenő, Szász Károly, Kossuth Ferencz, Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Szabolcska Mihályi, Szabó Endre, dr. Váradi Antal, dr. Ferenczy József, Fosa Lajos, dr. Erdélyi Pál, dr. Kammerer Ernő, Wosinsky Mór, Boda Vilmos, Rátkay László, Koboz István, Szántha Károly, Lenkei Lajos, Kálmán Dezső, Borzsák Endre, Tóth Ödön, Székely Ferencz, dr. Leopold Kornél, Leopold Samu, Mátrai Ompolyi Ernő, Szikszay Ferencz, dr. Lévai Dezső, Bodnár István stb. A mű illusztrálói a világhírű Zichy, Mihályon kívül: Csók István, Faragó József, Garay Ákos, Márk Lajos, Szikszay Ferencz, T. Nyitray Lajos, Auerbach Lipót stb. A szoborbizotság, hogy a felesleges kiadást elkerülje, már előre tájékozást kíván szerezni a nyomatandó példányok számáról ; tisztelettel kéri ezért a hazafias közönséget, hogy előfizetési szándékát a gyűjtőivel), vagy csak egy levelezőlapot is, alálkottak egyikével, folyó év áprilisig múlhatlanul tudatni szíveskedjék, mivel felesleges példányok nyomatva nem lesznek. Hogy a Garay albumot mindenki könnyen megszerezhesse, árát 2 írtban, úgyszólván csak az előállítási költségben — határoztuk meg. A diszkótésű példány ára 4 frt. A könyv ára az átvételkor fizetendő. Garay János szobrának leleplezésével 40 esztendős hazafias mozgalom nyer befejezést. Ennek megörökítője, maradandó szép emléke lesz a Garay-album. Teljes bizalommal kérjük lelkes közönségünknek mennél hathatósabb támogatását ! Kiváló tisztelettel vagyunk Szegzárdon, 1898. mártzius 29-én. A Garay szobor-bizottság nevében . Bodnár István, Fördős Vilmos, jegyző, a Garay album szerkesztője, elnök. Előfizetési felhívás. A szegzárdi Garay szobor- bizottság Garay János szobrának május havában történő leleplezésekor, Bodnár István szobor-bizottsági jegyző — lapunk teljes tollú munkatársa — szerkesztésével, díszes emlékalbumot ad ki. A Magyar Népzászló» czimű, Nagyváradon megjelenő néplap nemes , országos néplapnak, de a mai egészségtelen, szoczialistikus népmozgalom értelmi ellensúlyozó tényezőjének is mindenkép bevált. Czikket meggyőzök, népiesek és megnyerők. Iránya már eddig is sok tévelygőt megingatott s helyes útra irányított, sok ingadozót meggyőzött a felől, hogy az emberiség javára szolgáló eszmék nem kozhely és műhely hagyott Csavargókra, hanem olyan emberekre vannak bízva, akik dolgozni szeretnek s most is munkára, nem pedig ingyenélésre, mások javainak elzsebelésére buzdítanak. A „Magyar népzászló következetes és biztos irányban halad s mint tárgyilagos, önnálló és minden izében országos érdekeket szolgáló néplapot nemcsak a munkások, de a gazdaközönség figyelmébe is melegen ajánljuk. Az Ápril 3-án megjelent szám czikkei: Hetvenhat rab. A tapió szt-mártoni zendülés. Munkáspolitika: A miniszterelnök a munkás kérdésről. Bagolyházasság. Tárcza: Munkások védegylete. Krónika: Nyilvános áruraktárak. Van-e hát a munkás embernek igazsága. Bisitz Dávidné: Ahol nem kell a maszlag. Kivándorló magyarok sorsa Amerikában. Mi történt a héten. (Sok apróság) A gazdák és munkások törvénye. (Értelmes magyarázat a magyar nép számára.) A Magyar Népzászló előfizetési ára egész évre I fit 50 kr. Kiadja Láng József. Szerkesztik Rádl Ödön és Dr. Gyémánt Jenő Nagyváradon. „1848“. A Jókai- Bródy- Rákosi-féle 1848-nak 1 tí — 26 füzetét kaptuk ma kézhez. A füzetek a szabadságharc legérdekesebb eseményéről tájékoztatnak: az orosz bertörésről, Buda ostromáról és a szerencsétlen segesvári csatáról. Az orosz betörés egy vad nép vad tette, Buda ostroma egy lángeszű hős első rendű diadala. Amaz túlzó politikai hevünkről, emez egy árulónak kiáltott hős honszeretetéről beszél. S a segesvári völgy .. . Ki ne tudná, miről emlékezetes az? — Az a völgy ereklyetartó, drágább aranynál, drágább igazgyöngynél ott fekszik Petifi Sándor... Csillaghullás napja volt az, a melyen ő meghalt ... Az az este gyászfátyolt terített az egész hazára . . . Az a nap csodát mivelt, halhatatlanná tett egy egész megölt embert, dúsgazdaggá egy szegény nemzetet, s annak a szegény, éhező, vézna diáknak, kicsapott színésznek, lánglelkü költőnek a nevében nagyobb kiescsel ajándékozta meg a nemzetet, mint a minő volt annak idején a mesés Corvina-könyvtár, Mátyás remek palotái és függő kertjei ... A kinek lehellete él ma a mi hazánk levegőjében ... — S a fiatal hős mellett ott az öreg hadvezér. Aki a lovagostorával harczol, sohasem húzza ki kardját, épen mint Napoleon, ki Párisból vezeti svájczi hadjáratát. A kis Bem is lovagostorával vágja ki magát, ha körülfogják, lovagostorával foglalja vissza ágyúit, midőn az orosz katonák elvették azokat; közéjük lép, végig vág rajtuk azzal a kis fonott korbácscsal: „Canaille, die sind meine Kanonen“ ! Ezekről a csodaemberekről itt legendák vannak ebben az öt füzetben Bem, mint Petőfi idegen volt, az szarmata lengyel, emer tót és rácz szülők ivadéka, s mégis mindkettő a magyar szabadság örökhírű bajnoka, a gyönge, csúnya emberek, a magyarok első daliái, azzal a vegyészszel együtt, a kit Eötvös, mikor nála tanári állást kért, a hadügyministerhez utasított., Mert a tanár is katonának áll s ön katona volt, s most tanárnak akarna menni, az nem leheti» Görgei katonának ment s a magyar szabadságharcz fővezére lett belőle. A csoda férfiak e könyvét, legendáikat minden magyarnak ismernie kell, annál is inkább, mert történetüket egy hozzájuk hasonló csodaember mondja : Jókai Mór. A könyvre előfizethetni Révai Testvérek Irodalmi Int. R. T.-nál Budapest Váczi u. 1., s bármely hazai könyvkereskedésben. Az egész munka 30 füzetben teljes és egy füzet ára 30 kr. Az egész mű diszkötésben 12 frt, velink papíron 15 frt, s egy frtos részletre is kapható Divat Újság Most küldték szét a Divat Újság Ötödik évének 7. számát, melylyel az új negyedév is kezdődik. A gazdag tartalmú újságot közel száz kép di-