Bereg, 1902. (29. évfolyam, 1-52. szám)

1. szám. — XXVIII. évfolyam. I­­S lu­v * Beregszász, 1902. január 5. — Előléptetés. Az igazságügyminiszter Krasznay Győző n.-szőllősi kir. járásbirót a VII. fiz. osztály II. fokozatába léptette elő. Gratu­lálunk ! — Eljegyzés. Békás­sy István m. kir. 11-dik honvédgyalogezredbeli főhadnagy, dec. hó hó 26-án tartotta eljegyzését Munkácson N­u­s­z­e­r Matild kisasszonynyal, dr. N­u­s­z­e­r Lajos köz­kórházi igazgató főorvos kedves leányával. — Gyászh­ír. Egy ifjú, erőteljes élet hanyat­lott ismét a sírba városunkban, ki erős szervezete és ifjúi erejével sokáig képes volt megbirkózni az ellene orvul leselkedő halállal, a testét marta­lékába ragadt sorvasztó betegséggel, de­­utoljára is nekie kellett megadnia magát a mindnyájunkon győzedelmeskedő örök szükségesség előtt. Gri­bov­s­z­k­y Pál vármegyei közigazgatási tisztviselő e legújabb áldozat, ki legszebb ifjú férfi korában lett áldozata a halálnak. Gribovszky Pál neve nem ismeretlen lapunk olvasói előtt sem. Nehány tár­­czája s kisebb költeménye jelent meg lapunkban s ezek elég élvezetes írói tehetségre vallanak. De különösen elragadta Gribovszky Pál társadalmunk közönségét kiváló zenei tehetségével. Bámulatba ejtett mindenkit az ő varázshegedűje, melyen a­nélkül, hogy azt iskolailag tanulta volna, mint ki­váló műkedvelő, igen művészies talentummal tudta — különösen a magyar zenedarabokat — elját­szani, sőt hallásból a legnehezebb operai részle­teket s szalondarabokat is képes volt rövid idő alatt eltanulni és sokszor gyönyörködtette hang­versenyeken közönségünket és vezető primhegedűse volt sokáig a városunkban fennálló műkedvelői úri zenekörnek. Most már pihen a toll, elnémult a bűbájosan szóló hegedű; az enyészet előbb­­utóbb diadalt ül mindnyájunk felett! Őszinte rész­vétünk kisérje sírjába. A gyászoló család a kö­vetkező gyászjelentést bocsátotta ki: „Alantítottak legmélyebb fájdalom érzésével tudatják a jó férj, felejthetetlen gyermek, testvér, unokatestvér, só­gor, és rokon Gribovszky Pál Bereg me­gyei közigazgatási hivatalnoknak élete 32-ik, bol­dog házasságának 6-ik évében folyó hó 1-én reg­geli 8­/2 órakor, hosszabb és fájdalmas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Üdvözült kedve­sünk hült hamvai folyó hó 2-án az Árpád-utcza 79. házszám alatt délutáni 2 órakor a gör. szert, kath. egyh. szertárt, szerint fognak beszenteltetni és az anyaföldnek átadatni A gyászmise folyó hó 3-án reggeli 8 órakor fog a beregszászi gör. szert, kath. egyházban megtartatni. Áldás és béke ho­noljon a drága hamvak felett! Beregszász, 1902. évi január hó 1-én. özv. Gribovszky Pálné, szül. Korláth Fáni, mint neje. Gribovszky György, mint apa. Korláth Béláné, szül. Garamy Anna, mint anyós és gyermekei. Korláth Béla, mint após. Gribovszky Miklós. Zékány Antalné szül. Gri­bovszky Mária. Fankovics Antalné szül. Gribovszky Emma. Egressy Emilné szül. Gribovszky Kornélia. Panczner Kálmánná szül. Gribovszky Ilona, mint testvérek és ezeknek gyermekeik. Bacskay Miklós Bacskay Antal, Bacskay János, mint nagybátyjai. Bacskay Mária, mint nagynénje. Zékány Antal, Fankovics Antal, Egressy Emil, Panczner Kálmán, mint sógorok. Bacskay Katinka, mint unokatest­vér.“ Az elhunyt temetése f. hó 2-ikán délután 2 órakor a legnagyobb részvét mellett ment végbe. Könnyű legyen porainak a föld ! . . . — Lónyay Zsigmond czimű történeti mun­kára hirdet előfizetést Péter Mihály ev. ref. lel­késs. Lónyay Zsigmond a történelemnek egyik nagy alakja. Mint protestáns s mint magyar ál­lamférfi egyaránt kiváló. Élete 1693-tól 1753-ig terjed, tehát hazánknak egyik legviharosabb kor­szakát, Bocskay, Bethlen és I. Rákóczi György korát élte át. Péter Mihály nagy fáradsággal gyűj­tötte össze a Lónyay Zsigmondra vonatkozó ada­tokat és sok szeretettel rajzolta meg ezekből Ló­nyay jellemét. A mű hét nyomtatott ivre terjed. Ára két korona negyven fillér. A tiszta jövedelem tíz százalékát a gálszécsi ev. ref. torony kijavítá­sára ajánlja fel a szerv. Az előfizetési összegek Péter Mihály ev. ref. lelkész czimére (Kis Azar, u. p. Gálszécs) küldendők. — Ifjúsági egyesületek alakulása örven­detesen gyarapodik megyénkben. A múlt év nov. havában M.-V­áriban szervezte azt 55 taggal az ottani tantestület egyik tevékeny tagja Háda József áll. tanító. A múlt év decz. hó elején pe­dig Badaló községben jött létre az ifjúsági egyesület Kiss Endre ottani igazgató-tanító buz­­gólkodása folytán. Az alakuló gyűlésen elnök lett ideiglenesen s az igazgatói teendők teljesítésével megbizatott Kiss Endre, ifjúsági atyák lettek: Veres János közs. bíró, Orosz János főesküdt, id Biró Elek, Biró Károly, Szabó Elek, Szabó Gusz­táv, Ferenczy János. Az ifjúság kebeléből jegyzőkül megválasztattak Erdélyi József és Sárközi Gyula, pénztárnok lett Nagy Gyula, ellenőr Kovács Dezső. Ezeken kívül az ifjúság kebeléből hat választmányi tag lett megválasztva, kik felváltva szolgálnak, mint teremfelügyelők. Az egyesület már négy íz­ben jött össze, mely alkalmakkor felolvasások, szavalatok tartottak s öszhangzatos énekeket ta­nultak. Minden vasárnap az iskola nagyobb terme nyitva van, hol három napilap, két hetilap áll rendelkezésére az olvasni akaró közönségnek. Uj év első napján czéljainak elérésére jótékonyczélu tánczvigalmat rendezett az egyesület. — Egy hazafias pap érdemeinek elisme­rése. Dunay János nagy-somkuti róm. kath. lel­kész, városunk szülötte, évek óta nagyon fontos kulturmissiót teljesít azon románlakta vidéken és ép ezért súlyos támadások és zaklatásoknak van kitéve ekszponált állomásán. A magyarság érde­kein ideális lelkesedéssel csüggő eme derék pap­nak köszönhető a nagy­somkuti, most már virágzó egyházközség megalakítása s a szerény anyagi jövedelemmel rendelkező lelkész annyi áldozatot hoz a nevelés és közművelődés terén, hogy ennyi hazafias érdem méltán várhatta szerény viszon­zásképen a közelismerés nyilvánulását. Végre ki­fejezést adott ennek a szatmármegyei Széchenyi- Társulat június 30-án tartott választmányi ülése, a­mely a következő jegyzőkönyvi határozatot kéz­besítette a hazafias papnak : Elnök-igazgató emlé­kezetbe hozva Dunay János n.-somkuti róm. kath. lelkésznek Nagy-Somkuton és Kővárvidékén levő több gyermekmenházak felállítása, azok gondos felügyelete körüli fáradhatatlan tevékenységét, de a mellett azon hazafias és buzgó működését is, melyet azon tiszta oláh vidéken nemzetiségi és a kultúra tekintetében annyi sikerrel s örvendetes eredménnyel kifejtett és hogy különösen Nagy- Somkuton egy virágzó magyar egyházközséget alakított, javaslatba hozta, hogy nevezett lelkész­nek már egyszer a társulat méltó elismerését nyil­vánítsa . Dunay János róm. kath. lelkész urnak hazafias és buzgó tevékenységéről és azon örven­detes és kedvező fordulatról, mely a világi és egy­házi hatóságok által annyira elhanyagolt és figyel­men kívül hagyott oláh vidéken, különösen Nagy- Somkaton néhány évi ottani lelkészsége ideje alatt nemzetiségi és közművelődési tekintetben buzgó és hazafias működése folytán tapasztalható és ezen hasznos és a társulatot érdeklő szolgálatok­ról, melyeket a nyári gyermekmenházaknak ezen oláh vidéken történt szervezése, felállítása és gon­dozása körül az igazgatónak már előbbi többszö­rös jelentése szerint kifejtett, örömmel és kész­séggel elfogadva elnök-igazgató javaslatát, a társulat nevében Dunay János róm. kath. lelkész urnak nemcsak elismerését, hanem egyszersmind hálás kö­szönetét is nyilvánítja s jövőre is felkéri, hogy eddig tanúsított hazafias buzgóságánál fogva a magyar kultúra és a magyar állameszmének azon ekszpo­nált oláh vidéken leendő terjesztését hazafias és sikeres tevékenységével tovább is folytassa és elő­mozdítsa. Mely határozat mind nevezett lelkész urnak jegyzőkönyvi kivonatban kiadatni, mind az ő egyházi főhatóságának, a megyés püspök ur­nak tudomás végett levél mellett megküldetni ren­deltetik.“ —­ Azt hisszük, hogy a derék pap ma­gyar szivének jól esett az elismerés. — De ugyan­­csak őt szép kitüntetés érte a vall­ és közokt minisztertől is, ki neki a hazafias nevelés ügyének tett fáradozásaiért elismerő köszönetét nyilvánította. Dunay erre az elismerésre méltán rászolgált, mert ama nemzetiséglakta vidéken a tanítás, nevelés és hazafias szellem ápolása által oly szép missiót teljesít, mely előtt le a kalappal, mely mindnyájunk nagyrabecsülését igazán meg­érdemli. — Jótékony adomány T­ürk Arthurné úrnő Edelényből (Borsod megye), lapunk szerkesz­tőségéhez czimezve, a múlt héten 9, azaz kilenc?, koronát küldött a beregszászi szegény gyermekek felruházására. Midőn e kegyes jó­tékony adományt jelenleg hálásan nyugtatjuk, egyszersmind köztudomásra hozzuk, hogy ez ösz­­szeget a kijelölt czélra leendő felhasználás czéljá­­ból a helybe jótékony nőegylet elnöknője , S­z­e­­­e­s Károlyné úrnőnek adtuk át­— Kinevezés: Balogh Bertalan, pénzügy­min. számvevőségi ellenőr, városunk szülötte, ki eddig is a minisztérium egyik legfontosabb ágaza­tában, a hitelszámvevőségnél volt alkalmazva, ugyancsak a minisztériumhoz miniszteri számvizs­gálóvá neveztetett ki. E méltán kiérdemelt szép előléptetéshez gratulálunk ! — A hegyaljai szőlőkultura érdekében. S.­A.-Ujhelyről írják : A zemplénvármegyei Gaz­dasági Egyesület szőlészeti és borászati szakosz­tálya kimondotta, hogy memorandumban fejti ki a hegyaljai szőlőrekonstrukczió állását, a hegyaljai borértékesítő viszonyokat s ezt gr. A­n­d­r­á­s­s­y Sándor vezetésével küldöttségileg adják át D­a­­rányi földmivelési miniszternek. Borkóstoló- és borvásárt, szőlő és gyümölcs kiállítást rendez s a Hegyalján a legközelebbi szüret alkalmával minta­szüretet rendez, a pinczemesteri tanfolyamra két vinczellért küld, szőlészeti tanulmányi kirándulá­sokat rendez, borértékesítési szövetkezeteket léte­sít és anyagilag segélyez, szénkénegraktárt állít, s borgazdasági eszközök, anyagok raktárát állítja­­fel. Darányi földmivelésügyi miniszter a tarczali vinczellérképezdénél bor-vegyelemző állomást lé­tesített, melynek vezetését Losonczy Ernő kir. vegyészre bízta, az egyesületnek szőlészeti czé­­lokra államsegélyt engedélyezett. — Szünidő meghosszabbítás. A helyb. áll. el iskola régi helyiségeiből az uj, díszes épü­letbe a legközelebbi karácsonyi szünidő alatt köl­tözködött át. Azonban a bútorzat újjáalakítása és festése oly sok időt vesz igénybe, hogy e miatt a rendes karácsonyi szünidőt f. hó 12-dikéig bezárólag meg kellett hosszabbítani. — Halálozás Molnár József, nyuga­lomba vonult gyakorlati gazdatiszt, ki megyénk több gazdaságában 40 éven át sikerrel­ működött, decz. hó 28-án meghalt KisBégányban 69 éves korában. — Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Nyugodjék békében! . . . — Zenekedvelők figyelmébe. „Gyűjte­mény Könye Nándor zeneszerze­ményeiből“ czim alatt legközelebb 6 zenemű jelent meg Könye Nándor, lapunk munkatársá­tól. A gyűjtemény tartalma : 1. L’ amour platonique. 2. Le zephyr. 3 Királyunkért. 4. Hangulat. 5. Sö­tét felhők tornyosulnak. 6. Köles szélén Kalászfa. A gyűjtemény Ungvárit újévre­­jelent meg. A szerző sajátja. Ára:? Felhívjuk zenekedvelőink figyelmét e gyűjteményre. —­ Névmagyarosítás. Spitz Lébi (Jenő) beregszászi lakos vezetéknevének Sárkány-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter legközelebb engedélyezte. — Meghívó. A „búcsúi ifjúsági egyesület“ 1902 évi január hó 12-én az ál­lami iskola termében az egyesület saját pénztára javára zártkörű tánczmulatságot ren­dez. Belépti­ dij személyenkint 1 korona, család­jegy (4 személyre) 3 korona. Kezdete este 6 óra­kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hir­­lapilag nyugtáztatnak. KÖZÖNSÉG ROVATA. Adakozás. Beregszász város szegényeinek segélyezésére adakoztak : Árvai Temses Bandika, Smidle György 2—­2 kor, Winkler Izidor 20 kor. Új évi üdvözlet megváltása címen ugyan­csak a fenti célra adakoztak : Janka Sándor 2 k, Szopó József 3 k, Fuhrman Imre, Joloszty Gyula, Varga Sándor 5—5 k, Székely Kálmán 10 k. A jótékony célra juttatott adományokért fo­gadják a nemes szivü adakozók hálás köszöne­­temet. Van szerencsém még köztudomásra hozni, hogy a néhai Gabricsek Jánosné temetési költsé­geire és két kiskorú árvája részére: dr. Hagara Viktorné 4 k, Arnold Sándor, Jolszty Gyula, Ló­nyay Sándor, Fuhrman Imre 2—2 k, Toperczer Ákos, Pogány János, Gulácsy István, Király Jenő, Warga Sándor, Szentimrey Tamás, Lárencz Béla, Virányi Béla, Schvarczer Ödön, Nemes József, Kereskedelmi bank, Nónay Viktor, N. N. 1—1 kor. Névtelenül kisebb összegekben 13 k. 22 fil­lért adakoztak. Az összesen 39­­­­22 fillért tevő adomány dr. Szarka László ur által nékem átadat­ván, az elhunyt kiskorú gyermekei gondozója és az elhalt temetési költségeit viselő Tóth Péter és neje Elek Marczella részére 1901. évi pénzt, nyil­vántartási napló 303. sz. oldalon kézbesittetett. Beregszász, 1902. január hó 3. Szabó, polgármester. . Köszönet nyilvánítás. . Valóban jólesett fájó szivemnek s nagyon megkönnyítette fájdalmamat az elhunyt férjem iránti mély részvét. Ugyanazért úgy a magam, mint férjem szülei és rokonai nevében hálás köszönetet nyil­­vánitok mindazoknak, akik felejthetetlen férjemnek végtisztességtételén résztvettek. Beregszász, 1902. január 4. özv. Gribovszky Pálné.

Next