Bereg, 1906. (33. évfolyam, 1-51. szám)

1906-01-07 / 1. szám

gyon elszomorító lenne, ha a haza­­ mélységének szivében lehervadt volna akár teljesen az idealizmus világa.­­ E sorokban csak itt-ott felmerülő t­v.-e­­kre akartam rámutatni, hogy mind-| /ok, akik e bajok megszüntetésére vala-' at tehetnek, ragadják meg az alkalmat, m 'ig nincs későn. I Szendrei Holozsnyay Cyrill boré ,meg. hóin­­en 12. Jobb az okos ellenség, mint az barát. 13. Még a tiszta búza közt is van gaz. 14. Úgy bámul, mint a borjú az uj kapura. 15. Ha a gyümölcsfa magától hullatja nőiesét, nem szükséges azt kővel meg­unod. 16- A szamár addig nem tud úszni, m­ig a fülén be nem folyik. 17. A nedves földnek nem kell eső. 18. Jobb aludni, mint álmosnak lenni. 19. Az ing legközelebb áll az ember­hez. 20. Ha a kenyeret elvágtad, az nem lehet ebbé egész. 21. Ha a kutyát erővel r­i, nem fog űzni vadat. 22. Nehezen születünk s viszed a vada­nehezen halunk Sohasem tudhatni, hogy mit hoz a 24. Nehéz a rosszat megjavítani. 25. Töröknek és kis­gyermeknek, ne ígérj át, hanem amit adni akarsz, add mindjárt. 26. Inkább egy rossz esztendő, mint egy szomszéd. 27. Az nem lehet ónozó, kinek nincs inde­­n. 29 Minél jobban mosdik a fekete, annál jobban feketébb lesz. 30. A réz vagy para (török réz) mindegy. 31. Nem mind arany, ami fénylik. 32 Könnyebb azt kérdezni, hogy kinek a felesége, mint kinek a leánya. 33. Az ördög nem hagy maga után nyomot. 34. Aki nem tudja, miről beszéljen, az hazudni kezd 35. Mindent eltakar, mint a vipera a lábát. 36. Még Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. 37. Bár többféle eredetűek vagyunk, mégis egy anyagból állunk. 38. Szerszám nélkül nincs mesterség. 39. Egészség nélkül, mit ér a gazdagság. 40. Szorgalom nélkül nincs tanulás. 41. Többet ér, ha ingyen dolgozunk, mintha a napot lopjuk. 42. Ha a bolond hallgat, akkor okosnak tartják. 43. Isten adta, Isten vegye el. 44. Isten uralkodik mint Isten, a cár mint cár. 45. Fekete fez, rossz jel.* 46. Erőszakkal még az Istent se lehet kérni. * Hercegoviniában és Dalmáciában a fiatal leányok fekete fert hordanak addig, mig nem jegyesek, aztán vörös - ■ , —I­­r«i arany «»vi­rükkel, üveggyöngyökkel ismét fekete ős­zi sőt akkor is. SZH n. XXXII. évfolyam. BEK 12 . Beregszász, 1906 január 7. VÁROSI KÖZÜGY­EK. Városi közgyűlés. Beregszász város képviselőtestülete e hó 4-én délután 3 órakor tartotta meg ez évben J­­u közgyűlését, mely a késő esti órákig tartott el. Az első közgyűlést számos körülmény tette érdekessé és látogatottá. Ezen a gyűlésen jelen­ek meg először a nemrég megválasztott új városai­­ak, akiket a természetes kíváncsiság is vonzott a közgyűlésre. Azonkívül a tárgysoro­­■ .­­n serepelt az új városi szabályrendelet, melynek megalkotása a város anyagi és admi­­■t. 4 racionális ügyeinek annyi vitális érdekét érinti, úgy az eziránti érdeklődés jogosnak és szük­ségesnek mutatkozott. Ezzel kapcsolatos volt a városi tisztviselők fizetésének megállapítása is, mely­­ legtöbb vitára szolgáltatott alkalmat. Részletes tudósításunk a következő: A közgyűlést Gáthy Zsigmond polgármester nyi­tott--! ...cg. Üdvözölte a megjelent képviselőtes­tületi jgokat. Boldog új esztendőt kívánt a k. . . ez működéséhez. A közgyűlés jegyző­köny­vek hitelesítésére felkérte Nagy Ernő és Reismann Simon képviseleti tagokat. tárgysorozat első­­ pontját minden vita nélkül fogadta el a képviselet. Ily kép tudo­mást vétetett a legtöbb adót fizetők névsora; a legutóbbi képviseleti választás eredménye ; az ü­gn­gviseleti tagoknak Szakosztályokba leendő beosztása iránti polgármesteri előterjesztés ; a­­vámpénztári tartalékalap 1904 évi jövedelmé­nél; elhagyott gyermekek segély alapja javára ■■e.i­ . átutalása és a piacztéren felállítandó lv terve és költségvetése. Ezután került sor az új szervezési szabály­­rendeletre, melynek részletes tárgyalása során számo­s indítvány és módosítás került megvita­tásra Ifj. Fedák István a tanács tagjainak sorai­ént hagyni kéri az ellenőrt, gazdát és alkapi­­tány, mert ezeknek az ügyköre a tanácsban más magasabb fokú tisztviselőkkel képviselve van. A polgármester felvilágosítása után a köz­­gy­űlés az eredeti szövegben megnyugodott. Kisebbszerű indítványokat terjesztettek elő a szabályrendelet VI.—XXI. fejezeteihez Kallós Ti­b­­ír, Toldy Ignácz, Nagy Ernő, Dr. Bal­kányi Jenő, ifj. Fedák István, melyeknek nagy­részét a közgyűlés el is fogadta. Nagyobb vita indult meg a 3 számtiszti állás és az adó végre­hajtói állás betöltésének módja körül. Arról van ugyanis szó Kallós Tivadar indítványa folytán, hogy ezen tisztviselőket ne élethosszig­lan válaszsza meg a képviselőt, hanem csak 6 évre. E körül nagy vita támadt, melyben a polgármesteren kívül, aki minden tárgyhoz adott komoly felvilágosításokat és nyújtó­­ tárgyilagos érveket, részt vettek Varga Lőrinc tiszti ügyész, Ittner Bertalan, Czeiner, Dr. Reismann Simon, ifj. Fedák István és Toldy Ignác. Utóbbi 3 felszólaló ellene volt a­­módosításnak, mert a kezelő személyzetre a törvény maga állapítja meg az élethossziglani választás módját Az pedig, hogy ezen tisztviselőket csak azért, hogy minden 6 évben újra választhassunk, az elöl­járóság tagjai közzé sorozzuk, már nem is lehetséges. Mert előzőleg a közgyűlés, épen ezen hivatalnokoknak az elöjáróságba való felvételét, leszavazta. Ez a kérdés tényleg incidentaliter lett a vitába beledobva. A választási rendszernek meg­határozott időre, vagy élethossziglanra való meg­állapítása oly komoly kérdés, hogy az alapos megfontolást igényelt volna. Ez pedig még az indítványozó részéről­­sem forgott fenn, mert észrevehető volt, hogy az indítvány nem előre megfontolt terv, hanem ötletszerű volt. Ezzel a kérdéssel egyébként még bizonyára lesz módunk foglalkozni ! Nagyobb vita még a szabályrendeletnek a tisztviselők minősítésére vonatkozó részénél is. ifj. Fedák István a rendőrkapitánytól jogi kép­zettséget, a gazdasági tanácsostól gazdasági iskolai képzettséget kivon. Czeiner Nándor a gazdától a minősítést nem kívánja sőt ellenzi. Varga Lőrincz tiszti ügyész utalt — igen bélye­gen arra, hogy a rendőrkapitányi állás betöltése a főispán szuverén jogkörébe tartozván, a qualifikáció megállapítása és kikötése is az ő joga. Ily kép városi szabályrendeletben ez nincs helyén, mert a szabályrendelet nem ellenkezik a törvénynyel. Nagy Ernő erélyesen követeli a jogi minősítést és ezzel kapcsolatban kikelt a jelenlegi helyettes rendőrkapitánynak legutóbbi gyászos politikai s­zereplése ellen. E miatt el­nöki rendreutasításban­­ is részesült. Beszéltek még többen, végre is az eredeti javaslat maradt meg, azzal az elvi deklaráczióval, hogy a rendőr­­kapitánytól a jogi képzettség feltétlenül meg­kívánandó. A közgyűlés utolsó pontjául maradt a városi tisztviselők fizetésének kérdése. Czeiner Nándor a pénzügyi és gazdasági bizottság javaslatát kéri elfogadni, mert nagyobb mérvű fizetésre nincs fedezet. Gáthy Zsigmond polgár­­mester ismertette a fizetésrendezés kérdését és képet nyújtott arról, miként véli — pótadó igénybevétele nélkül — a fizetésemeléshez szük­séges fedezetet előteremteni. Alm­ásy, Kallós, Toldy, Sinnér és ifj. Fedák a fedezetre vonat­kozó előterjesztéseket csak a folyó évre tartják megnyugtatóknak, ellenben a következő évekre n­ics gondoskodás téve. Ifj. Fedák nem riad vissza attól sem, hogy pótadó útján biztosíttas­sák a tisztviselők fizetés­emelése, mert a város iminens érdeke, hogy a hivatalnokai megél­hetését biztosítsa. Több hozzászólás után végre is a köz­gyűlés az eredeti javaslatot fogadta el. A köz­gyűlés ezzel véget is ért. A tárgysorozat többi pontjának tárgyalását péntek délután 3 órára halasztották­ el. Sylveszter estély. A „Beregvármegyei Irodalom és Műpártoló Egyesület" ismét fényes bizonyságát adta annak, hogy nemcsak mint az Irodalom és Művészet, de mint a beregszászi társadalmi élet pártfogója is kitűnő feladatot teljesít. Ritka város az, a­melynek aránylag oly nagy számú intelligenciája volna, mint Beregszásznak, mégis ritka város az, amelyben olyan kevés a társadalmi össze­jövetel, hangverseny, táncmulatság, mint itt. Valósággal­­alszik itt a társadalmi élet s nagy hálával és elismeréssel adózunk az Irodalmi és Műpártoló Egyesületnek, különösen pedig a „Műpártoló szakosztály " elnök­nőjének , Benda Kálnánné úrnőnek, ki fáradtságot nem ismerő igyekezettel törekszik arra, hogy az itteni tes­­pedő társadalmi életet felélénkítse. Az ő érdeme a Sylveszter estéjén rende­zett hangverseny is, mely tanújelét adta annak, hogy Beregszászban is tudnak olyat produkálni, ami igazi műélvezetet nyújt Általában véve olyan jól sikerült a sylvesz­ter kis koncért, hogy akik végig élvezték, csak megelégedésüknek és elismerésüknek adhattak kifejezést. A programul első számát Gáthy Zsig­­mondné úrasszony töltötte be. Bethoven „Pathe­­tique“-ját játszotta igazi tudással és művészi ízléssel. Többször volt már alkalmunk Gáthy Zsig­­mondné úrnő magas nívón álló zenei készült­ségéről és tudásáról meggyőződnünk, de leg­jobban megnyilatkozott ez a mostani szerep­lésénél Kár, hogy a közönségnek az a kis része, mely nem értette meg és melyet nem gyönyör­ködtetett Bethoven magas szárnyalási­ stylusa, folytonos disk uralásával zavarta úgy a közön­séget, mint a szereplőt. Ez a figyelmetlenség jellemzi a beregszászi közönséget. A második számmal Szabó Mariska ur­­leány gyönyörködtette a hallgatóságot, Hm. románcot énekelt annyi kellemmel és bajt hogy a közönséget egészen elragadtatta. Meg­ismételtették énekét s „ujrá“-nak magyar dalo­kat énekelt. Szépen csengő hangja kellemesen töltötte be az elismert rossz akusztikájú zenne: Dr. Benda Géza zongora kísérete művészi vek Külön dicséret illeti őt, mert jól kisérni a leg­nehezebb dolog. Ezután Dr. Linner Jenő szavalata követ­kezett. A közönség elragadtatással, figyelmesen hallgatta a mesteri szavalatot. Bocsássanak meg a többi szereplők, ha azt mondom, hogy ez a szám képezte az estély fénypontját. Azt a régi szép éneket, amelyben hatalmas érzelmek és indulatok egész konglomerátja van, olyan ,­észe tudta előadni, hogy az ember szinte maga elé képzelte a búcsúzó Rákóczit. Nehéz dolog volt az egyszeri­ szak­­ai, de remekbe kidolgozott verset előadni, de a magyar szív, magyar lélek, mely át tudta érteni a vers szavait, megkönnyítette e nehéz felad . A negyedik számot Dr. Kánya S .­k­­hegedű szólója foglalta el. Olyan ritkán, alkalmunk Beregszászon művészi értékkel dr. hegedű játékot hallani, hogy talán egy számú: sem vártunk annyi érdeklődéssel, mint ezt­ , meg is felelt ám a várakozásnak Dr. Kánya, mert remek vonó vezetése, staccatói és techni­kája valóságos bámulatot keltett a hozzáértők körében. Az­ előadott darab (Beriot 1) nagyon alkalmas volt arra, hogy a konzervatorku­­tudást és tanulmányt érvényre juttassa. G ■ nacrc ficrvelemmel és rendim ml ügyesen kisérte a jeles immunmus.

Next