Földmunkás, 1937 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1937-11-15 / 1. szám

1. szám 1937. november 15. яш ■Hi ■ .... і і .. .I. évfolyam 1 Novinové vyplatné povoleno reditelsvtím poSt a telegrafü V KoSiiafch pod císlem 53891/ІУ-34Я podávací úrad і ostovni Mubaőevo az erdő és földmunkásság szakszervezeteinek magyar nyelvű lapja. A Szovjetunió 20 éves fennállásához November 7-én ünnepelte a Szovjetunió és vele együtt a szocialista érzelmű és haladó szellemű emberiség 20 ik évfordulóját annak a győzelmes orosz forradalomnak, amely a cári önkényuralom és a nagybirtokos gazdasági rend helyére igazságosabb társadalmi rendszert kívánt teremteni és amelynek sikerült először az emberi történelem folyamán beilleszteni a társadalmi szervezetbe egyenrangú, sőt kizárólagos tényezőként azokat a munkás- és paraszttömegeket, amelyek eddig csak a megkülönböztetett társadalmi osztályok érdekeiért voltak hivatva verejtékezni. Ma már nem fér semmi kétség ahhoz, hogy a Szovjet a világtörténelem leghatalmasabb, legmerészebb társadalmi és állampolitikai kísérlete, melynek sikere fennen hirdeti a szocializmus diadalát és igazolásképpen szolgál azokkal szemben, akik a mai tőkés rendszert tartották az emberiség megingathatatlan és változhatatlan alapjául. 20 évig váratott magára az elismerő szó. Közel, 2 évtizeden át a kétkedés, a rideg elutasítás, a káröröm és lekicsinylés jellemezte az emberiség többségének állásfoglalását a Szovjetunióval szemben. A kishitű emberi lelkiismeret néhány közismert és minden forradalomkor szükségszerűen jelentkező kilengésekre hivatkozva 20 éven át mérgezte a közvéleményt, azt kürtölvén világgá, hogy a Szovjetunió csupán egy maroknyi elszánt kalandorlélek teremtménye, akik csak az emberi gazság legelszántabb eszközeivel tudják Oroszország népei feletti hatalmukat megtartani. Ez a rágalmazó közhiedelem végre azonban szerteoszlott és helyt adott mindinkább annak a felismerésnek, hogy a régi cári rendszer helyén egy új, egészséges gazdasági és politikai hatalom képződik, amely belső szerkezeténél fogva alkalmas arra, hogy nemcsak saját lakosságának jólétét és szabadságát biztosítsa, de hathatósan közreműködjék az egész emberi társadalom fejlődésének érdekében. Súlyos események előestjét éljük ugyanakkor, amikor az orosz forradalom évfordulóját ünnepeljük és ezek a katasztrófával fenyegető események azok, amelyek oly különös jelleget kölcsönöznek a Szovjet ünneplésének. A fasiszta hatalmak tervszerűleg az emberiség békéjére, szabadságára törnek. Pokoli, imperialista szándékaikat, amelyekből szeltet az abessziniai, spanyol és kínai háborúk formájában kaptunk, egy átlátszó lepelbe burkolják, azt hangoztatva, hogy mindennemű harci készülődé-Folytatás II. oldal, I. hasáb. Bomlás a spanyol felkelők között Az immár másfél éves spanyol ellenforradalom újabb fejezetéhez jutott. Az idegen fasiszta hatalmak által gyilkolt spanyol nép egyre nagyobb méretekben elégedetlenkedik a hódító olasz és német megszállókkal szemben s a bomlási tünetek magában a felkelők táborában fordulnak elő. Lerroux volt jobboldali spanyol miniszterelnök, akinek kormánya alatt robbant ki tulajdonképen a spanyol ellenforradalom, Franciaországba menekült. Hatalmas feltűnést keltett legutóbb írt levele, amelyet a » Oeuvre« című nagy francia napilaphoz intézett. Ebben a levélben Lerroux kijelenti, hogy a polgárháború eseményei s más tényezők álláspontjának megváltoztatására bírták s ma teljes szívvel Valencia győzelmét kívánja, mert Franco győzelme a spanyol nemzet megsemmisülését jelentené. Ez a nyilatkozat roppant jellemző, mivel Lerroux ezelőtt a spanyol népfront egyik legnagyobb ellensége volt. A volt fasiszta miniszterelnök most kénytelen beismerni, hogy Francoék eladták az országot az olasz és német imperialistáknak. A csendőrszuronnyal szállított olasz »önkéntesek« is unják lassan a dicsőséget. Gibraltárba érkezett menekültek jelentései szerint az utóbbi napokban mintegy 80-100 olasz csendőrt tartóztattak le Spanyolországban. Az olasz csendőrök a megbízhatatlan spanyol csapatokat váltották le, akik a határokat őrizték. A »megbízható« olaszok segítséget nyújtottak a Gibraltár felé menekülő antifasisztáknak. Ezért kerülnek most katonai bíróság elé. A spanyol határon elhelyezett olasz csendőrök kaszárnyája ellen spanyol fasiszta csapatok e napokban támadást indítottak, mivel azok szintén segítséget nyújtottak a menekülő lakosságnak. Néhány órás tűzharc után a csendőrök feladták a harcot, miután lőszerük kifogyott. Az elfogott csendőröket péntek éjjel agyonlőtték. A lázongó segédcsapatokon kívül egyéb komplikációi is vannak Franco tábornoknak. November 5 én a gibraltári kikötőben lefoglaltak egy a Franco részére küldött fegyverszállítmányt, amelyet a Fasajez nevű német hajó szállított. A spanyol fasiszták ezalatt vak dühükben eszeveszett módszerekkel »mentik« a spanyol népet a vörösöktől. November 4 én Lerida várost bombázták. Az olasz gépek bombái ötven iskolás gyereket öltek meg, mind 68 éves korig. A rombadőlt iskola falai alatt 40 kislány tetemét találták meg. A kormánycsapatok az összes frontokon keményen tartják magukat s a felkelőknek az utóbbi időkben egy talpalatnyi földet sem sikerül elfoglalniok. A keleti frontszakaszon a kormánycsapatok részleges eredményeket értek el, úgy hogy a felkelők egyetlen haditénye az olasz és német pilóták bombavetései, amelyek rendszerint a polgári lakosság ellen irányulnak. Az angol kormány a konzervatívok és kapitalisták befolyása révén — a mai napig is elodázza a spanyol kérdés végleges elintézését. Szembeszállva az angol közvéleménnyel, a haladó emberi felfogással, továbbra is a mérleg nyelvének szerepét kívánja játszani, mialatt a fasiszta államok agreszivitása révén a spanyol felkelők szünet nélkül kapják az ember és hadianyagot. Az angol kormány állásfoglalásában nem kis szerepet játszik az a körülmény is, hogy az angol kapitalisták bányái, koncessziói és üzemei nagyobbrészt a fasiszták által megszállt területeken vannak. Rutha mérnök felakasztotta magát Rutha mérnök a Henlein párt külügyminisztere, aki homosexuális üzelmek miatt letartóztatásba volt helyezve, november 4-én éjjel börtönében felakasztotta magát. A nagy nyilvánosság még élénken foglalkozik azzal a botránnyal, mely a Henlein párt köreiben pattant ki. Néhány vezető pártfunkcionárust letartóztattak természetellenes cselekedeteikért s a nyomozás a mai napig sincs befejezve. Újabb és újabb botrányoknak jut a rendőrség nyomára. A megrontott ifjak szülei és a kijózanodó német polgárok felháborodása súlyosan érintette a Henlein pártot, melynek keretein belül bomlások indultak meg az események miatt. Annál meglepőbben hatott, a hír, hogy Rutha mérnök a Henlein párt egyik megalapítója és külföldi propagátora öngyilkosságot követett el. A vizsgálat körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a letartóztatott pártvezér mások nyomására követte el tettét. A vizsgálóbíró lefoglalta Rutha mérnök levelezését, melyek között megtalálták végrendelkezését és 3 levelet. Egyiket a vizsgálóbírónak, egyet a rendőrségnek és egyet a Henlein párt vezetőségének címzett. A kényszer következtében elkövetett öngyilkosságot az a körülmény is megerősíti, hogy Rutha öngyilkosságával igen nehézzé vállik a homosexuálisok ügyének további nyomozása és bírósági letárgyalása. A nyomozó közegek feltevése szerint valószínű, hogy a Henlein pártban avagy külföldi fórumain komolyan félnek attól, hogy a Rutha ügyben a tárgyalás alatt, kompromitáló adatok kerülnek napvilágra a henleinista mozgalomról és külföldi kapcsolatairól. E kompromitáló adatok nyilvánosságra hozásának fenyegetésével bizonyára felhívták Rubát, hogy mentse meg »becsületét« és a szudétanémet párt hírnevét. De az is lehet, hogy »mártírt« akartak belőle készíteni. A németországi lapok, amelyek a teplici események alkalmával vad hajszát indítottak meg a köztársaság ellen, ez alkalommal szerény kis hír keretében adták nyilvánosságra Rutha öngyilkosságát. Szűkszavú, négysoros hírben emlékeztek meg róla és csak azt hangsúlyozták ki, hogy a letartóztatás nem volt politikai természetű. Rutha mérnök öngyilkossága nem akaszthatják meg az ügyek további folyását, mert a letartóztatásban levő többi 13 vádlott (köztük egy fiatal kárpátaljai német tanító) ellen gyorsítotteljárásban folyik a nyomozás s a tárgyalást valószínűleg rövid időn belül megtartják. Földművesek, földmunkások! olvassátok a „Földművelő” című könyvet. NOVÁCSEK FERENC: Igazságos szociális politikát Kárpátalján A kárpátaljai szociális és gazdasági politika sürgős javítást és változtatást igényel. Kárpátaljának ezen változásra nagyobb szüksége van, mint bármely más országrésznek. Mindenekelőtt olyanra, amely a dolgozók szociális viszonyait javítja meg. A kárpátaljai munka és bérviszonyok semmi esetre sem olyanok, hogy kielégítsék a dolgozókat. Az erdőgazdálkodásban beállott fellendülés csak időleges s ezért e jelenség után nem lehet következtetni, hogy a viszonyok tartósan javulnának. Amenynyiben Kárpátalja némely területén és bizonyos termelési ágakban nem tudunk nagyobb arányú munkaalkalmat elérni, annak okait a kárpátaljai hibás szociális politikában kell keresnünk. Az utóbbi időben nagyobb számú kárpátaljai munkásság nyert elhelyezést a köztársaság nyugati részén, különösen az erdőgazdálkodásban. Vájjon miért távozott el kárpátaljai munkás családja köréből messze vidékre munkáért? Erre sokan nem tudnak felelni. Az okot mindennekelőtt az elégtelen szociális védelemben, az alacsony munkabérekben és a rossz munkafeltételekben kell keresnünk. A földmunkások, szöllőmunkások és dohánykertészek legnagyobb része nincs biztosítva betegség, rokkantság és baleset ellen. Amennyiben pedig be van jelentve, úgy alul vannak biztosítva, vagyis a munkaadó alacsonyabb bérosztályba jelentette be őket, mint valóban járna. E tekintetben szigorú ellenőrzést kell bevezetnünk, nemcsak a betegsegélyze, hanem a szakszervezetek részéről is. A kárpátaljai munkásság életszínvonalának fölemelése elsősorban a földmunkásság, szellő és dohánymunkások bérviszonyainak megjavításátólfügg. Az erdőmunkásság bérviszonyai ugyancsak kollektív szerződésekkel kell, hogy biztosítas-ssék. További feladatunk, hogy az erdő föld-szellő és dohánymunkásokra kiterjesztessük a kötelező balesetbiztosítást. A gépek és találmányok bevezetésével emelkedett egyúttal a munkásoktól követelt teljesítmény. Amennyiben a munka tempója a munkásság terhére emelkedik, jogosult azon követelésünk, hogy a munkásság baleset ellen biztosítva legyen. Figyelmet kell továbbá szentelnünk a kárpátaljai munkaközvetítési viszonyoknak. A hibás módon vezetett munkaközvetítés következtében a munkásság gyakran idegen, teljesen ismeretlen munkaágazatban nyer elhelyezést, ezáltal néhol munkáshiány néhol pedig munkás fölösleg mutatkozik. Ennek következtében a munkaadók nem respektálják a munkaközvetítésről szóló törvényt, szabad kézből veszik fel a munkásokat, közben nem tartják be a béregyezmén nyekét, sem a szociális törvényrendelkezéseket. Ha a Kárpátalján uralkodó rendezetlen munkaviszonyoknak végét akarjuk vetni, úgy elsősorban a munkapiac szabályozását és az eddig érvényes szociális rendelkezések betartását kell követelnünk. Ezek után hozzáfoghatunk további feladataink, mint pl. bérmozgalom, kollektív szerződések stb. megoldásához, amelynek igen jelentős feltétele az erdő, föld, szőlő és dohánymunkások szakszervezetének kiépítése.