Földmunkás, 1938 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1938-01-15 / 1. szám

1. szám 1936. január 15. II. évfolyam az erdő és földmunkásság szakszervezetének magyar nyelvű lapja Az elmúlt év margójára Akik hozzászoktunk a komor európai események zűrzavarában az államfők alkalmi, mitsemmondó, kenetteljes szózataihoz, megelége­déssel hallgattuk végig Dr. Benes Eduárdnak, a köztársaság elnö­kének karácsonyi üzenetét. Megle­pett bennünket az a bátor hang, amely annyira elütött a szokásos államfői szónoklatok ünnepélyes és tapintatosan tartózkodó vona­lától és megelégedéssel töltött el bennünket az a kertelés nélküli elemzése az elmúlt év eseményei­nek, az a határozott hitvallás, a­­melyet a köztársaság elnöke a demokratikus államok megerősbö­­dése, a béke jövője s a köztársa­ság belső konszolidása mellett tett. Ez a hang megfelel annak a szel­lemnek és annak az erkölcsi tő­kének, amelyet a jelenlegi köztár­sasági elnök elődje Masaryk G. T. igyekezett működésének 19 éve alatt az összes itt élő népek jobb boldogulásának és békés együtt­élésének érdekében összeková­csolni. Érdeklődéssel várt karácsonyi szózatában Dr. Benes annak a meggyőződésének adott kifejést, hogy az 1937-es év a demokrati­kus államok helyzetének megerő­södését hozta magával és gátat vetett az antidemokratikus hatal­mak politikai terjeszkedésének, ami viszont az előző 1936-os évet jellemezte. Egész beszédén végig­húzódott az a hit, hogy a demo­kratikus európai szellem, a demo­krácia gondolata, védekezésből lassankint támadásba megyen át és hogy a harcos, mindenre fel­készült demokráciának sikerülni fog előbb-utóbb rákényszeríteni a reakciós államokra azt a békét, amelyet a pacifista Európa a vélt, meghunyászko­dó, bátortalan cse­lekményeivel oly sikertelenül vé­delmezett a legutóbbi évek során. „A legveszélyesebb háború utá­ni év az 1936 os esztendő volt. Ebben az évben eltávolodtak az európai hatalmak eddigi politiká­juktól, mely a Népszövetség által képviselt erők egyensúlyában nyert kifejezést s nyilvánvalóan áttértek újólag a közvetlen versengés és az erők közvetlen kiegyensúlyozá­sának politikájára. Az 1936-os év tehát az átmenet esztendeje volt. A nemzetközi porondon az auto­ritatív hatalmak új erőforrásokra tettek szert a nagyhatalmak és a többi államok rovására. Az 1937- es év azonban megint a két tábor közötti erőviszonylat kiegyenlítő­désének éve“ — mondta beszédé­ben Dr. Benes és ezen elemzésé­vel megerősített bennünket is ab­ban a felfogásunkban, hogy a nemzetközileg jelentkező reakció, a fasizmus előretörésének legve­szedelmesebb korszakán túl va­gyunk. Olaszország gazdaságilag kime­rült, kifáradt az abeszin és spa­nyol kalandban, Németország át­tért a háborús gazdálkodásra, melynek érdekében kénytelen csök­kenteni a széles néptömegek élet­színvonalát, ami viszont szociális megmozdulások veszedelmét von­hatja maga után és leköti nem­zetközi aktivitásának nagy hánya­dát. Japán anyagiakban megren­dülve eszmél lassan mint rá, hogy a Kína meghódítása valamivel ne-Folytatás II. oldal, I. hasáb. A múlt hetekben lejátszódott ro­mán parlamenti választások után a király Goga jobboldali politikust bízta meg a kormányalakítással, akinek pártja a választások alkal­mával aránylag igen kevés sza­vazatot kapott. Goga miniszterel­­nök kormányát csupa jobboldali politikusokból állította össze és az eddig kiszivárgott hírek szerint erős, nemzeti alapon álló politikát kíván folytatni. Egyes politikusok kijelentései és egy újabb rendelet arra enged következtetni, hogy a romániai magyar kisebbség vala­mint a zsidó vallású lakosság ne­hezen lesz sújtva az új kormány politikájától. A francia és angol kormányok átiratot intéztek az új román kor­mányhoz, melyben az 1918 as bé­keszerződések betartására figyel­meztettek, különösen a nemzeti ki­sebbségekre vonatkozólag. A ro­mán rezsimváltozás Magyarorszá­gon kínos meglepetést keltett, mi­vel a Romániában élő másfél mil­lió magyar ajkú lakosság úgy kul­turális mint szociális tekintetben nehéz helyzetbe jutott. Istrate Micescu román külügy­miniszter január 10-én Prágába ér­kezett, ahol Krosta külügyminisz­terrel és Hodzsa miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat. A szűk­szavú jelentések szerint Micescu hangsúlyozta volna, hogy a romá­niai belpolitikai változás nem je­lenti Románia külpolitikájának megváltoztatását. Ezzel szemben román kormánykörökben az a hír járja, hogy Románia és Olaszor­szág között rövid időn belül ba­rátsági szerződés jön létre. Minden hivatalos simítás ellené­re bizonyos, hogy a romániai nem­zeti kisebbségek és a munkásmoz­galom igen nehéz idők előtt állanak. jobboldali kormány Romániában Készüljetek mindannyian pártunk 60 éves fennállásának ünneplésére! Fel a prágai tüntető kongresszusra f. é. VI. 4-5-6. A madridi kormány győzelme A köztársasági csapatok két héttel ezelőtt indított támadására a spanyol felkelők ellentámadással feleltek és teljes olasz csapattestek harcba vetésével megkísérelték Te­rvei visszavételét. Az ellentámadást a kormány­, csapatok minden vonalon vissza-­­vetették s a Teruel városában el­­sáncolt fasiszta védősereg utolsó maradványait is megsemmisítették. Január 8-án Barba ezredes a fran­­copárti védősereg parancsnokai utolsó 1500 emberével megadta magát és az elfogottak száma ezzel 5500-ra emelkedett A Havas iroda j­­elentése szerint a terueli harcok­­on az elmúlt hét folyamán mint­egy hatvanezer ember esett el, kiknek nagy része megfagyott. A spanyol felkelők rádió­tábor­noka Quippa de Lliano maga is megerősíti a felkelő csapatok ve­reségének hírét és hivatalosan be­ismer, hogy Teruel egész környé­ke változatlanul a kormány kezé­ben van. Elismeri, hogy a katonai magaslatokat sem tudták meghó­dítani s hivatkozik arra, hogy a nagy hó és fagyok lehetetlenné tették a hadműveleteket. —o— Több bizalmat! A munkásság élete sokkal kelleme­sebb volna, ha az egymás közötti bi­zalom felülmúlná a többi, kevésbbé hasznos érzelmeket és indulatokat. Ott, ahol bizalom van, ott siker is van és eredményesebben küzdhetünk meg a mindennapi életben előforduló bajokkal. A bizalom a házasságban rendes csa­ládi életet biztosít, viszont a műhely­ben, erdőkben és irodákban azt ered­ményezi, hogy a dolgozó ember meg­feledkezik nehéz munkájáról, mert a meggyőződésbe vetett hit lelkesedést, és elhatározást kölcsönöz a munkás­ságnak. Nem a mi hibánk, hogy az ember­nek ember iránti bizalma megrendült. A világháború utáni idők erkölcsi bom­lást vontak maguk után és a kölcsö­nös bizalmatlanság oda is belopózott, ahol ezelőtt nyoma sem volt. Némely ember annyira hajlamos a bizalmat­­lanságra, hogy minden szóban vagy tettben megbántást és sértést lát. Ezen bizalmatlanságuk az ideges környezet­nek hatása, melynek következtében né­ha rosszindulatúakká válnak, habár lényegében nem rosszabbak, mint az átlag emberiség. A bizalmatlanság nagy szerepet játszik a közéletben és különösen ott üti fel fejét, ahol bizonyos vezető ele­mek nem beszélnek nyíltan és érthetően. Túl gyorsan élünk ahoz, hogy minden kisebb és nagyobb eseményt az embe­rek nyugodtan és higgadtan széljenek meg, különösen akkor, amikor már jónéhányszor csalódtak. Ha a bizalmatlanság a közéletre is átterjed, ha az emberiség nem hisz saját magának, sem vezetőinek, úgy ez a jelenség igen komoly és minden lehető módon orvosolnunk kell Pártjuk elérhetetlen előnnyel rendel­kezik a többi pártokkal szemben Bír­ja a tagság bizalmát, akik bíznak a vezetésben és a párt programjában és bíznak egymásban. Igyekeznünk kell felemelkedni a kis elfogultságok köz­ül és ezen erkölcsi parancs szerint kell igazodnunk: „Elnézni a kis hibákat és meggátolni a nagyokat". Ez az erkölcsi parancs módot ad az embereknek arra hibáikkal és elő­nyeikkel együtt, hogy nyugodtan néz­zenek egymás szemébe és bízzanak egymásban. Ott, ahol ez a megismerés gyökeret vert, ott örömteljes, harag és keserű­ség nélküli az együttmunkálkodás. Ott nőnek sikereink és ott fejlődnek ki erőink. Végzetes volna, ha nem bíznánk egymásban, ha lebecsülnénk egymást s ha a közös ideál előtt előtérbe he­lyeznénk a személyeskedést és a ki­csinyességeket. új, igazságosabb világrendet csak megértéssel és bizalommal lehet építeni és ezért bizzunk egymásban — dol­gozó emberek, Kókusz Antal. Adóvallomások benyújtása Figyelmeztetjük adófizető elvtár­sainkat, hogy az 1937. évi forgalmi adó vallomást legkésőbben 1938. január havának végéig nyújtsák be az illetékes adóigazgatóságnál. A jövedelmi, földadó, házadó, járadékadó, általános kereseti adó, stb. egyenes adók az adótörvény vonatkozó rendelete szerint négy egyenlő részletekben esedékes és pedig minden év január 1., április 1., július 1. és október 1-én esedé­kesek. Amennyiben ezen adók az esedékességtől számított 15 napon belül nincsenek megfizetve az adó­hivatal a hátralékos összeget vég­rehajtás útján fogja behajtani.

Next