Görög katholikus szemle, 1900. január-június (1. évfolyam, 1-25. szám)

1899-12-24 / Mutatvány szám

o­f U&c&ar, 1899. deczember 24. Mutatva nys zárru xyo ______________,six [E,1------------------------------ig] SZERKESZTŐSÉGI IRODA: Ungvár, Nagy-utcza 21. szám. KIADÓHIVATAL: I A „Szent Bazil-Társulat" könyvnyomdája Ui várt, (a várban.) 1 ----------------------------«B Első évfolyam. ( Xia___________________six i-------------------------------t|e! ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre .... 8 kor. Fél évre.................4 kor. Negyedévre .... 2 kor. Társulati tagoknak és kántor-tanítók­nak egész évre ... 4 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetmények s az előfizetési díjak a kiadóhivatal czimére küldendők. B ....................... .51 ?flg erk A0» eo-'stiei.a.zi, T^isr-cra-^ri es hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Bivasomnastoz ! A mindenható Isten segítségével s társula­­tp­ buzgó tagjainak támogatásával indítjuk meg e lapot S midőn annak mutatványszámát olva­són­k kezébe adjuk, érezzük azt a nagy felelős­­sége , melyet ezzel magunkra vállaltunk. Felelős­ség ter­hel minket e lapért nemcsak annak szel­lemi iránya, irodalmi színvonala, vallásos és haza­­fas éi­ülete, hanem mindazon jóindulatú törekvés tekint­­ében is, melyet általa elérni akarunk. Jól tudjuk azt, hogy nehéz és fáradságos munkához fogtunk, midőn e lapot megindítottuk, de bátorít minket ama tudat, hogy e működésünk ártal mi is egy parányi porszemmel hozzájárul­­ni­­k a keresztény katholikus eszmék terjeszté ezzel kapcsolatban édes magyar hazánk­ok előmozdításához. Mert hát tulajdonképen mit akarunk mi? Mi a Kárpátok bérczei s azok alján lakó, nyomorral küzdő, de vallásos és ha­­magyar és ruthén ajkú népünk szellemi löhaladását akarjuk, hogy ennek birtokába jutva, anyagi nyomasztó helyzetén is könynyebben tud­­j . ,e­nteni. Szellemileg felvilágosítani azonban népet csak nevelés, mű­velés által lehet; ez tehát újból szerveztük a Szent Bazil­ról ■­­t irodalmi társulatot, mely még a 60-as évek elején lett e czélból megalakítva, hogy igy a társulati szellem s együttérzés által a nagy munka, melyet czélul tűztünk ki magunknak, a társulati tagok tömörülése által könnyebbé vál­jék Azonban, hogy ezen, az egész magyar nem­zet legközelebbről érdeklő működésünkről ne csak maga a társulat, hanem azok is, kik társu­latunkhoz nem tartoznak, tudomást szerezzenek lássák azt, hogy mi őszinte és tiszta szándék­kal inkálkodunk a haza javára, megindítottuk e lapot, melyből, mintegy nyitott könyvből min­denki megtudhat a működésünk körét. Ezzel egyúttal azt is akarjuk elérni, hogy mindazok, kik a mi nézetünket támogatják és helyeslik, sor­­k­ozanak a mi zászlónk alá s törekvéseikkel mozd­ják elő e valóban hazafias szent czélt. Midőn azonban e czélunkat így röviden kijelöltük, egyben kijelöljük az eszközöket is, melyek segít­ségével kitűzött czélunkat elérni óhajtjuk. Lapunk legelső és legerősebb eszköze : ke­resztény katholikus vallásunkban rejlik, ezt védeni, támogatni és terjeszteni, hivatásunkból eredő lel­kesedéssel és kitartással fogjuk. A második eszköz, mely lapunk czéljának előmozdításánál vezérel, a magyar haza szeretete, ezt ápolni, s lapunk minden sora által az olvasó szivébe becsepegtetni és ott megszilárditani lesz hivatásunk egyik legszebb feladata, melynek tel­jes erőnkből s szivünk legbensőbb érzelmével igyekezni fogunk megfelelni. A harmadik eszköz czélunk elérésénél, a felséges Trón iránti törhetlen ragaszkodás, dicső­ségesen uralkodó apostoli királyunk iránti hűsé­günk, melyet mint szent hagyományt megőrizni s azt az utódoknak örökségül hagyni legfőbb törekvésünk lesz. A negyedik eszköz: a keresztényi szeretet, melynek átható melegével karoljuk fel szegény sorsüldözte népünk szellemi s anyagi jólétének fejlesztését. Mert ez a tér az, mely társulatunk czélját s hivatását kiválóan veszi igénybe. Társulatunk újjászervezése óta már eulig is sokat tett. fine ruthén nyelven néplapot adott a népnek s hogy szellemi táplálékát olcsón, esetleg ingyen meg­kaphassa, könyvnyomdát vásárolt s ezt kellőleg berendezte. Az ungvári tanítóképző intézet inter­­nátusa számára topo forinttal egy alapitványt tett le, hogy annak kamataiból egy képezdész ellátást kaphasson. Népiskoláink részére ABC könyvet adott ki s még több, részint bírálat alatt álló, részint pedig nyomatást váró munka, igy nevezetesen egy nagy, a világirodalomban páratlanul álló magyar-orosz szótár kiadása van előjegyezve. A mi lapunk béltartalmát illeti, azt irodalmi színvonalon fenntartani egyik legfőbb törekvésünk lesz. Közölni fogunk egyházi, tanügyi és népne­velési czikkeket, foglalkozni fogunk népünk bel­­ügyeivel jelesül: népünk anyagi és gazdálkodási viszonyainak javításával, — mértékletességi egy­letek felállításával,­­— imaegyletek terjesztésével, községi olvasókörök szervezésével. Továbbá fog­lalkozni fogunk lelkészeink, kántortanítóink, öz­vegyeink s árváink ügyeivel. Közölni fogunk er­kölcsös irányú tárczaczikkeket s mint hetilap, lapunk a lefolyt hétnek egyházmegyei, helyi és vidéki újdonságait a legnagyobb pontossággal és megbízható alapon közölni fogja. Különös gon­dot fogunk fordítani a szerkesztői üzenetekre, hogy mindazok, kik hozzánk fordulnak tanácsért, vagy bármilyen sürgős ügy teljesítéséért, e rovat alatt kapjanak rövid és megbízható választ. E te­kintetben főképen vidéki olvasóink érdekeit fog­juk szem előtt tartani, hogy t. i. oly ügyben, a­mit mi is elvégezhetünk itt a központban, ne kelljen ide fáradniok és sok esetben költséges és fölösleges utazást tenniök. Szóval azon fogunk igyekezni, hogy lapunkat és olvasóközönségét a benső kapocs, a bizalom és szeretet fűzze össze, mit ha elérünk, fáradalmaink ezzel dúsan lesznek jutalmazva. Mert minket lapunk megindítására sem magán haszon, sem politikai vagy más egyéb érdekek nem vezetnek, hanem csupán csak a közügy szolgálata minden érdek nélkül! Midőn tehát ezen önzetlen törekvéseinket a közügy oltárára felajánljuk, egyúttal kérjük t­­ulvdlsaink rtxigv­iíCCán támogatását. A szerkesztőség. A „GÖRÖG KATH. SZEMLE“ TÁRCZÁJ­A. -K*X- -K»>n^fr •?-<»>{--KtX- -K+X- -K+x-ijji- K+X-xy*­A Mikulás. lily szívesen látott vendég gyermeknél, felnőttnél . . .i.mi! Szent Miklós napjának közeledtével megele­­enedik a gyerm­ekszoba a Mikulás jöttének előre vetett árnyától. Kíváncsiság, érdeklődés mindenfelé. Mikor jön a Mikulás? Mit hoz a Mikulás? Milyen az a Mikulás? Sz. Miklós napjának előestéjén tetőpontra hág a gyermeki nép kíváncsisága és érdeklődése, izgatottan keresik föl ágyai­káikat, miután Czipőiket jól kitakarítva sorba rakjál az ajtó elé. Az imádságra is alig tudnak oda ágyéi­­. Egyre az fúrja fejecskéiket, mit is hoz a Mi­kulás :­ Czukrot, kalácsot, játékot, bonbócot vagy vesszőt! ? Álmukban is csak a kettőt látják ! Fölébredve van bes­­­­zaladás a czipőkhöz. S nagy az öröm, ha csak­­egy,mn czukor és játék kerül ki a czipőkből, de nem csekély a riadalom, ha egy árva vesszőn kívül, mit sem ad a czipő. Nem egy helyen, nem csak a kicsinyek czipői ke­rülnek az ajtó elé, de nagy czipők is ott helyezkednek el, ott várva a jóságos Mikulás ajándékát, ki rendesen éjjel, mikor már mindenki alszik, szokta belecsern­­­­i ajándékait. De nem mindenütt jár egyformán a v­ás. Egyes vidékeken nem éjjel látatlanul jön, de peste vagy nappal, hosszú, földig érő papi csuhában, érő fehér szakállal. Megnézi a gyermekeket, a jókat ácséri, megajándékozza, a rosszakat megfeddi, meg­bünteti és nem egyszer, csak az apa vagy a mama bírja megmenteni a csintalan lurkót attól, hogy a Mi­kulás vagy az ő kísérője magával ne vigye ! E szokások idestova nálunk is honosak ! Nem ér­dektelen tehát azokat közelebbről megtekintenünk. A Mikulás tagadhatlanul összefügg myrai szent Miklós püspök ünnepével. Sz. Miklós püspök bőkezűsége, melynél fogva szegény, árva, özvegy és ügyefogyott ő benne atyára, s ő nála készséges segélyre talált min­denkor, lehetett indító oka annak a szép szokásnak, mely a Mikulás alapvonása, hogy a gyermekeknek aján­dékokat adjanak. Ezt mutatja az idő, amikor a Mikulás jön, mert ez decz. 6. Sz. Miklós püspök ünnep napja. Ezt mutatja a Mikulás neve, mely Miklós névből ered s annak valószínűleg szláv kicsinyítője. Ezt mutatja a Mikulás egyénisége, megjelenése a papi öltönyök, hosszú ősz szakái, a jók jutalmazása és a rosszak büntetése. Jóllehet azonban ekként a Mikulás összefügg a myrai sz. Miklós püspökkel, még sem lehet eredetét egyedül sz. Miklós oly népszerű, elterjedt és nagy tisz­teletéből lehoznunk. Sz. Miklós a legnépszerűbb szentek egyike, kinek tisztelete minden nép és nemzetnél fölta­lálható. A Mikulás pedig csak pár nép és nemzetnél fordul elő. Németországban, Ausztriában van a Mikulás virágában, hazánkban is még elég gyakori és elvétve­­­akadunk reá Francziaországban. Míg a többi keresztény­­ népeknél úgy keleten mint nyugaton, a Mikulásról mit sem tudnak. E tény már önmagában is elég, hogy a Mikulás német eredetét fölismerjük és hazáját Németo I­országban keressük. Megerősíti e nézetet még más is.­­ Németországban a Mikulás mindenütt honos és a mellett nem­ mindenütt egyformán, de némi eltérésekkel látjuk ezt szerepelni. Németországban a Mikulás honos egyaránt úgy a katholikusoknál, mint pedig a protestánsoknál. Ki tagadhatná ezek folytán a Mikulás német eredetét ? ! Eredetét pedig a régi germánok téli napfordulási ünnepéből nyerhette, melyet ők Woddan tiszteletére egy hónapon át deczember 6-tól január hó 6-ig tartottak. A pogány ünnep és ünnepi szokások ellensúlyozása lehetett, a keresztény vallás fölvétele után úgy Mikulás, mint pedig a karácsonykor szokásos megajándékozása a gyermekeknek. Már a tizenharmadik századból fennmaradt egy latin alkalmi ünnepi játék Sz. Miklós püspök tiszteletére, melyet későbbi időben több más követ. Alkalmas össze­kötő kapocs ez Sz. Miklós ünnepe, a régi germán téli napfordulási ünnepségek és a Mikulás között. A Sz. Miklós ünnepre írt játék komolyabb mulatozás, míg a Mikulás közönséges nép­mulatságot és gyermekünnepet alkotott. A­mi illeti azon külső módot, a­melylyel a Mikulás, mint gyermekünnep megjelen, nem egy eltéréssel ta­lálkozunk. Francziaországban Sz. Miklós ünnepén pár vidéken az iskolás gyermekeknek szünetjök van .dinai és maruti kerületekben azon zo­kás hív­ is, hogy Sz MuUDo ■ ünnepén a gyermekek egy kisebb gyermekkel maguk lelőtt avagy egy püspökként fölölöztetett bábbal járkál­nak kéregetni adományokat. A Mikulás hazájában, Németországban bir a legtöbb­­ változattal. A század alkonyán. »Minden órában meghalunk és átváltozunk — írja Sz. Jeromos Heliodornak — s mégis úgy élünk, mintha halhatatlanok volnánk. — Még azon időt is, mit tollba mondásra fordítok, éle­tem napjaiból kell kiszakítanom. — Mi gyakran írunk egymásnak, kedves Heliodor, leveleink át­kelnek a tengereken s a mint a hajó tova siklik, úgy folyik el életünk is: minden hullám egy pillanatot ragad magával.« Minden elmúlik, átváltozik, semmi sem tartós, semmi sem állandó e földön, csak az Isten örök s változatlan.­­— Mielőtt a hegyek lettek — mondja a királyi zsoltáros — vagy a föld alkot­tatott és a világ, — öröktől fogva és örökké

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék