Görög katholikus szemle, 1902. február-június (3. évfolyam, 5-27. szám)
1902-02-02 / 5. szám
Ungvár, 1908/február hó 2 5. szám. Harmadik évfolyam. X( E1)1 E -------— ----ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre .... 8 kor. Fél évre...............4 kor. Negyedévre .... 2 kor. Társulati tagoknak és kántor-tanítóknak _eg£Siévre . . . 4 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetmények s az előfizetési díjak a kiadóhivatal czimére küldendők. HL ~ - - a xla [ürk -p- EGYHÁZI, T^2STXÍ12 3-NYI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. iy V.....-L11 SZERKESZTŐSÉGI IRODA: Ungvár, Nagy-utcza 21. szám. KIADÓHIVATAL: A „Szent Bazil-Társulat" könyvnyomdája Ungvári, (a várban.) ...... ■ — ■—m írta el. Gazdasági munkás- és cselédsegítőpénztár. A szocziálpolitikai törvények egyik üdvös alkotásaként tekinthetjük az 1901. évi január hó 1-én életbelépett „Országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztáré, melynek czélja a gazdasági munkásokat és cselédeket ingyen gyógykezeltetni ; ha baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen, mindaddig, mig munkaképessége helyreállt — segélyezni; állandó keresetképtelenség vagy rokkantság esetén, úgyszintén a 69-ik életév elérésekor gyámolítani; a bekövetkezett halál esetében pedig a családnak tetemes segélyt nyújtani. Ezen emberbaráti intézmény felállítását, főleg a magyar alföld, Szabolcs vármegye és Zemplén vármegye bodrogközi járásában jelentkezett szocziális zavargások után — az egész ország közvéleménye osztatlan lelkesedéssel és igaz örömmel fogadta és egy évi áldásos működése után teljesen megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. Az 1900. évi NVI-ik törvényczikk alkotta meg s habár a törvény kivétel nélkül mindenkire kötelező szokott lenni, e törvény meg sem kényszeríti a gazdasági munkásokat, hogy tagjai legyenek ezen jótékony intézménynek ; mindamellett a létesítés első évében, már 13 ezer munkás iratkozott be rendes és rendkívüli tagnak, s a gazdák által kötelezőleg biztosított cslédek száma megközelíti az ötszázezret. A munkássegítő pénztár egy évi áldásos működése szomorúan igazolja, hogy a gazdasági munkást mily gyakran éri baleset, betegség, mely rövidebb-hosszabb időre munkaképtelenné teszi őt. Tagjai közül — az elmúlt év folyamán — 760 földmives volt ráutalva és részesült ezen üdvös intézmény jótékonyságában. 58 földmives halt el baleset következtében, kiknek nyomorral küzdő családtagjai minden egyes esetben megkapták a 400—400 koronát a segélypénztár központi igazgatóságától. Az orvosi vizsgálat a segélypénztár 16 tagját nyilvánította mindenkorra munkaképtelennek, kiket éltök fogytáig részesítenek olyan segélyben, mely részekre munkálkodás nélkül is biztosítá a tisztességes megélhetést. Mindezek hathatósan hirdetik a munkássegítő pénztár jótékonyságát, hasznos és üdvös voltát: miért is az országos munkás- és cselédsegélyzőpénztár ügyének minél hathatósabb propagálása a föld népe érdekében felette kívánatos. Ezen pénztár gyámolításához maga az állam százezer koronával járul évenként; a főpapok és főrendek, a nagybirtokosok, országos pénzintézetek és jótékony egyletek közül a múlt év végéig ezeren iratkoztak be 150 ezer korona befizetett összeggel — a segélypénztár alapító tagjai közé; a cselédtartó gazda, minden egyes gazdasági külső cseléd után évenként 1 korona 20 fillért fizet be a községi elöljáróság útján a segélypénztárba, amit a cselédbérébe betudni súlyos bírság terhe alatt van tiltva. Ennek fejében, ha a cselédet baleset éri, a pénztár gyógyittatja és munkaképtelenség esetén állandóan segélyezi. A segítőpénztár tagja lehet minden férfi és nő, aki 50 évnél még nem idősebb és gazdálkodással foglalatoskodik. — Tehát nemcsak a szorosan vett gazdasági munkás- és cseléd, hanem az olyan földmivelő is, a ki nem jár napszámba és csak a maga háza, gazdálkodása körül foglalatoskodik, ha mindjárt 100—200 hold birtokkal rendelkeznek is. . Annak, a ki tagja óhajt lenni, lakói. ige elöljáróságánál kell jelentkeznie és egyidejűleg 2 korona (35 évnél idősebbek 4 korona) felvételi díjat lefizetni és rendesen kiállított tagsági könyvecskét kap. Van rendes és rendkívüli tag. A rendes tagok ismét két csoportba osztatnak és pedig a szerint, hogy évenként a pénztárba mennyit fizetnek. Akik évenként 10 korona 40 fillért félévi egyenlő vagy heti 20 fillér részletben fizetnek, azok egész segélyre szereznek jogot. A rendes tagok első csoportjába tartozó ily tagokat, ha baleset éri őket, ingyen gyógykezelik , ha baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelenek: mindaddig, míg munkaképességük helyre nem áll, 60 napon belül naponként egy korona, 60 napon túl pedig havonként 10 korona segítségben részesítik ; 65 éves korukban készpénzben egyszáz koronát és azonfelül a havi 10 korona segélyt is kapják ;—ha peddig meghalnak, hátramaradt családjuknak 400 korona segítséget fizet ki a pénztár. Akik pedig ennyi fizetséget sokannak, vagy még nem bírnak, azok beléphetnek úgy is, hogy évi 5 kor. 72 fillér befizetésével a rendes tagok második csoportjába vétetik föl magukat. Ugyanazon esetekben van joguk a segítségre, mint az első csoportbeli rendes tagoknak, azon külöbbséggel, hogy munkaképtelenség —65 éves életkor — és elhalálozás esetén a feljebb részletezett segítségnek csak felét kapják. Rendkívüli tagok a felvételi díjnak fizetése alól mentesek és a segítőpénztárba évenként eszközlendő egy korona befizetésével akként biztosíttatnak, hogy baleset következtében beállott A „GÖRÖG KATH. SZEMLE“ TÁRCZÁJA. -ifi*- -igfi- -!‚♦‡*- .■ -K-A- -?#*.- ‚♦)*- -.‚♦ †*- -ifi*' Őrtüzek*) Első nap, hogy Szolyvára érkeztünk, néhány községet megjárva alkonyatkor indultunk vissza. Amint esteledett, jobbról, balról, mellettünk, fölöttünk, a hegyeken, az oldalakon és a völgyben tüzek gyúltak ki. A táj megvilágosodott. Éktelen ostorpattogás, kürtszó, kiabálás töltötte meg a levegőt. A tüzek pedig mind jobban sokasodnak, mintha a csillagos égbolt egy darabja szállott volna le. Mi ez? Védelem a vadak ellen. Ezek őrtüzek. Őrtüzei annak a kegyetlen és dúló hadjáratnak, melyet az uradalom vadjai folytatnak az emberek ellen. Terményük egyetlen éjszakán semmivé lenne, ha nem őriznék s ha lármájukkal a vadat el nem riasztanák. Elborzadtam. — Mióta tart ez igy? — kérdeztem a mellettem ülő lelkésztől. — A birtokrendezés óta. Mióta a vadállomány elszaporodott. — És mikor kezdődik az őrzés? Tavaszkor, ha szárba indult a vetés s ha el van ültetve a burgonya és tart őszig, a termés betakarításáig.— Szörnyűség! Minden éjjel? — Minden éjjel. Oda költözik földecskéje végére a gazda, a másikhoz a felesége, a harmadikhoz a gyermekei, így védelmezik vagyonkájukat a szarvasoktól és a disznóktól. Aludni nem mernek, mert egy félórai álom végpusztulást hozhat. Már most kérdezzétek, miért nem dolgozik ez a *) Mutatvány Bartha Miklós ,,Kazár földön“ ez, könyvéből. nép? Az erdő nem ad neki munkát, mert kétszáz ezer hold erdő csak arra való, hogy benne szuverén szarvas és főmagasságú disznó tenyészszék. A fenségek és főmagasságok pedig nem érik be territoriális jogaikkal, hanem idegen területeket is kizsákmányolnak. Miként, dolgozzék nappal, aki éjszaka nem alszik. Alig tudtam magamhoz térni, úgy felháborított ez a látvány. Mikor magamhoz tértem, eszembe jutott Taine híres műve a nagy forradalmat megelőzött időről és szerettem volna az uradalmi erdőüzemet azzal kezdeni meg, hogy egy gőzguillotine állíttassák azon beamterek számára, akik ezt az állapotot fentartják és azon hatóságok számára, amelyek ezt tűrik. A vadkárok ellen nincs más menedéke a népnek, mint az éjszakai őrzés. Mert ha megtörtént a kár , letarolt, végig gázolt, elpusztított, vetéséért hol keressen kárpótlást a kétségbeesett család ? Könnyű mondani, hogy menjen panaszra. De hová, de kihez ? Azokat, kiknél hatalmat érez, mindig együtt látja. A jegyző, a szolgabíró, a főbíró, a járásbíró, az adótiszt, az erdész, a főerdész, az ispán, a tiszttartó egyműveltségű, egyvivású, egyszerű bőrű emberek. Nem mondom, hogy rossz emberek. Akad köztük rossz is, de nem mind az. Hanem egy társaságot élnek. Ők képezik az intelligencziát. Egymásra vannak utalva. Együtt pajtáskodnak, együtt szánkáznak, együtt tarokkoznak, együtt keresztelnek. Német, cseh, lengyel az udvari ember ; magyar az állami, vármegyei, községi ember. De összeszoknak. Előbb gondolatot cserélnek, azután pipát, végre lovat is. Ezt mind látja a kárvallott. Kitől reméljen igazságot? Nem állítom, hogy nem kapna, ha kérne. Csakhogy nem kér. Bizalmatlan Nem is tudja, kihez forduljon oltalomért. Mert a hatalmasok nem szoktatták oltalomhoz. Mikor hivatalos embert lát a paraszt, megvakarja a fejét és szeretné, ha nem született, volna. Mert, hogy könnyítsen az ő dolgán , e miatt még nem járt komisszió a faluban. A hivatal rendelkezik, parancsol, bírságol, büntet. Végrehajt. Elczilál. Útmunkára hajt. Adót szed. Foglal, lojonczoz, halváinkban országszerte ebből áll a közhivatal ismertető jele. Ahol középosztály van, ott a nép szerencsésebb. A középbirtok érdeke a nagy uradalommal és hivatallal szemben, azonos a nép érdekével. Azt az óriási űrt, mely az állam hatalma és a nép gyengesége között tátong, a középosztály van hivatva betölteni. És azt a másik árkot, mely a nagybirtok gazdagsága és a nép szegénysége között, fennáll, szintén a középosztály hidalja át. E két nagy távolságot a nemes ember közvetíti. Itt is megfordul, ott is megfordul. A nagy úrral vadászik, a néppel dolgozik. Életének érintkezési pontjai vannak ezzel is, azzal is. Ez aztán sokat kiegyenlít. A nép természetes védelmét találja föl benne. Bizalommal fordul hozzá. Ingyen tanácsot kap tőle. Sokszor segélyt is. Jó szót mindenkor. Elhagyatott emberre nézve nagy kincs a jó szó is. Ezen a vidéken nincs középosztály. Kihez forduljon hát a nép? Ahhoz, aki bírságolja, végrehajtja, árverezi ? Honnan tudná az a világtól elzárt nép, hogy aki büntet, az simogatni is tud? Mit reméljen attól, akinek csak kezesúlyát érezte ?ügyvédhez menjen, pert indítson? Hol a bélyegre való, hol az előleg? Még gondolatnak is kétségbeejtő, hogy ő szembeszáljon az uradalommal. A hangya harczot kezdjen a medvével! Kivel bizonyítja, hogy a vetését a szarvas legelte le s krumpliját a vadsertés túrta ki? Tanúja nincs. Ő maga sem látta, hiszen ha ott lett volna, elűzte volna a vadat. Csak a pusztulás a bizonyíték és nyom. Ám a tehén nyoma is olyan, mint a szarvasés a házi sertés is úgy túr, mint a vad. Az uradalomnak berendezett irodái vannak az ilyen pörök folytatására. A parasztnak nincs a jó Istenen kívül senkije. Ha pöröl, vesztes lesz, költsége lesz s az elpusztított, gabona után elúszik a tehene is.