Görög katholikus szemle, 1903. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1903-01-04 / 1. szám

2. oldal. Boldogság közt összekötő utat teremtsen s sze­rető szivének irgalmából visszaadja az embernek azt, a mire teremtve volt. Ne forduljunk el hát attól a jászoltól, a bol­dogság útja az, ne forduljunk el attól a jászol­tól, az igazság, a szeretet bölcsője az. Igazságot, szeretetet hirdet fölötte az an­gyali ének, igazság, szeretet vezérelje tetteinket a közös czél elérésében s akkor lesz közös aka­ratunk. Mert igazság csak egy, a ma született Jé­zus, szeretet nincs másban, csak a megváltó Jé­zusban. EGYHÁZ. Tanulmány a munkács-egyházmegyében létesí­tendő „Tűzkár Ellen Szervezett Önbiztosítás“-ról. Tagadhatatlan, hogy özvegyi és papi nyugdíjunk kérdése olyan, hogy azt már soká halogatni nem lehet. Nemcsak a méltányosság, hanem maga a mellék­ok is — a haladó kor növekvő igénye — kéri, követeli ennek a kérdésnek minél gyorsabb megoldását. Vita tárgyát is képezte már nagyon sokszor, de mindig csak a megol­datlan eszmecserénél maradtunk. Most már talán egy lépéssel előbbre vagyunk. Egy­házmegyénk egyik agilis esperese tervezetet dolgozott ki ennek a kérdésnek a megoldására s azt legmagasabb megbirálás s a lehetőség szerinti kegyes életbeléptetés végett benyújtotta Püspök urunk őméltóságához. Midőn ezt a tervezetet teljes egészében közöljük, kérve­ kérjük papságunkat, tegyék azt odaadó megfon­tolásuk tárgyává s elvetve minden kicsinyes nehézkedést, oldják meg már valahára ezt a két életkérdést. »Egyházi épületeinket biztosítani tartozunk. A biz­tosítás a biztosító társaságoknak tekintélyes hasznot hoz. Bizonyítja ezt az évi zárszámadásaikban kitüntetett te­temes osztalék. Miért adjuk mi — szegények — e hasz­not idegeneknek? Nincs talán szükségünk reá? Avagy ez lehetetlen ? Dehogy is lehetetlen. íme példa reá az er­délyi róm. kath. egyházmegye, a­mely már be is hozta és ahol ilyen önbiztositási szervezet már működik is. Előbb közlöm egy ilyen önbiztositási szervezet szabályzatát, azután majd előadom az eljárási módoza­tot és az abból remélhető hasznot, amely hatalmas lö­kést adhatna a papi és papözvegyi nyugdíjalap megna­­gyobbithatására. A munkácsi püspöki egyházmegye titzkár ellen szervezett önbiztositásának szabályzata. Az önbiztositás létesítése. A munkácsi gör. kath. Püspök a munkácsi püs­pöki egyházmegyében tűzkár ellen önbiztositást szervez. Czél­ja: 2­ §• Az önbiztositás czélja a munkácsi püspöki megye területén található gör. katholikus közvagyont tűzkár el­len kölcsönösség alapján biztosítani. Ebből kifolyólag saját határain belül csakis olyan vagyon tűzkár elleni Az utcza végéről egy hosszú alak közeledik, a víz­­párás levegőben visszhangzik a léptei alatt csikorgó há zizegése. — Az öreg Lipcsey. — Vékonyka gubájába húzta magát, bár a nagy szelelő lyukaktól vaczoghatott tőle a foga. Nagy útban járt. Kenyeret akart magának vásárolni, ha lett volna miből. Valóban semmi sem olyan nagy teher, mint az üres gyomor! Annak ugyan nem imponál a nemesi büszkeség, koldulni hajtja, űzi még a nemes embert is. A korcsmárostól kapna egy kis pénzt! Kapna! El is ment hozzá és már-már kiszaladt ajkán a kérő szó . . . Ah ! de inkább éhen veszszen, mintsem zsidónak alázza meg magát! Eszébe jutott a papja is. Derék, jó szivü ember, szerető, gondos atyja híveinek! Keze már a kilincsen volt... — Ah ! egy Lipcsey kolduljon ? Soha ! Jöjjön a halál, a kegyetlen éhhalál, vagy bármi, de ő magát meg nem tagadja. Csak most érezte igazán, hogy sohasem oly nyo­masztó az egyedüllét, mint karácsony estén­­ és ő egymagában gubbaszt a rideg szobában. — Ingerülten csapta a sarokba kopott gubáját. Egy pár rozsét lökött a parázsra. A fellobbanó lány bevilágította a nyomorú­ságos bútorzatot és az öreg hosszú árnyékát rávetette a kormos falakra. Büszke lelke addig élvezettel csüggött az elmúlt idők emlékein, most valami úgy megborzon­gatta a hátát.­­ Ott látta maga előtt őseit, a Lipcsey urakat gúnyosan vigyorgó arczc­al és mintha az abla­kon befütyölő léghuzamban az ő siri hangjukat hallaná sivítani: — Még kenyered sincs nemes Lipcsey? Gondolj a halálra. Igen! a halálra ! Hiszen őt már mindenki elhagyta, még a tulajdon édes fia is. Igaz, hogy ő kergette el a háztól, de most, most milyen forrón tudná a szívére ölelni. — Ha visszajönne! Egy hosszú év múlt el azóta ! Elkergette és az ő fia boldog, meleg szobában ülnek most a vígan lobogó biztosítására szolgálhat,, mely nyíltan gör. hath, jelleggel bir és mint ilyen közvagyonnak tekinthető, minők : a templomok és kápolnák, papi, kántori és tanítói lakások, ezek gazdasági és melléképületei, nemkülönben minden­nemű gör. kath. iskolák, nevelőintézetek, ezek gyűjte­ményei, felszerelései és általában mindazon vagyon, mely­nek felügyelete a munkácsi püspökhöz tartozik és mint ilyen a munkácsi püspöki egyházmegyei önbiztositás törzskönyvébe be van iktatva. Ennél fogva minden munkács-egyházmegyei gör. kath. vagyon biztosítandó. A püspöki és káptalani és a sz. Bazil-rend va­gyona csak azon esetben vonhatók be a munkácsi püs­pöki egyházmegye önbiztositásának keretébe, ha a mun­kácsi püspök, a káptalan és a sz. Bazil-rend a rendel­kezésük alatt álló vagyont ezen az uton kívánják tűz ellen biztosítani s ha vagyonukat törzskönyveltelik. Törzskönyv. 3. §■ Minden vagyon, mely az önbiztositás keretében he­lyet foglalhat, az illető helység megnevezésével betüsoros rendben van feltüntetve a törzskönyvben. A törzskönyv­ben neveztetnek meg a biztosítandó tárgyak, — részle­­teztetnek a koc­kázat mérvéhez képest — és osztályoz­talak a szerint, a mint a 9. §-ban jelzett osztályok valamelyikéhez tartoznak. Az egyszer összeállított törzskönyvi adatok, csak a püspöki kormány beleegyezésével és intézkedésére mó­dosíthatók, miért is hozzá intézendők az ily irányú folya­modványok, melyeknek elbírálásáról a felek értesittetnek. A törzskönyv egyik példánya tűzbiztos helyen az egyházmegyei ájtatos alapok pénztárában őriztetik. Összeírás. 4. §. A törzskönyv összeállításához szükséges becslő ösz­­szeírást a munkácsi püspök rendeli el. A püspöki, káp­talani és sz. Bazil-rendi vagyonnak összeírására a püs­pök, illetve káptalan és a tartományi főnök biz meg megfelelő közeget, az egyházmegyei vagyon összeírását az egyes kerületi esperesek, helybeli lelkészek és egy egyházgondnok teljesítik. Átmeneti intézkedés: 5­ §• Ha valamely biztosítandó tárgy szerződési viszony folytán egyik vagy másik tizkárbiztosító társasággal biz­tosítási kötelezettségben áll, — miután 19 . . január hó 1-től kezdve minden gör. kath. közvagyon tűz elleni biztosítása a munkács-egyházmegyei biztositó intézmény keretéhez tartozik, —­ ennélfogva a biztositó társasá­gokkal fent­orgó szerződési viszony a felek által, jelen sza­bályzatra való hivatkozással, felmondandó és 19­­ . évi január hó 1-jére, a netán kinyert kedvezmények vissza­térítésével is megszüntetendő. Székhelye: 0. §. A munkácsi püspöki egyházmegye titzkár ellen szervezett önbiztosításának székhelye Ungvár és a mun­kácsi megyés püspök felügyelete alatt az általa kineve­zett tanács vezetése alatt áll Alapja és kiindulása. 7­ §• Az önbiztositás alapját és kiindulását a munkácsi püspöki egyházmegyei gör. kath. közvagyon elérhető ré­szének érték szerint való összeírásából nyeri. Ennek (4. §.) alapján állapittatik meg a kulcs­­arány részek 8. §.A tűz körül és úgy várják az éjféli harangszót. — Vájjon gondol-e az apjára, a ki neki életet adott? Az a hideg borzongás újra végig czikkázott a há­tán, a szél újra besivitott az ablakon, ijjesztően, ré­mesen . . . —­ Elkergetted őt! elkergetted !! A távolban víg karácsonyi ének hallatszott és bele­olvadt az éjszaka zsongásába. Ugyanazon ének dalla­mait ringatta ide a szél a falu másik végéről is . . . Csend ! ... Az ének újra hangzik és már belevegyül a betlehemi csengő csilis­­elés-'­­ Mi boldogság úszik a kis falu felett! Felcsend..­ az öröm­dái minden oldalról, jobbról-balról kis világok gyúltak ki, itt egy piros, olt egy kék láng és - mint egy nagyszerű simphoniában ■— megkondult a templom harangja is és olyan édesen h­i­­vogatólag szállt búgó hangja a házak felett. Elsőt harangoznak. Az Öreg Lipcsey ujjai egy­másba fonódtak, kebléből mély sóhaj fakadt fel.—Oh! olyan jól esik imádkozni, na az embert mindenki elhagyta . ... . . . Miatyánk, ki vagy a mennyekben . . . Miért is nem imádkoznak az emberek, ha bánat kerüli meg a szivókat ? Livik sóhaj a másikat csalta ki a kebléből. . . ... És legyen meg a­z akaratod . . . Valaki bekoczogott :ablakon, valaki olyan éde­sen, olyan lágyan szól .. . ! — Édes apám : Itt!; van? . . Ah ! mikor hallotta­m ezt az édes, ezt a kedves szót? Az öreg felkapta­­m függe­­ztett fejét. Talán álmá­ban hallotta? — Édes apám ! . . Lipcsey felugry.... •* h'czárók — Oh! hiszen ez va­lóság ! Őt szólítják .'­ Mi vagyunk apám ! Iván és Anicza . . . Mintha valaki, vállon rag­a­dta volna, olyan felindu­lás vett erőt az öré­­­ésen. 41 Már ajkain volt a kegyetlen szó: »nem akartak látni. . .« de hangja meg-arra nézve, hogy mennyit fizessen kulcsok szerint az illető közvagyon tulajdonosa. Arány részek. 8. §. Az egész munkácsi püspöki egyházmegyei gör. kath. közvagyon elérhető részének ez idő szerinti törzsköny­vek­ értéke kitesz . . . azaz.............................koronát, mely összeg jelenleg .... részre osztatik és ezen ré­szek arányrészeknek hivatnak, mivel a tűzkárok arány­­lagos felosztására, úgyszintén a 12-ik §-ban körvonala­­zandó önbiztosítási alap és lelkészi és pap-özvegyi nyug­díjalap létesítése végett . . éven át befizetendő járulékok megállapítására kulcs gyanánt szolgál. A vagyon osztályozása: 3. §. Az elérhető vagyon öt osztályba soroztatik, a sze­rint, a mint kisebb vagy nagyobb fokú koc­kázattal jár. Az I-ső osztályba tartoznak azok a tárgyak, melyeknél legnagyobb a koc­kázat, melyek tehát leggyúlékonyabbak és ennélfogva az égés veszélyének inkább ki vannak téve, minek például : a szabad asztagban vagy kazalban álló gabona és takarmá­nyneműek, valamint bármely osztályba tartozó épület — ha gyár, szeszfőző vagy más tűzveszélyes épület szomszédságában áll; Il­od osztályú­ak a zsindelylyel vagy szalmával fedett gazdasági épü­letek ; III-ad osztályúak : a zsindelylyel vagy deszkával fedett lakóházak, cserép vagy bádogtetejű gazdasági épü­letek ; IV-ed osztályúak, melyek különben az V. osz­tályhoz tartoznának, de helyzetüknél fogva tűzveszélynek vannak kitéve ; az V. osztályhoz tartoznak azok, me­lyeknél a koczkázat legkisebb, minők a templomok, gymnasiumok és növeldei épületek, iskolák, paplakok, ha cseréppel vagy bádoggal fedvék. Az arányrészeknek és a koczkázatnak megfelelő egységek. 10. §. Kinek egy első osztályú arányrésze van, annak vagyona 100 koronáig ; kinek egy másodosztályú arány­része van, annak vagyona 200 koronáig; kinek egy har­madosztályú arányrésze van, annak vagyona 300 koro­náig ; kinek egy negyedosztályú arányrésze van, annak vagyona 400 koronáig és a kinek egy ötödosztályú arány­része van, annak vagyona 500 koronáig biztosittatik. Kinek két arányrésze van, kétszer annyi összegig; kinek 10 arányrésze van, az tízszer annyi összegig s igy to­vább — biztosította vagyonát. Bármely osztályú legyen is az arányrész az utána fizetendő összeg egyenlő. Az arányrészek után járó kötelességek. ti. §. Az arányrészek szerint való befizetés . . évi január 1-től kezdődik, utánfizetés csak azon esetekben, amikor a megtérítendő kárt, a biztosítási alap (12. §.) egy évi kamata, sőt magának az alapnak 25 %-a sem képes fedezni. Ily esetekben mindenik biztosított fél arány ré­szeinek számához képest a kártérítéshez járulni köteles ; a­kinek csak egy aranyrésze van, az az alap kamatjá­ból s illetve 25 %-ából nem fedezhető kárösszegnek csak egy részét, kinek több arányrésze van, az ugyan­annyi részt köteles hordozni. A­mennyiben a kamatmentes kölcsönösszeg (12. §.) is igénybe vétetett a kárösszeg kifizetésére, az igénybe vett összeg szintén arányrészek szerint való befizetések által téríttetik meg az alapnak. csuklóit és érthetetlen szavait egy kis gyermek kényes nyöszörgése váltotta fel. Az ajtó kinyílt.­­— Apám ! szeretünk téged, érted jöttünk. Anicza az apósa remegő kezeihez nyúlt. — Ne haragudjon rám édes­apám, hiszen én sze­retem . . . A karján nyugvó kis­gyermek lassú nyöszörgéssel jelezte, hogy mindjárt kitör belőle a sírás. — Lipcsey László térdei m­egcsuklottak,­szólani akart valamit . . .­­ Édes­apám. Elhoztuk hozzád az unokádat is. — Az a— unokám! Lászlónak kereszteltük. — Fiú ! . . Lipcsey Lá­szló — dadogó az öreg a felindulástól remegő hangon. Anicza leborult az apósa lábai elé. Apám ! Ma karácsony este van, a szeretet estéje. — A szeretet estéje rebegte az öreg. — Áldjon meg az Isten titeket kedves . . . kedves leányom . . . drága fiam .­­. . drága unokám — és sorban a keblére, lázasan dobogó keblére ölelte kitagadott gyermekeit. . . Felzúdultak az összes harangok, a nagy Péter és a kis harangocskák mind és kongtak, csilingeltek hirdetve az örömöt, a kiengesztelődést, a szeretetet, a mely le­szállott a földre és békét hozott az embereknek. ' —y —*• „GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE" 1903. január hó 4. Karácsonyi népszokások. Irta: Roskovics Emmánuel. 1902 éve immár, hogy a betlehemi jászol isteni gyermeke megszületett. Sok minden elpusztult, sok minden átalakult azóta. Népek semmisültek meg, a­nélkül, hogy még nyelvükre is visszaemlékeznénk ; új népek keletkeztek és szétárad­tak, miként a Nílus vize, a­nélkül, hogy forrásukat ki­kutatni tudnák.

Next