Görög katholikus szemle, 1903. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
2. oldal a dásából eredő egészséges iránynak tudunk a javára írni. Bereg megye törvényhatósága ugyanis — mint tudósítónktól értesülünk — a legutóbbi napokban elhatározta, hogy a korcsmákat vasár- és ünnepnapokon zárva tartatja, sőt még a kimérést sem engedi meg, az erre vonatkozó szabályrendelet kidolgozására bizottságot küldött ki s ily értelemben átír hazánk összes törvényhatóságaihoz. Ez a ruthén-kérdés megoldása. Népünk nyomora a korcsmák bűne. A nép földéhsége és a korcsmárosok gazdagsága egyenes viszonyban vannak egymással. A nép erőtlenségének, tudatlanságának, bizalmatlanságának talán a korcsmákban is kereshetjük az okát. Van tehát okunk igaz örömmel fogadni azt az egészséges irányt, mely annak a szegény felvidéki népnek a fölemeléséről, jólétének előmozdításáról ebben a tekintetben is oly radikálisan gondoskodik. Sz. E. EGYHÁZ. Heti utasítás az egyházi végzendőkre nézve. Jul. 12. (jun. 29.) Pünköst után 5-ik vasárnap és sz. Péter és Pál apostolok ünnepe. 4-ik hang. Szombaton kis vecsernyén: Uram hozz. 4 szl kh. az okt. Dics . az apostoloknak, Most és Bohorodicsen. — Nagy vecsernyén litiával: Uram hozz. 10 szlicli. az okt. 4, az apóst. 6. Dics : az apóst. Most és: a 4-ik hang Dogmálja. Bemenet, parimia. Kettős jektenia, »Add Urunk ez estén«, kérő jekt. — litiai szlicli. 4. Dics : a szenteké. Most és: Bohorodicsen, litiai jekt. Előverses sztichirák 4 az okt. Dics : a szent, Most és : Dogmatik. Most bocsátód el után a szentek tropárja 2-er és Dics : Most és — nélkül „Istenszülő Szűz örvendezz. Ezután neve áldott« — 3-or — és következik az Utrenge: Isten az Úr után a vasárnapi tropár 2-er, Dics : a szenteké, Most és : Bohorodicsen. Kaftizmák után a föltám. szidálnák 2. Polyelej és magasztalás, Dics. Most és: »bolgárének« »Az angyali gyülekezet«. — Ypakoj, a szentek szidálnái és a sztepenna. — Evang. 5-ik föltám. sz. Lukácstól 113. kezd. »Krisztus föltám.« — Kánon.— A 9-ik óda előtt »A Cheruboknál tiszt.« — Dicsér, sztich. 8, az okt. 4, szenteké 4, Dics : Evang sztich. Most és : Áldással teljes vagy. — Sz. liturgián: A bemenet után a föltámadási tropár és a szenteké, aztán a föltám. kondák, Dics : a szentek kond. Most és : a templom ünnep, kond. — vagy a Bold. Szűzé, a hol a templom valamely szentnek van dedicálva. Apóst. 103. és 193. Evang. sz. Mátétól 28. és 67. kezd. — Vecsernyén: Uram hozz. 6 sztich. sz. Péter és Pálnak 3, a 12 apóst. 3, Dics: Pét. Pálnak, Most és Bohorod. — Előv. sztich. a 12 apóst. 3, Dics. Most és a mineából. — Most bocsátód el után sz. Péter és Pál tropárja, Dics , a 12 apostol trop. Most és Bohorodicsen 8-ik hang. — Hétfőn a sz. liturgián:Apóst. 131. Evang. sz. Márktól 12. kezd. Jul. 15. (2.) Szerdán a Bold. Szűz ruhájának elhelyezése. Sz. liturgián: Apóst. 320. Evang. sz. Lukácstól 54. kezd. óráig s aztán mindig tovább. A járás befejeztével a lábakról az oda tapadt füvet, homokot gyorsan letisztítjuk, lábainkat azonban szárazra nem törüljük, hanem azonnal száraz, jól megjegyezzük, száraz harisnyát és lábbelit húzunk föl és aztán előbb lassú, aztán szokott lépéssel száraz helyen addig járunk, mig lábaink fölmelegednek. 3. A nedves fűben való járással majdnem egyenlő hatású a nedves, hideg köveken való járás, mely mód különösen azoknak ajánlható, kiknek nincs alkalmuk fűben járni. A kövek, pl. a folyosón, vagy udvaron jól leöntetnek s aztán azokon járunk. A kinek ilyen kőtáblákkal kirakott hely nem áll rendelkezésére, az 8—10 méter hosszú pokrócot öntsön le vízzel és azon járjon. Betegek e járást 3—15 percig, egészségesek 10 óráig, sőt azon túl is gyakorolhatják. Itt is, mint a fűben való járásnál említve volt, száraz harisnyát és lábbelit kell fölhúzni és sétálni addig, amíg a lábak fölmelegednek. Mindenkinek, aki nyakbajokra, torokfájásra, hurutra hajlandó, vértolulásai és gyakori tejfájásai vannak, ennek gyakorlása nagyon ajánlatos. Nem árt az elöntendő vízbe egy kevés ecetet vegyíteni. 4. Aki az előbbi edzéseket már megszokta, annak nagyon ajánlatos, mint leghatékonyabb edzőszer, a frissen esett hóban való mezítláb járás. Ez azonban ne metsző hideg szélben történjék, hanem csöndes, jó időben. Ezen gyakorlat eleinte 3—5 percig, később tovább is folytatható, de megjegyzendő, hogy megállapodni nem szabad, hanem folytonosan járni kell. Őszkor a deres fűben végezhetjük e gyakorlatot, de a séta befejeztével itt is száraz harisnyát és lábbelit kell fölhúzni és sétálni mindaddig, míg a lábak fölmelegednek. 5. A vízben való járás. Bárminő egyszerűnek látszik is a vízben való járás egész a lábikráig, mégis hasznos az, mint azt Kneipp számtalan példával igazolja : 1. a test edzésére; 2. kedvezően hat a vesékre, megóv a bajoktól, melyek a vesékben és az altestben keletkeznek ; 3. nagyon jó hatású a mellre, megkönnyíti a lélekzést; 4. különösen jótékonyan hat fej bajok, szédülés, kábulás ellen. Ezen edző szert úgy alkalmazhatjuk, hogy pl. fürdőkádban, vagy más alkalmas edényben eleinte bokán felülig beállunk és ottan tapossuk a vizet. Hathatósabb ha a víz a lábikráig, sőt még jobb ha térdig ér, persze mindez fokozatosan történik. Először csak 1, aztán 5—6 percig használjuk fokozatosan. A gyöngék langyos vízzel kezdhetik s aztán mindig hidegebb vizet vesznek. Minél hidegebb a viz, annál jobb. Ezen alkalmazás után is mozogni kell, mig a lábak fölmelegesznek, télen fűtött szobában, nyáron kint, a szabadban. A kik főfájásban szenvednek, közvetlen lefekvés előtt használják e hideg lábfürdőt s aztán a nélkül, hogy lábaikat megtérülnék, feküdjenek le s takaródzanak be jól. G. A karok és lábszárak megedzésére kitűnő szolgálatot tesz a következő gyakorlat: beleállunk a hideg vízbe térden fölül 1 percnél nem tovább, midőn a lábakat betakartuk, lemeztelenítjük karjainkat egész a vállakig és beletesszük a hideg vízbe egy percig. Jobban tesz az, aki mindkét gyakorlatot egyszerre végzi. Egy nagyobb fürdőkádban ezt, meg lehet tenni, vagy a lábakat külön edénybe tenni, a karokat pedig székre helyezett más edénybe. E gyakorlat előidézi a rendes vérkeringést s akinek lábai vagy karjai hideget éreznek, ennek többször való ismétlése után ez elmúlik. A lábdaganatok ellen a karok ilyen fürösztése fölöttébb hasznos. 7. A térdöntözés. Ez következőkép történik : lábainkat egész térden fölül lemeztelenítjük, a lábszári ruhát jól fölgyűrjük, nehogy is megnedvesedjék, aztán székre ülünk és mindkét lábunkat egy edénybe tesszük. Az öntést legjobb kis öntöző kannával végezni, akinek az nincs, más edénynyel is, melyből vékony vizsugárt lehet önteni. Első alkalommal 4—5 liter hideg vizet öntünk a térdre, később fokozatosan 10—15 literig fölvihetjük. Előbb közelről, aztán mindig magasabbról öntjük a vizet, míg befejezésül, nem vékony vizsugárral, hanem nagy nyílású edényből egyszerre leöntjük a térdeket. Gyönge idegzetűek, betegek első locscsanásra nehezen bírják az öntést, kezdőknek nem jól esik. Láttam, — mondja Kneipp, — férfiakat, kik a térdöntés fölött élcelődtek s mégis mikor az első térdöntést kapták, kénytelenek voltak bevallani, hogy villámütéshez hasonló hatást éreztek. Üdülők, vér és nedvszegények s mindazok, kiknek lábizmaik gyöngék, első alkalommal 4—5 liter vizet használjanak, aztán fokozatosan 12—15, sőt 20 literig fölvihetik. Kneipp írja fönt idézett munkájában, hol a lérdöntés hasznos voltáról ír, hogy egy általa gyógyított főrangú urnák oly elnyomorított lábai voltak, persze a divatos cipőkkel,hogy körmük helyett a lábujjakon csak bizonyos puha tömeg képződött, a lérdöntés rendszeres használata által a lábakban a vérkeringés fölfrissült, úgy hogy nemcsak elnyomorított lábai gyógyultak meg, hanem az ujjakon körmök is képződtek. Az öntés után az egész leöntött lábat szárazon betakarjuk , vagy lefekszünk ágyba, vagy fölöltözve addig sétálunk, míg lábunk fölmelegszik. A fölhozott edző módok elegendők, az évnek minden szakában elővehetjük azokat, télen és nyáron folytathatjuk. Télen az alkalmazást kissé megrövidíthetjük, de a mozgást utána meghosszabbítjuk, mert akkor a test nehezebben melegedik föl. Akik túlérzékenyek a hidegre, jól teszik, ha az edzést nem télen kezdik. Egészségesek és betegek, — mondja Kneipp — minden tűnődés nélkül az összes gyakorlatokat elkezdhetik, de óvatosan, az utasításokat betartva. Ezek hasznos voltáról magam is, 12 éves tapasztalattal tanúskodom. A testnek észszerű edzése által az érzékek erősödnek s a lelki élet is élénkül. Azért nagyon jó az edzést már gyermekeinknél megkezdeni, hogy erős, izmos, egészséges emberekké fejlődjenek. Azonban bármennyire is óvjuk és edzük magunkat, bizony előbb-utóbb utól éri az embert végzetet. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE 1903. julius hó 5. EGYHÁZI HÍREK. Kanonoki installatio. Matyaczkó Theodor, újonnan kinevezett kanonoknak beiktatása mult vasárnap volt meg a székesegyházban nagy közönség jelenlétében a nagy szí. mise előtt. A beiktatást maga Főpásztorunk végezte. Az uj kanonokhoz magas szárnyalású beszédet intézett a káptalan jogairól és kötelességeiről, majd a szszéki jegyzővel felolvastatta a király kinevezési okmányt és a püspöki fölruházványt, miután az uj kanonok letette a hitvallást. A beiktatás után az uj kanonok Gébé Péter theol. tanár és Melles Gyula k.lan. kép tanár segédkezése mellett ünnepélyes szt. misét mondott. Mise után a papnevelőház nagy ebédlőtermében dúsan terített asztalok mellett fogadta jó embereinek üdvözletét s itt látszott meg, hogy az uj kanonok városunkban milyen tiszteletnek, milyen népszerűségnek örvend. Meglátogatta Főpásztorunk Ónagy méltósága, üdvözölte a káptalan, a gremiális papság, városunknak szinejava. A nagy ebédlőterem állandóan zsúfolva volt. A vendégségnél elsőnek Kende Péter cs. s kir. kamarás, orsz. gyűl. képviselő emelkedett fel s poharát a közszeretetben levő uj kanonokra emelte, majd Berzeviczy rendőrkapitány, Popovics Miklós táblabiró s Szaxon József c. kanonok főesperes üdvözölték az uj kanonokot, mire ő kegyes Főpásztorához fordult s megköszönve neki ezt a kitüntetést szive legmelegebb érzelmeivel mondott hálát mindazon jókért, melyekben őt az elhagyatott árvát eddig részesíteni kegyes volt. — E pár meleg szó a jelenlévőkre mély hatással volt. Isten dicsőségére. Kubek Elek kir. törvényszéki bíró M.-Szigeten úgy a maga, valamint Borbála nővére nevében is 100 koronát küldött szerkesztőségünkhöz az újonnan építendő csicseri gör. kall), templom költségeinek fedezésére. Kubek Elek törvényszéki biró Csicserben született s ott töltötte élte ifjúságát, — ezen adománya tehát egyik legszebb megnyilatkozása a kedves és felejthetetlen szülőföld iránti szeretetének s vonzalmának. Sok ilyen nemes érzelmű és gondolkodású férfiul, gör. kath. egyházunknak ! Növendékpapok fölvétele. Folyó hó 1., 2. és 3-án megtartott concursualis szentszéki tanácskozásnak legelső tárgyát a növendékpapok fölvétele képezte. Fölvétettek: I. éves ideológusokul Bacsinszky Szilárd, Roskovics Konstantin,Legeza Jenő és Újhelyi Ödön. Írnokokul : Gribovszky Ágoston, Gurbán László, Kovordányi József, Medveczky Pál, Ortutay István, Simsa Dezső, Szemán Mihály, Mosolygó József, Szaxon József és Kossey Theodor. Esztergomba Dankulinecz Gyula helyébe Végső Dániel küldetett. Informátorokat bealkalmaztattak a Konviktusba Kokulics Theodor és Legeza Jenő; — a Papfrlápintézetbe Jeney Dániel és Tóth János, — a márm.-szigeti alumneumba pedig Rácz Mihály. TANÜGY. Az uj gimnáziumi utasítások. Wlassics miniszter a gimnáziumok részére új utasításokat bocsátott ki, melyek a jövő tanévtől kezdve lépnek életbe. Az új utasítások életbelépésével ismét helyre fog állani az annyira óhajtott, harmónia az iskola és a szülő között. A miniszter szerető gondjába veszi a tanulóifjúságot és sok üres formalitásnak véget vet. Az egész munkálaton józan konzervativizmus vonul végig. A tanterv és utasítás továbbra is megmaradtak a törvény keretein belül, csupán az egyes tudományszakok előírt anyagának iskolai, módszeres csoportosításában és földolgozásában, metodikájában történt a modern pedagógia és didaktika követelményeinek megfelelő változás. A túlterhelés örökös panasza is megszűnik, ezen a miniszter az okos, bölcs módszer által akar segíteni. A jó tanár, a jó módszer: az iskola lelke. Az új utasítások minden szakasza ezt hangoztatja. Az oktatás középpontjává a régihez hasonlóan a magyar nyelvet és irodalmat teszi, fokozatosan építi föl a rendszert, a tananyag tartalmán neveli föl az ifjú lelkét és sajátíttatja el a formákat, a tárgyi körökkel megkönnyíti a nehéz munkát és ezzel a melléktudományokat szépen beleszövi szerkezetébe. Az új utasítások két részből állanak. Az egyik az általános, a másik a részletes utasításokat foglalja magában. Az általános rész a következő szakaszokra oszlik, amelyeket kivonatosan közlünk : 1. A tanterv és az utasítások feladata. Ez a rész a tanári kar egyértelmű eljárásának szükségességét hangoztatja. 2. A középiskolai tanulmányok kölcsönös vonatkozása. Ebben hangoztatja, hogy a gimnáziumi tanítás ne kövesse tisztán a tudományszakok szerint megoszló utat. Ez utóbbinak csak ott van helye, ahol már kellő tudományos érdeklődésre lehet számítani, ahol a képzett, tudatos értelem a különvált szálakat saját céljaihoz képest már egybe tudja szőni. A gimnáziumi tanulóban ennek az érdeklődésnek még csak gyönge csírái ébredeznek, az összefoglalás képességét pedig éppen magának az iskolának kell kifejlesztenie azzal, hogy növendékeit a különböző tárgyakban tájékoztatja, egyikből a másikba való átpillantásra módot nyújt és a kapcsolatok kellő megismerését elősegíti. Az oktatásnak ily egységes alakulását elősegítheti a tanszakoknak a tanárok közt való olyan fölosztása, hogy osztályonként lehetőleg egy kézben legyenek a rokon tanulmányok; azonban e külső intézkedés üdvös hatásának fő feltétele a tantárgyak kölcsönös vonatkozásainak megértése és a tanításban való szemmeltartása. 3. A magyar nyelvi oktatás közvetetten kapcsolata a többi tanszakokkal. Mindegyik tanár élőszavában a nyelvtani helyesség és a jó izlés példáját adja növendékeinek, továbbá a tankönyvek a növendék fejlődő nyelvismeretéhez alkalmazkodva, hozzájáruljanak a szabatos és ízléses nyelvhasználat meggyökereztetéséhez, sem száraz, sem pedig áradozó ne legyen a tankönyv. A tankönyvírónak oly előadásra kell törekednie, amely egyszerűséggel irodalmi csínt és ízlést tud egyesíteni. Másodsorban minden tantárgy körében gondot kell fordítani arra, hogy a növendékek eleinte élőszóval s később attól az időtől fogva, hogy nyelvtani ismereteik megállapodhattak és némi biztosságra tettek szert, írásban is helyes és ízléses kifejezéshez szokjanak. Nem abból kell megítélni a növendék értelmességét, hogy a tankönyv szövegét szó szerint el tudja-e mondani , hanem abból, váljon a kellő megbeszélés és magyarázás alapján szerzett ismeretet képes-e a tanuló a korának és fejlődése fokának megfelelő önállósággal szabadon előadni. 4. Az irodalmi tanítás jelentősége. 5. A magyar nyelv grammatikai tanítása. A nyelvtanítás célja az első két évben : a nyelv pontos kiejtésének és helyesírásának tökéletes begyakorlása.