Görög katholikus szemle, 1903. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
1903. Julius hó 5. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE 3. oldal. 6. Az idegen nyelvek tanítása. Az összes grammatikai tanítás kellő óvatosságot követel. A tanárnak soha sem szabad szem elől téveszteni, hogy a középiskolai nyelvtanításnak tulajdonképpeni feladata az, hogy a tanulók magát a nyelvhasználatot tanulják meg. Tartózkodnia kell tehát mindennemű nyelvtani szubtilitás feszegetésétől vagy lingvisztikai tudományosság érvényesítésétől ; nem szabad a műszak bőségével, valamint az elvont szempontok túlságával megnehezítenie a nyelvtanítást. Legfőbb érdemét a nyelvtanítás abban keresse, hogy egyszerűség és világosság karöltve járjon az alapossággal és biztossággal. 7. Stilisztikai, retorikai és poétikai tanítás. A házi olvasmányokra nagy gond fordítandó. Az iskola arra törekszik, hogy az ifjak munkásságának szabadon, minden kényszer nélkül irányt adjon. 8. 0-klasszikus olvasmány. Korunkban a latin nyelvet gyakorlati haszna nem teheti többé egymaga gimnáziumi tárgygyá. A magyarból latinra való fordítás készsége sem lehet többé az értelmi fejlettség fokmérője; arra kell tehát súlyt vetni, hogy a növendékek jól megértsék az olvasott írókat s hogy az olvasást kisérő tárgyi magyarázat és reális fölvilágosítás ne maradjon szakadozott ismeret, hanem lassan-lassan bővülve, kiegészülve, a római nép életének, gondolkodása módjának fölfogására és méltatására képesítse a tanulót. 9. A görög nyelv helyett választható tanulmány. Az e célból megszabott irodalmi tanulmány abból az alapelvből indul ki, hogy a tanuló jó fordításokban ismerje meg a görög klasszikus irodalom legkiválóbb termékeit. 10. A német nyelv és irodalom gyakorlati és irodalmi célt tűz ki. 11. Történet. A történettanítás csupán akkor töltheti be e hivatását sikeresen, ha nemcsak megvilágosítja, hanem föl is melegíti a lelket; ha nemcsak becses ismereteket közöl, hanem nemes érzelmeket is kell és hatásukkal a jellemeket idomítja. Ennek a fölfogásnak megfelelően helyezi a tanterv a nemzeti történetet a történettanítás középpontjába a didaktikai követelményeknek megfelelő oly beosztással, hogy a tanuló ezzel kezdje meg, ezzel fejezze be történelmi tanulmányait s hogy ne legyen olyan évfolyam, amikor hazája történetével foglalkoznia alkalma ne nyílnék. 12. Művészi oktatás. (Ez új rész.) Az irodalmi ízlés fejlesztése mellett törekednie kell az iskolának bevezetni és tájékozni a tanulót a szépségnek abba a titkába is, amely a színekben és alakokban a szemnek nyílik meg, így különösen a latin és görög, valamint a földrajztanítás legyen ezekre mindig figyelemmel. A tankönyvek illusztrációi, az iskola falain az építészet, a képírás és szobrászat műremekei is ezt a célt szolgálják. 13. A reális tanszakok. Mellőzze a tanmenet a természettudományoknak olynemű tárgyalását, amely céljául tűzi ki, hogy a tanuló képes legyen az abstraktabb tünemények törvényeit a természet összetettebb jelenségeinek magyarázatába alkalmazni. A gimnázium, mint a tudományos előkészítés iskolája, nem is követheti oktatásban maguknak a tudományoknak végleges rendszerességét; feladata inkább az, hogy ama fogalmak és elvek megértését közvetítse, melyek a tudományos tanítás és kutatás alapjául, szolgálnak. A gimnáziumi oktatás azon a ponton végzi tanulmányait, ahonnan a tudományos, rendszeres oktatásnak ki kell indulnia. Az új tanterv módszeres eljárás dolgában az eddigi alapelvekhez ragaszkodik , az anyag elosztása és egymásutánja azonban módosult. Egyik az a módosítás, hogy nem mint eddig, csupán a földrajz keretébe foglalja az előkészítő természetrajzi ismereteket, hanem számukra az első két osztályban külön tanfolyamot állapít meg a nélkül, hogy a földrajz tanításából a természeti tárgyak alkalmi ismertetését teljesen kirekesztené. 14. A földrajz. A szemléltetést és a kirándulások, kisebb utazások szükségességét, elsősorban a haza megismerését tűzi ki célul. 15. A matematika tanítása. Az alsóbb osztályokban a tanulók tárgyi ismereteit bővítsék s főleg hazánk gazdasági, ipari, kereskedelmi, statisztikai viszonyait ismertessék meg a tanulókkal. A gyakorlat szempontja irányadó eleinte a következő fokon is, csak végső fokon előkészítés a matematika tudományosabb tárgyalásának fölfogására. 16. Rajz. A tanulók szépérzékének és műszlésének gondozása a föladata a rajztanulásnak. 17. Az egyes tanulmányok terjedelme. Helyi tanterv. A tanítás sikere érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy mindegyik szaktanár a kiszabott határok közt a közös cél tudatában teljesítse feladatát A gimnáziumi oktatás jó nevének alig ártott valami inkább, mint a tankönyvek folytonos növekedő terjedelmében is nyilvánuló ama törekvés, hogy minden tantárgy a maga tudományos teljességében, mintegy rendszeres tökéletsségében foglaljon helyet már a középiskolában, tekintet nélkül a növendékek szükségleteire, fejlettségére és a kiszabott időre. Ily túlságos buzgalom, melynek olykor tudós hajlandóságból épp a jelesebb tanárok nem tudtak ellenállani, szolgáltatott legtöbb okot ama sokfelől hangzott panaszra, hogy a gimnázium, tárgyai sokaságával és terhével, elnyomja a szellem szabad fejlődését és eltompítja az ifjú elmét. Az igazgatók Réber figyelmére méltó azért a tanításnak e szempontból való pontos ellenőrzése. Az ő feladatuk odahatni, hogy ne az ismeretanyag bővítésében, hanem az egyes osztályok állapotához szabott alapismeretek, szükséges elemek alapos megértésében és biztos megtanításában keresse minden tanár munkája érdemét. A helyi körülményekhez készítendő a helyi tanterv. Az Általános rész foglalkozik még a tanszakok felosztásával, — az órabeosztással, a tanulmányi és fegyelmi rendtartással, a tantárgyak metodikus kezelésével, — az ismertetésekkel, vizsgálatokkal és gyakorlatokkal, végül a tanár tudományos munkásságával. A Részletes utasítások külön-külön foglalkoznak az egyes tantárgyak tanításmódjával, mert mint Aszalay mondja: »Az élet olyan betegség, amelybe még mindenki belehalt«. Mielőtt azonban a bűnbeesés következménye bekövetkeznék, előbb annak segédei jönnek el, a betegségek. Nem fejezhetem be az egészségről szóló fölolvasásomat anélkül, hogy legalább pár szóval meg ne emlékezzem a betegségekről. A betegség zivatar, mely a test valamely szervét, támadja meg úgy, hogy a lélek kényszerítve van a külvilágtól visszavonulni azon mértékben, amint lakóhelye és eszközei romlásnak indultak. A szoba, hova a beteget elhelyezzük, legyen száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető. A szellőztetés naponkint kétszer eszközlendő. A beteg ágya kényelmes és tiszta, de ne túlságosan meleg legyen. A kisebb bajoknál jó eredménynyel alkalmazhatjuk az úgynevezett házi szereket, de komoly bajnál okvetlen az orvos tanácsa kérendő ki. Az orvos a természet embere, ő szabályozza a betegségben ennek folyamát. A természet eléggé erőlködik a rendet helyreállítani, de nem fejtheti ki gyógyító erejét, ha valaki az utat számára nem egyengeti és az akadályokat el nem távolítja. Ezt tenni az orvos feladata, ez az ő nemes hivatásához tartozik, ő az igazi orvos, valódi emberbarát, ki sokszor saját életét teszi kockára, hogy a másét megmenthesse. Azért int bennünket a szo irás : »Tiszteld az orvost a szükség miatt, mert a Felséges teremtette őt«. (Jéz. Sir. 38, t.) »Az orvos tudománya fölmagasztalja az ő fejét és a főemberek színe előtt dicséretet nyer«. (Jéz. Sir. 38, ti.) »A Felséges a földből teremtette az orvosságot és az okos férfiú nem iszonyodik azoktól«. (Jéz. Sir. 38, 4) — Az orvos mellett nagy és igen fontos föladata van az ápolónak, jobban mondva ápolónőnek, mert jó, gondos, gyöngéd, figyelmes és türelmes ápolók a nők közül kerülnek ki csaknem kivétel nélkül. A fizetett ápolóknál torony magasságban állanak azok, kiket a beteghez nem pénz, nem haszon, hanem a szeretet köt, ez a szeretet lehet vagy természeti, ilyen a hitvestársi és anyai szeretet; vagy természetfölötti, ilyen a krisztusi szeretet. A hitvestárs, az anya szerelmének egész melegével csüng betegén, minden mozdulatát meglesi s a mellett, hogy híven teljesíti az orvos utasításait, az orvosok orvosához, a jó Istenhez imádkozik kedves betege javulásáért. A krisztusi szeretet még ennél is magasztosabb, mert a ki ezt gyakorolja, nem hitvestársát, nem gyermekét, hanem egészen idegent ápol nem kisebb gondoskodással s mindezt nem pénzért, nem földi kincsért, hanem Krisztusért, ez okból becsüljük mi nagyra a krisztusi szeretet leányait, a mi jó betegápoló apácáinkat. Az orvoson és betegápolón kívül magának a betegnek is megvan a maga föladata. Mindenek előtt legyen sürelmes, tekintse a betegséget, mint a jó Isten látogatását; engedelmeskedjék az orvos rendeleteinek és ne tegye túlságos követeléseivel és nyugtalankodásával az ápoló türelmét próbára. És ha látja, hogy betegsége suhossá lett, ne feledje el lelki ügyeit rendezni a szé gyónás és a legszentebb áldozással. Őegye föl az utolsó kenet szentségét s ne féljen tőle. Sokan a szentségeket, különösen az utolsó kenetet félnek fölvenni, mintha, a ki azt fölvei le, azonnal meg kellene halnia. Hogy ez nem áll, a számtalan sok példa között itt vagyok én magam, ki 17 évvel ezelőtt Istennek hála szintén fölvettem súlyos betegségemben e szentségeket. De Urunk, az édes Jézus nem is alapíthatott szentséget a végett, hogy az embereket megölje, hanem ellenkezőleg, hogy úgy lehírleg, mint lelkileg meggyógyítsa. A betegségek ellen némely népeknél óvszereket viseltek, így a régiek bivalszaruból készült gyűrűket használtak a görcsök ellen. Berosus írja, hogy az ő idejében az emberek Ararát hegyére zarándokoltak a Noé bárkájának maradványait megtekinteni és onnat gyantát hoztak, melyet nyakukon viseltek hathatós óvszerül minden betegség ellen. A babyloniak betegeiket az utcára tették ki és minden arra menő tanácsolt valami gyógyszert. A gallusoknál a druidák voltak az orvosok ; fő orvosszerük volt a madárenyv, melylyel állítólag csodálatos gyógyításokat eszközöltek. Az indusok a betegséget az ég büntetésének tekintik, azért, míg nyavalyás ebeik számára kórházakat emelnek, szenvedő embertársaikat, mint az ég által megvert bűnösöket magukra hagyják. Köznépünk nagy része a betegségeket rontás, igézés, boszorkányságnak tulajdonítja , miért is azokgyógyításánál legszívesebben a kuruzslókhoz fordul, kik aztán ráolvasás s más csodaszerekkel gyógyítanak. Ide iktatok pár ilyen népies gyógyszert. Ilyenek : szenesviz, vagy más folyadék az igézés ellen ; vöröskendő vagy posztó folyosó ellen ; szembeköpés, vagy ami még biztosabb hatású a pofoncsapás sárgaság ellen ; — ebben aligha nincs valami, mert aki egy derekas pofont kap, legalább pár percre kipirul az arca.—Továbbá az ezüst huszas kutyamarás ellen ; égő mézes lepény a köldökre alkalmazva, bélgörcsök ellen ; kutyazsír sorvadás ellen ; az ing kifordítása nyavalyatörés ellen; a szemek kinyalása mérgezés ellen ; egy 7 éves fehér egérnek zsiradéka köszvény ellen ; rákszem mindenféle szembaj ellen ; szárított varangyos béka tyúkszem ellen stb. stb. Akár reggelig beszélhetnénk, ha a sok babonás orvosságot elszámlálni akarnék. Vajha népünk mielőbb belátná ezeknek üres és kártékony voltát s betegségében orvoshoz fordulna, ki baján Isten segítségével lendíthetne. M. T. K. Az egészség a földi javak elseje, ép oly megbecsülhetetlen, mint pótolhatatlan kincs, az élet áldás és az örömök kiapadhatatlan forrása a palotákban úgy, mint a szegény ember szalmafedelű kunyhójában, azért midőn nagyrabecsüli figyelmüket, melylyel engem megajándékozni kegyeskedtek, megköszönöm, felolvasásomat azon jókivánattal fejezem be : Adjon Isten mindnyájunknak jó egészséget ! TANÜGYI HÍREK. Nyilvános köszönet. A k.-tanitói közp. választmány osztatlan örömmel vette tudomásul a jelentést, hogy a f. tanévben az ungvári kir. kath. k.-tanitóképzőben képesítettek tanítójelöltek fed. Kaminszky Géza kép. igazgató ur védnöksége alatt június hó 23-án az »Erzsébet-leány árvaház« javára nemescélu búcsú vigalmat rendeztek, melynek tiszta■ jövedelmeképen 78 kor. 20 fillér fizettetett be az intézet alapjába. Az ifjak e szép vállalkozásában a választmány jelét látta annak, hogy a pályájukra kilépő fiatal tanítók már most, a kezdet kezdetén átérzik az együvétartozást és a közös szent érdekek iránti lelkesedést. A mulatság erkölcsi és anyagi sikeréért ez után is kifejezi a választmány őszinte köszönetét a rendezőségnek, főképen pedig főt. Kaminszky Géza igazgató úrnak, mint a mulatság védnökének a jótékonycélu vállalkozás támogatásáért és rendezéséért. Kell. Ungvári, 1903. jun. 30. A k.-tan. közp. választmány megbízásából. Volosin Ágoston, a választmány jegyzője. Köri gyűlés. Az alsó-verhovinai egyh. kerület tavaszi papi és k.-tanítói rendes közgyűlését f. évi június hó 11-én Ökörmezőn tartotta. A gyűlést megelőző szemisén a két tagokon kívül megjelentek a helybeli intelligencia képviseletében Tivadar István és Majoros István szolgabírók, valamint a hívek közül is igen sokan. A megjelentek áhítatát nagyban emelte a helybeli gkath. iskola növendékeinek két szólamu harmoniális éneke. Szt. mise végeztével a megjelentek a gkath. iskola termébe vonultak, hol a gyakorlati tanítás után, melyet Bokotey Dénes helybeli gkath. tanító »Az égtájak megismertetéséről« a III. oszt. tartott, Rutkay Gyula kér. esperes, sz. széki ülnök szép szavakban lelkesítette a kör tagjait arra, hogy nemes hivatásukat igyekezzenek lelkiismeretesen betölteni. Továbbá felkérte a tanítókat, hogy az Ungvári létesítendő tanítói fi- és leányárvaházakkal szemben magukra vállalt kötelezettségüknek iparkodjanak eleget tenni. Végül elismerését nyilvánította úgy a maga, valamint jelen levő paptársai nevében Bokotey Dénes tanítónak úgy mint a tanítása, valamint tanítványainak szép karéneke felett. Ezek után a lelkészek átvonultak a parochiára, a tanítók pedig folytatták gyűlésüket Dokotey Dénes kori elnök elnöklete alatt az iskolában. Kalabiska Miklós k.-horbi k.-tanító felolvasta »Milyen előgyakorlatok szükségesek az irás-olvasás tanításához« című értekezését. Egyik fontos tárgya volt a gyűlésnek Bokotey Dénes azon indítványának elfogadása, hogy amennyiben a tanítói fizetést rendező törvény a felekezeti tanítókat figyelmen kívül hagyja s mintegy lealacsonyítja azzal, hogy egyedül az állami tanítók fizetésjavításáról gondoskodik, kérvény intéztessék a megyés püspök úr Őexcellen bájához, hogy a magas kormány előtt legyen szószólója a felekezeti tanítóknak s hasson oda, hogy a felekezeti tanítók, — mint az államiakkal egyforma minősítéssel bírók —ugyan oly fizetést kapjanak, mint az állami tanítók. A gyűlés az elnök éltetésével ért véget. A nagymélt. vall.- és közokt. m. kir. miniszter Filimon Bazil sárköz-újlaki kt. fizetéskiegészitését s Izay Cyrill medvegyóci kt. I. évötödös korpótlékát folyósította. Kimutatás V. azon összegekről, melyek a munkács-é. megyei kántortanítói fíárvák tápintézeti alapjának javára az e. m. kántor-tanitók részéről i. é. május és junius hónapokban az alapítványi pénztárba befolytak. Május 20. Jaczkó János sztankóczi kt. 21 kor. Jun. 27. Orosz Mihály tolcsvai kt. 42 kor. Junius 27. Juhász János szerencsi kt. 21 kor. Junius 27. Orosz Pál nyirlugosi kt. 21 kor. Összesen 105 kor. Kimutatás XVII. azon összegekről, melyek a munkács-e. m. kántor-tanítói leányárvaház alapjának javára az e. m. ktanitók részéről a f. é. május és junius hónapokban az alapítványi pénztárba befolytak. Május 7. Varga György nyíregyházai ktanitó 10 kor. Jun. 1. Csobay Lajos k.-semjéni segéd kt. 21 kor. Jun. 15. Tigyir Tivadar árdánházai kt. 21 kor. Jun. 15. Péntek András ungvár-czeholnyai kt. 21 kt. Junius 26. Ilmát János székesegyházi kt. 5 kor. Jul. 3. Choma János kis-zalacskai tanító 21 kor. Összesen 99 kor. Kelt Ungvárt, 1903. július 5-én. Volosin Ágoston, tanítóképző tanár, a kt. közp. választmány jegyzője. (Folyt. köv.)