Görög katholikus szemle, 1910. január-június (11. évfolyam, 1-24. szám)

1910-01-02 / 1. szám

1909. január hó 2. GÖRÖG KATHOLIKUS SZEMLE vezetőivel s e napokban valószínűleg a parlamenti kor­mányt megalakítja. A képviselőház különben dec. 28-án a kormány megalakításáig üléseit elnapolta. A hivatalos farsang a jövő héten kezdődik. Élete ez idén rövidre van szabva a r. katolikusoknál, február 9-én már hamvazó szerda lesz. Különben a farsang most már nem számít olyannak, aminő az a régibb időben volt. Az emberek mulatnak, concerteznek, műkedvelő előadásokat rendez­nek s mindezek tetejébe táncolnak most az év bármely napján, egynéhány normanapot leszámítva. Ha rövid lesz is a farsang, mulatni fogunk, amint mulattunk az elmúlt farsangon. Bál, táncestély, teaestély útján, no meg a kávéházi élet útján kivesszük a részünket a farsangon át 35 boros és vig éjjel, 35 katzenjammeres nappallal utánuk. Ezt tulajdonkép nagyböjt idején illett volna felhoznunk, de mint azt fent szóbahoztuk, egész éven folyik a mulatozás, így akinek érzéke van erre, az farsang napján is foglalkozhat a megbánás és meg­téréssel, tehát evvel a bizonyos szürkeséggel, ami nem esik jól, mi. Kedves munkatársainknak, olvasóinknak és minden jóbarátunknak tizenegyedik évfolyamunk hajnalán szívből kívánunk boldog újévet. Szerkesztőség: * Új igazgató. A Borzsavölgyi Gazdasági Vasút igazgatójává a nyugalomba vonult Langer helyére Paupie Sándor nyug. műv. főmérnök neveztetett ki. * Primitia. Múlt évi december hó 26-án mutatta be első szentmise áldozatát Damjanovich József újdon­­szentelt áldozat a bodrogszerdr.helyi szent Mihályról nevezett templomban, Simsa Tivadar kolbásai lelkész kéz vezetése mellett. Az ünnepi szónoklatot az újmisés édes bátyja Damjanovich Ágoston nyirgebei lelkész tartotta. A megható ünnepélyen a hívők nagy sokasága és a rokonok osztoztak a szülők örömében, kik immár 4-ik fiukat is felnevelték. * Karácsonyi előadás. A Katholikus Legény­ Egyesület Karácsony másod napján szinielőadást rende­zett. Előadták Erdősi Károly »Ősi erények« című da­rabját. A római katholikus elemi iskola helyiségét zsú­folásig megtöltött közönség élvezettel hallgatta az elő­adást, melyet a közreműködők szép készültséggel és ügyesen adtak elő. * Papözvegyi gyámdíj és leánynevelő-intéze­­tünk. Nagy esemény fénye veti reánk reggeli sugarait. Egyházmegyénk papsága, midőn a Volosin nagyszerű tervezetét olvassa, mely hivatva van papözvegyeink megélhetését lehetővé tenni, különös érzelmekkel telik meg, aggódunk, hogy nagy összeget kell fizetnünk, de örömünk is nagy lesz, ha megvalósul az eszme. Fo­gadjuk el a legnagyobb örömmel, a Volosin-féle terve­zetet, mert családunk legszentebb érdekeiről van szó. Rossz családapa az, a­ki családjának jövőjét nem viseli szívén! Egy akarattal álljunk sorompóba a Volosin ter­vezetének megvalósítása érdekében ! Özvegyek és árvák fogják áldani emlékezetünket, ha a Volosin eszméjét megvalósítjuk ! Jöhetnek nehéz idők, a­mikor a papság nem lesz abban a helyzetben, hogy ezt az ügyet nyélbe üsse; ma még abban a helyzetben vagyunk, hogy megvalósíthatjuk az eszmét. Tudjuk mindnyájan, hogy csak néhány szerencsés kartársunk hagyhatja hátra rend­ben és vagyonban családját. A legtöbb lelkész halála a család halálát is jelenti. Mert mi egyéb egy család élete, melynek megélhetési föltételei nincsenek ? Csak 400 koronáról van szó — és nem aggódhatunk többé özve­gyeink és árváink sorsáról! Lelkületünk nyugodt lesz, mert biztosítottuk családunk sorsát. Ezt az összeget fizessük le örömmel, mert többet hoz be ez az összeg mint egy életbiztosítási kötvény. Fizetésünk családunk­nak szól és családunkért ne tartsunk nagynak semmi­féle áldozatot! Leánynevelő­ intézetünket sem szabad segély nélkül hagynunk. Az én ajánlatom az lenne, hogy két éven át 50—50 koronát fizessünk az intézet adósságainak törlesztésére és alaptőkéjének gyarapítá­sára. Gör. kath intézményeket áldozatok nélkül nem létesíthetünk és fenn nem tarthatunk. Tanuljunk rel.­testvéreinktől, a­kik szintén nagy anyagi áldozatokat hoznak intézményeik fentartására! Kitűnő szellemű és jól vezetett leánynevelő-intézetünk megérdemli támoga­tásunkat. Hisz árva leányaink intézete ez ! Kérjük ke­gyelmes főpásztorunkat, hogy minden egyes lelkész meghívásával tartandó egyházmegyei zsinaton döntsön a papság ezen fontos és életbevágó kérdések felett ! — Máthé Miklós. * Tulipán szövetség. Az ungmegyei Tulipán- Szövetség f. hó 8-án december 3 órakor Csuha Istvánná elnöklete alatt a vármegyeháza termében közgyűlést tart. * Halálozás. Szaxun Péter, Szaxun Sándor cson­­tosi gör. kath. lelkész fia 21 éves korában 1909. dec. 31-én Csontoson az Urban elhunyt. * Helyreigazítás. Lapunk legközelebbi számának vezércikkéből egy fontos észrevétel kimaradt. A Volosin­­féle papözvegyi nyugdíjalap-tervezet indokolása a terv mathematikai biztosságát kétféle számítással mutatja be a) egy-egy tag kötelezettségének és jogosultságának mérlegével és b) az összes tagokra nézve kiszámított mérlegekkel. Ezt a kétféle számítást úgy a mostan adott 20,000 kor. államsegély, mint a kilátásba helyezett 40,000 kor. államsegély folyósítása esetére külön-külön alkalmazta. Itt különösen fontos a tagok összeségére alkalmazott évi mérlegek számítása, mert ezekkel a tervező a laikusok előtt is kétségtelenül beigazolja a terv kivihetőségét, ugyanis az évi költségvetéseket kiszámítja egymásután egészen addig, a­míg a tervbe vett legmagasabb özvegyi gyámdíj az összes özvegyek részére folyósítható lesz. Ezt lapunk múlt számában a 413. oldalon az 1910. év mérlege után kellett volna megjegyeznünk azzal, hogy a további évek mérlegét helyszűke miatt nem közölhetjük. A számítások szerint, évenkint 8—8 új özvegyet számítva az 1935 évig az összes özvegyek kicserélődvén, illetőleg, az összes öz­vegyek részére biztosítható a felvett legmagasabb gyámdíj. * A Kath. Legény-Egyesület karácsonyi szini­­előadását — többek kívánságára —­ jan. 9-én, vagyis szent karácsonyunk harmad napján megismétli a róm. kath. fiúiskolában. Ezen előadásra felhívjuk olvasóink szives figyelmét. * Eljegyzések. Gönczy Pál tanulmányvégzett papnövendék eljegyezte Erdélyi Évikét Szatmárról. Darabánt András polg. isk. tanár, kedves munka­társunk eljegyezte Friedl Mariskát Nagykárolyban. Kovácsik Géza fűszer- és csemege kereskedő Tolcsváról dec. hó 26-án eljegyezte Dobránszy Ilonát, Dobránszky Gusztáv leányát Kótajban. * A város költségvetése. Ungvár város kép­viselőtestülete dec. 29-én tartott ülésében megszavazta az 1910. évi költségvetést. Miután az előirányzat az 1909. évi költségvetés keretében készült, nagyobb vitát nem idézett elő. Egyes tételeknél mindössze Blanár Ödön, Mihalics János, Dr. Sebő Sándor, Mihalkovich József, Reismann Henrik dr. tettek észrevételeket, amikre a polgármester felvilágosításokat adott. A pótadó 65 %-ban lett megállapítva. * Állami segítés. A belügyminiszter által Ungvár városa részére juttatott 14.000 K. állami segítés fel­­használása felett kellett volna határozni a dec. 29-iki közgyűlésen. Mivel azonban a felosztási terv a pénzügyi bizottág által tárgyalva nem lett, a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a felosztási terv a képviselők között kiosz­tandó s csak azután január első felében kerül napi­rendre. * Gazdasági tudósítói megbízás. A m. kir. föld­­mivelésügyi minister Budaházy Barna körjegyző bereg­­kisalmási, Friedman Miksa bérlő pusztakerepeci, Lányi Jenő körjegyző drágabártfalvi és Buzinkay János birto­kos nagyborzsovai lakost a gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. * Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület igaz­gató-választmányi ülése. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület 1909. év december hó 14-én a szép számban megjelent választmányi tagok jelenlétében igazgató-vá­lasztmányi ülést tartott. Elsősorban a fogarasi állami ménesbirtokról hozott s a kisgazdák között részletfize­tésre kiosztott pinzgaui üszők kiosztásáról szóló jelentés olvastatott fel, mellyel kapcsolatosan megszavaztatott ugyancsak kisgazdák között részletfizetésre való kiosztás végett a fogarasi állami ménesbirtokról éves kocák vá­sárlása. Az egyesületi csikólegelőről szóló jelentést tu­domásul vette s a csikólegelő további fentartását elha­tározta a választmány. Mivel azonban Egry Ferenc nem hajlandó a csikólegelőt az egyesületnek újra bérbe adni, a tagokat felkérte, hogy új csikólegelőnek alkalmas területet keresni szíveskedjenek. A Gazdasági Egyesü­letek Országos Szövetsége nagygyűlésére, az egyesület képviseletében kiküldendő tagokat kijelölte az ülés. Faiskolákat okszerűen kezelő tanítók jutalom­díjai megszavaztattak. A gazdasági akadémiában a gazdasági tanácsadó bizottságok újraszervezése és beosztása közöltetett, mely szerint Ungmegye a kassai magyar királyi gazdasági tanácsadó bizottsághoz tartozik. Beterjesztetett a kisgazdáknak vetésre nem alkalmas, gyenge vetőmagjaik kicserélése, illetve felújí­tása végett történt őszi vetőmagkiosztásáról szóló jelen­tés. A Cserháti Sándor nevére létesítendő irodalmi alapra 40 koronát adományozott. Strausz Mihály tibai kör­jegyzőnek a gazdák és az egyesület érdekében kifejtett munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a választmány. A cigányügy rendezése és cigányokkal szemben a törvény szigorú alkalmazása ügyében felirat intézése elhatároztatott. A tokaji borvidék szőlősgazdái hátralékos agrárkölcsöneinek 25 évi részletben való tör­lesztése engedélyezése ügyében felirat intézése elhatá­roztatott. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium által javasolt állattenyésztési törvény tervezetéhez változat­lanul hozzájárul. Több tagfelvétel, vármegyei átirat, vá­sári helypénz díjszabályzat véleményezése stb.-ről szóló ügy tárgyaltatott, melyeket szakszerűen megvitattak a választmány tagjai. * Előfizetési felhívás. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság három évi működés után eddigi munkálkodását ismertetni óhajtja. Ezért Évkönyvet ad ki. Ebben közli a Társaság alakulását, történetét, működését, a felolvasott dolgozatok közül azokat, a­melyek várme­gyénk íróit ismertetik, a költői alkotásokból is szemel­vényeket. Az évkönyv terjedelme így előreláthatólag 200 oldal. Erre a könyvre gyűjt előfizetőket a Társaság. Azt tudja a közönség, hogy a Társaság üléseit ingyen rendezi, vagyona nincs, s most tetemes nyomdai költség merül fel. E költséget reméli az előfizetésekből fedezni. A közönség bizonyára nem fog elzárkózni e könyv megrendelésétől, melyből a Társaság anyagi hasznot nem vár, csak kiadásai fedezését óhajtja. E könyv ja­nuár havában jelenik meg. Ára 2 korona. Az előfizetési dijakat az ivekkel együtt kérjük 1910. évi január hó 1-ig Dr. Nagy József, a Társaság titkára címére (Ung­vár, Képezde­ u. 4.) küldeni. Kérjük a Társaság üléseit látogató lelkes közönség meleg érdeklődését. Ungvár, 1909. évi december hó 4. — Hazafias üdvözlettel Dr. Nagy József titkár, Románecz Mihály elnök. * Színházunk ügye. Ungvári a színházi előadások joga szabad lett. Most már Palágyi Lajos írásbeli nyi­latkozatot adott be, mely szerint Ungvári az előadási jogra többé nem reflektál. Közben már több színigaz­gató érdeklődik oly irányban, hogy az előadási jogot megszerezzék, így Heves Béla szatmári színigazgató, újabban pedig Bada Kálmán is jelentkezni szándékszik, hogy nyáron két hónapon át itt játszhassék. Balla és neje különben Ungvári ismertek s amikor itt játszottak, a közönség rokonszenvét nyerték meg. * A gümőkór (tuberkulózis) terjedésének meg­­gátlása vármegyénk területén. Messze kiható, rend­kívül üdvös intézkedés lép életbe vármegyénk területén 1910.­­ év január havában. A földmivelésügyi miniszter ugyanis a tehenek tőgygümőkórjának irtását Ung vár­megye területére is kiterjesztette és ezen üdvös intéz­kedésével az emberi és állati gümőkór terjedésének hat­hatós gátat vet. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy a tu­berkulózis, az emberek és állatok e legpusztítóbb be­tegsége, leginkább a tej élvezete által terjedhet állatról emberre, már­pedig a tej még a húsnál is elterjedtebb táplálékunk. Midőn tehát a m. kir. földmivelésügyi mi­niszter a tőgygümőkóros tehenek kiirtását az állam költségére vármegyénk területén elrendeli, köz- és állat­egészségügyi tekintetben fontos és üdvös intézkedést léptet életbe. Minthogy azonban a betegség felismerése nem könnyű, másrészt a tehenek megvételénél, vizsgá­latánál követendő eljárás egységes szabályozást igényel, Ligeti Leót, vármegyénk törvényhatósági m. kir. állat­orvosát, kire az irtási eljárás vármegyénk területén bí­zatott, a napokban a földmivelésügyi minisztériumba rendelték fel Budapestre, hol a követendő eljárással megismerkedett. E szerint a fent jelzett időponttól kezdve úgy a kisgazdák, mint a tejgazdaságok tejelő tehenei, ha tőgygümőkórban szenvednek, nevezett tör­vényhatósági m. kir. állatorvos által a tulajdonossal megegyezhető piaci áron meg fognak vétetni az állam pénzén és kiirtatni. Ezért tehát már itt felhívjuk vár­megyénk tejelő teheneinek tulajdonosainak figyelmét az üdvös újításra. A kinek tehenének tőgye beteg, hívja fel a járási m. kir. állatorvosok figyelmét e körülményre, mikor azok a községekben hivatalosan vagy más alka­lommal megjelennek, vagy értesítse közvetlenül Ligeti Leo törvényhatósági m. kir. állatorvost. Ha a tehén tényleg tőgygümőkórban vagy annak gyanújában szen­ved, a törvényhatósági m. kir. állatorvos a tehenet meg fogja venni a tulajdonostól teljes értékben és ki­irtja. A vizsgálat költsége nem az állattulajdonost ter­heli. Minden tehén, mely ködicsél és a melynek tőgyé­ben kemény, nem fájdalmas, dudorzatos göbök kiérez­hetők, vagy melynek tőgye egyik, rendszerint a hátulsó negyedben megnagyobbodott, tömött, szívós tapintatú, de nem fájdalmas, tőgygümőkórra gyanús, különösen, ha a tej is megváltozott, savós, szürkés, úszkáló cafa­ 5. oldal.

Next