Görög katolikus szemle, 1933. január-december (5. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-08 / 1. szám
a lelkészektől kellene várni, hogy ezeknek a privilégiumoknak lebontásán dolgozzanak. Ezt görög-katolikus papnál nem lehet helyeselni, akár püspök, akár kanonok, akár hitoktató. Érvelésük sem meggyőző, mert az, hogy az U. S. A. missziós terület, alkalmas érv, mikor a missziós területeken inkább a disciplina enyhébbre engedése szokásos. Az sem állhat meg, hogy a grékus papok nős volta skandalizálja a latin katolikusokat: az U. S. A. anyngi mindenféle vallása között, ahol egyes szekták papjainak kettős házassága sem skandalizál, megszokhatták már a latin hívek ötven év alatt a grékus gapok nős voltát is. A disciplinába való kapaszkodás sem állhat meg, mert ami annyi éven át jogos állapot volt, nem változhatik máról-holnapra jogtalanná s ha úgy volna is, mikor a változás ekkora méretű hullámokat vet, föl kellett volna már merülnie a megfontolásnak: érdemes-e? Nem kellene-e inkább a jogtalanságot tűrni, ha már annyi évtizeden át el lehetett tűrni? Mindezek olyan kérdések, amelyek talán elsősorban minket, laikusokat érdekelnek, ha netán úgy volna, hogy nálunk is hasonló tendenciák nyilvánulnának meg, mi, laikusok leszünk azok, akiknek az első csatasorba kell majd állatiunk. Lelkészi karunk sokkal feszélyezettebb helyzetben lesz s jóformán helyette is nekünk kell majd megküzdenünk. Engednünk pedig aligha lesz lehetséges. Ha tényleg megvan valahol az uniformizálásnak ez a szenvedelme, akkor a coelibátus után könnyen sor jöhet majd a magyar szertartási nyelvre is ... B. A. Onnan-tulról. Kurtyák János. Újév napja szomorú eseménnyel lepte meg a megszállott területi rutén hittestvéreket. A rutén gazdasági párt vezére, az autonómiáért folytatott harc éltető lelke halt meg Nagyszőlősön január hó másodikén és halálával olyan veszteség érte mindkét irányzatot, amelyet alig tudjuk elképzelni, hogyan lehet majd és lehet-e egyáltalán pótolni. Általános emberi, vagy csak európai viszonylatban lehet, hogy az elhunyt vezér, Kurtyák János nem volt rendkívüli politikus, vagy épen államférfiú, de közel állva a néphez, amelyből származott, megtartva vele minden még oly jelentéktelen vonásban is a közvetlen kapcsolatot, minden tekintetben alkalmazkodni tudott a nép észjárásához. Ez elsőrangú népszónokká tette. A törhetetlen egyenesség pedig, amellyel meggyőződését képviselte és amellett kitartott, egyéni feddhetetlensége, a szeretet, mellyel a ruthén terület minden kérdését, sőt szinte mondhatni, minden emberét fölkarolta, népének hivatott vezérévé kvalifikálta. Éhez járult a nimbusz, melyet az üldöztetések szőttek alakja köré s amely magában véve is nagyon hiányzani fog utódjában, bárki legyen is az. Valamennyi tényező pedig együtt aligha lesz föltalálható egyetlen emberben. Éppen ezért súlyos nagyon a csapás, amely elhunytával a ruthénség és a megszállott területi görög-katolikusság ügyét érte. Talán enyhíteni fogja súlyát az, hogy az autonómia megvalósítása — ha a hírek ezúttal igazaknak bizonyulnak — közvetlen küszöbön áll s így munkásságának legfőbb célja ölt testet. Nem bizonyos azonban, hogy tényleg így lesz-e? Még nagyon kétséges, mit fog jelenteni a megvalósításban az a bizonyos Kősaragóminkák Dankó János Kisvárda GÖRÖG-KATOLIKUS SZEMLE 1933. január 1. autonómia s ezért nagyon kétséges, nem fog-e az ekörül esetleg kifejlődhető harcokban nagyon érezhetően hiányozni a Kurtyák János egyéniségének súlya, feddhetetlen voltának hitele, népszónoki és népvezéri tehetsége. Egyik napilapunk, méltányolva az elhunytnak alapvetően magyarbarát magatartását, elég világosan céloz a ruthénségbe keveredett magyar vérség jelentőségére. Olyan megállapítás, amely sokkal jogosultabb, mint a csonka ország magyar köztudata hinné s amely mégis — vagy éppen ezért — nagyon újszerűen hat még ma is, másfél évtizeddel azután, hogy a ruthén terület elszakítása a magyar közvélemény figyelmét jobban a ruthén dolgok felé fordította. De, ha a magyar társadalom annak idején nem feledkezik meg erről a tényleg meglevő vérkeveredésről, ha annak idején ennek megfelelően fogja politikáját irányítani a ruthénséggel szemben, akkor Kurtyák János békén alhatik sírjában. Élete, küzdelme, halála nem volt hiábavaló, sem ruthén népe, sem magyar nemzete szempontjából. HÍREK Hodobay polgármester tíz éve polgármestere Miskolc városának. Miskolc város törvényhatósági bizottsága Liechtenstein László főispán elnökletével közgyűlést tartott, amelyen meleg szeretettel ünnepelte Hodobay Sándor dr. polgármestert, aki tíz évvel ezelőtt foglalta el Miskolc város polgármesteri székét. Vitéz Görgey László felsőházi tag a bizottság valamennyi pártja nevében köszöntötte a polgármestert, aki meghatottan köszönte meg az üdvözlést. A beszédek elhangzása után a közönség melegen ünnepelte a jubiláló polgármestert. A Vasvári Pál Kör kulturestje. A magyar görögkatolikus egyetemi és főiskolai hallgatók „Vasvári Pál Köre“ 1933. év február 4.-én rendezi hagyománys kulturestjét. Az estély iránt már eddig is nagy érdeklődés nyilvánult meg és a rendezőség minden előkészületet megtesz a siker érdekében. A háziaszszonyi, védnöki és rendezői felkérések már kimentek. Érdeklődőknek felvilágosítást nyújt a rendezőség (VII., Rózsák tere 9-10.) Révleányvárost a szívgárdisták — mivel karácsony napján kápolnás iskolájukban színpadot nem állíthattak fel — karácsony estéjén kisebb színműveket, újév első napján pedig a felállított színpadon gyönyörű három színdarabbal örvendeztették meg szüleiket és a hitközség többi tagjait. Vajdácskán Karácsony első napján ősi rítusunk magasztos szépségeiben gyönyörködhettek hittestvéreink. Nyika Béla lelkész és Nyika László tanító a helybeli intelligenciával egyetértően december 8-án Katolikus Ifjúsági Egyesületet létesítettek külön Leány- és Legény-Kör alosztályokkal. Az egyesület keretében Nyika László tanító megalakította a fiú- és leányifjúságból álló Egyházi énekkart. Az énekkar Karácsony első napján nagymisén tartotta a nyilvánosság előtt elismerést érdemlő első bemutatkozását, amikor az ősi szavaló kórusra emlékeztető előadásával megmutatta nagyszerű felkészültségét és a görög-katolikus ősi rítus tündöklő szépségét a hagyománynak megfelelően előadva. Az énekkar sikeres szereplése Nyika László érdeme, aki rövid tizenkét nap alatt készítette elő az ifjúságot a jelentős teljesítményre. Zemplénagárdi iskolánk karácsony első és második napján az iskolásgyermekek Pákh Mihály betanításában színdarabot adtak elő, mely kitűnően sikerült. A Szent Miklós Társaság január havi vacsoráját a Szent István vendéglő különtermében január 7-én, szombaton este 8 órai kezdettel tartja meg s azon hittestvéreinket családjukkal és vendégeikkel együtt szívesen látja. Autóbusz- és villamosmegálló: Krisztinátén A szokásos heti összejövetelek szombatonkint ugyanott este 6 órakor. Sajtóalapunkra újabban Markos György —'88„ Medvigy István 288 és Plessa Ferenc (Debrecen) 2'— P adományát, mint elszámolási maradványokat nyugtázzuk köszönettel. Naptárunk 66. lapján a „Kiáltás" c. költemény 2. versszakának 2. sorában „Eltűnt“ helyett „Éltünk" kellene, hogy álljon s az utolsóelőtti versszak 6. sorában „Melyről" helyett „Melyről". A kiadás egy — most már nem állapíthatjuk meg, mekkora — részében ugyan a helyes szöveg van, mindamellett nagyon sajnáljuk ezt a kellemetlenséget, mely épen kiváló munkatársunkkal kapcsolatban ért. nem tehetünk mást, mint ismételjük, amit már mondottunk: nem vállalkoznánk még egyszer valaminek a más helyen való nyomtatására és az igazság az, hogy a naptárnak ez alkalomal is már itt kellett volna készülnie, ha a nyomda — mint tervben volt, — már az augusztusi negyedben felköltözhetett volna. A naptárakból további példányokkal nem rendelkezünk; az a pár darab, amennyivel a pontos mennyiségen felül a legközelebbi kerekszámig többet nyomattunk, elfogyott s így pár legutóbb elérkezett igénynek nem felelhetünk meg. Mindössze főt. Varga János bodrogkereszturi lelkész úrnál van tudtunkkal 7 fölösleges példány, , ha valahol szükség lenne reá. Most még csak az kellene, hogy valamennyinek az ára is befolyjon, hogy rá ne fizessünk. Ifj. Fedor Gyula szabósegéd hittestvérünk, aki jelenleg álandó alkalmazás nélkül van, elvállal mindennemű szakmájába vágó munkát. Értesítéseket szerkesztőségünkbe kér. Gazdálkodás. Terményárak 1933. január 5.-én budapesti paritásban, méter mázsánkint pengőben. Búza: tiszav. 76 kg. 12 60—95; 77 kg. 12 80— 13 25; 78 kg. 12 95—13 25; 79 kg. 1300—55; 80 kg. 13'25—75; ttiszai 76 kg. 1205—20; 77 kg. 12 00—35; 78 kg. 12 35—45; 79 kg. 12 55—70; 80 kg. 12 70—80; más 76 kg. 1230— 45; 77 kg. 12 45—55; 78 kg. 12 60—70; 79 kg. 12 75—95; 80 kg. 12 90—13 05. Rozs: 5'60— 605. Árpa: 8'70—12’50. Zabuj 8 58—9'25. Tengeri: tiszai 6 30—40; más 6'25—35. Sertés: Élősúly kilója fillérben. Felhajtás 2385, eladatlan 180. Szedett közép 80—87, könnyű 80— 83, silány 76—80, öreg 80—82, süldő 76—97. Zsír nagyban 130—135. Szalonna: 110. Időjárás. Lényeges változás nem valószínű. SZERKESZTŐI ÜZENETEK R. S. Nyháza. A 2 P-t kaptuk, a kért számokat küldjük, azonban az előfizetési díj-hátralék 1932-re 5 P-t tesz ki. — T. E. Bulvár. A számadás, úgy helyes, amint fölállítani méltóztatott. Eredetileg Árva Jóskát akartuk adni, így most már jövőre marad, — ha élünk. Lapzárta: január 15. | Legfinomabb, £ £ zsíros, § | kövér | 1 SAJTOT 1 V ❖ | Misínkó József | hittestvérünktől rendeljünk. | II I |MISINKÓ JÓZSEF sajtgyára| V Búj, (Szabolcs vm.) ? Számos előkelő fővárosi cég szállítója! Kiadja a MAGOSz. A kiadásért felelős: Dr. Sztankay István. Szalay Sándor könyvnyomdája, Budapset, Tavaszmező u. 1.