Határszéli Ujság, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-05 / 1. szám

4. oldal. Egyszer aztán felkerekedett a két fiú és be­vágódtak az első fényes kávéházba. Bacsó legelőször is leintette a bandát: — Ácsi! Ilyen nyavalyás cincogást nem hallgatok. És hogy a banda nem akart elhallgatni, maga elé rakta a revolverét. — Ha a következőbe belekezdel, kilyukasz­tom a hasadat. Aztán odaszólt az öregnek: — Húzzad te, drága ősöm. Az alispán ka­lapomhoz rózsát tett . . . Az öregnek pedig specialitása volt a két húron való játszás. Most különösen elemében érezte magát. Primási allűröket engedett meg ma­gának és rettenetes hangokat csalt, húzott, nyo­mott ki a brácsából. Ez már sok volt. Ha a revolvert ki is bír­ták a jelenlevők, ezt a pokoli élvezetet már nem tudták elviselni. Valaki telefonált a kaszárnyába. Pedig akkor már Bacsó muzsikált és a nagy banda csöndesen, félénken, áhítattal kisérte. Valaki megsajnálta az önkéntest. A fülébe súgta : — Az őrség egy perc múlva itt lesz. Men­jen haza. Dehogy is ment volna! Mikor olyan bol­dognak érezte magát. Mikor egy távoli édes leányfő körvonalait látta, akinek valamikor ép­pen igy játszotta: — Tele van a város akácfa virággal . . . És akkor már tudta, hogy ez a leányfő so­hasem hajolhat az ő feszes katonabluzában is változatlanul érette dobogó szive felé. — Hagyjanak békén! Egy pirosszájú asszony vérszínű szegfűt küldött neki a pincérrel. — Nem fogadhatom el. Mondja meg neki, hogy nem neki játszom. Magamnak muzsikálok és hogy még kinek, az nem tartozik magukra. Az ajtó kinyílt és odakint szuronyok villog­tak. A kávéházba csak egy tiszt lépett be. Ba­csóhoz közeledett. — Önkéntes! Jöjjön velem. — Mindjárt . . . mindjárt! Csak befeje­zem . . . csak hadd játszom végig . . . Aztán végigjátszotta egyszer, végigjátszotta kétszer, amikor harmadszor végigjátszotta, a had­nagy felállott és kiszólt az ajtón: — Bajonet ab ! Khert euch ! March haza ! Bacsóhoz fordult. — Játszd el mégegyszer. Az én kedvem­ért, pajtás! Hát eljátszotta mégegyszer. Mi volt ehhez képest az Orpheus sikere? Aki csak köveket tudott a muzsikájával meg­indítani. — Gyere haza! nógatta a tiszt később. — Nem lehet! tiltakozott Bacsó. Először is a sapkám ott van a hídnál, a Jánosnál. Azért muszáj elmenni. — Milyen Jánosnál ? — Nepomukinál. Odaadtam neki, hogy vi­gyázzon rá. A kőszent kissé komikus volt. A kezében liliomot tartott, fehér karingbe volt öltözve, de a fején némi anachromismussal ragyogott egy ka­tonasapka F. J. I. betűje. — Miért tetted oda? — Meleg volt. A cigány nem akarta vinni, máshonnan ellopják, hát rábíztam Jánosra. Már többször vigyáztam rá. Egyszer a derékszíjamat is rákötöttem. Majdnem olyan karcsú mint én. Holnap adok neki egy hatost a perselybe érte. Elvette a sapkát és kezet nyújtott a had­nagynak. — Szervusz. Menj haza! — Hát te hová mész? — A Kálváriára. — Ilyenkor? Két óra! — Nem baj. Ilyenkor mindig elmegyek a Kálváriára. Ott ahol a legsűrűbb és legpirosabb a vadrózsa. Közel a tetőhöz, ott van egy kő­kereszt. Már régen állhat ott, mert összerepede­zett és csúnya. Egy név van rajta: „Bébé“! És még ennyi: „Élt tizennyolc évet.“ Hallod?­csak ennyi van rajta. Semmi más. — Te, egy 18 éves leány, akit Bébének hívnak, gyönyörű leány le­hetett. — Mennyi ábránd, mennyi leányálom, mennyi lemondás egy hosszú haldoklás kezdetén ! Hadnagy úr, hallod? mennyi fájdalom, micsoda egetverő igazságtalanság, a végzetnek milyen irtó­zatos és kegyetlen tévedése van ebben a pár szóban. „Bébé“. Élt tizennyolc évet! És a sír körül olyan sűrű a vadrózsa, mint a Csipke Rózsika kastélyánál. Te, nem kézen­fekvő a gondolat, hogy a tizenyolc esztendős Bébé csak alszik? Ha van irgalmas isten, akkor csak alszik ... És ha alszik ... ha alszik . . . hát nem kell-e, hogy legyen mellette, aki virraszt az álmai felett a magára hagyott és borzalmasan hideg temetőben ? Egy férfi... egy húszeszten­­dős katona ? Aki ha leomlana a kőkereszt . . . gyönyörű dolog ez, te! ... ha leomlana a kő­kereszt, magához szorítaná és homlokon csó­kolná a feltámadt Bébét, aki csak tizennyolc esz­tendőt élt az emberek között . . . Azért megyek a Kálváriára. — Hát szervusz! A hadnagy megborzadt. — Szervusz! mondta. Fázósan összehúzódott, zsebbedugta a ke­zét és az önkéntes után nézett. — Irtózatosan be lehet rúgva — morogta de tudja isten — olyan kijózanítókat beszél! És gyorsan hazafelé tartott. 1911 évi párisi ne­zetközi kiál­­tása a nagy Grand Prix aranyéremmel, érdemjellel és díszoklevéllel kitüntetve misei is sírni butornagyáruháza UNGVÁR. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Láticzy Antal c. erdőtanácsost erdőtanácsossá, Pásztor Sándor erdőmérnököt főerdőmérnökké, Timkó Imrét, a budapesti földtani­ intézetnél al­kalmazott osztálygeológust, földinket, főgeológussá nevezte ki. — Eljegyzés: Simon Miklós posta- és tár.­s.-tiszt eljegyezte Péntek Gyula adóhivatali ellenőr kedves leányát, Irénkét Ungváron. — Halálozás. Fedorcsik Péter a szatmári egyházmegye aranymisés papja 80 éves korában meghalt. Fiatal korában mint segédlelkész nálunk kezdte meg pályafutását és rokonszenves modo­ráért társadalmi életünknek közkedvelt tagja volt. Aranymiséjét 1906-ban ülte meg. — Püspökszentelés. Dr. Novák István eperjesi püspök fölszentelése a jövő vasárnap, január 11-én fog a helybeli székesegyházban vég­bemenni. Az ünnepélyes szertartást Papp Antal munkácsi püspök fogja végezni dr. Fischer Colbrie Ágost kassai­ és dr. Lányi József timnini fölszen­telt püspök segédkezésével. A központból Hodo­­bay Andor praelátus, vezetésével Kovaliczky Zenó kanonok, Gerbely Sándor, Bihary Emmánuel, Gojdics János c. kanonokok, dr. Szmandray Si­mon theol. tanár. Csorna Miklós sz. sz. tanácsos, kassai lelkész, Gojdics Methód püspöki titkár vesznek részt. A tolongás elkerülése céljából a templomba ez alkalommal csak jegy előmutatása mellett lehet belépni, miért is a rendező bizottság ezúton kéri az érdeklődő közönséget, hogy a jegy iránt legkésőbb jan. 10-ig Melles Gyula tanítónő­­képző int. igazgatóhoz (Rákóczi­ út 30.) fordulni szíveskedjék. — Kettős eljegyzés: Illésházy Endrének, a „Sátoraljaújhely“ felelős szerkesztőjének Aranka leányát dr. Rochlitz Dezső, Mária leányát dr. Bu­­day Ákos a karácsonyi ünnepek alatt eljegyezték. — Sylvester est. December 31-én, az év utolsó napján tartotta hangversenyét a Dalárda, amely minden tekintetben fényesen sikerült. Hang­verseny után tánc volt, mely a kora reggeli órákig eltartott. Megbízottak. A m. kir. főerdőhivatal Bekény Aladár főerdőtanácsost,­­ az ungvári műmalom r. t. pedig Fisch Samu igazgatót bízta meg azzal, hogy Ungvár város képviselőtestüle­tében az 1914. év folyamán a tagsági jogot gya­korolja. -- Jutalmazás. A Zemplénvármegyei Köz­művelődési­ Egyesület Molnár Gyula pazdicsi ta­nítót 100 korona pénzbeli jutalmazással és Vá­­zsonyi Józsefné laborcsői tanítónőt elismerő ok­levéllel tüntette ki a magyarosodás terjesztése és a népnevelés terén szerzett érdemeik elismeréséül. — A belügyminiszter a kivándorlás el­len A belügyminiszter rendeletet intézett a vár­megyékhez, melyben elmondja, hogy az Egyesült Államok gyártelepein, különösen a vas- és acél­gyárakban nagy üzemkorlátozások álltak be, a munkahiány igen nagy és nemhogy javulást le­hetne remélni, hanem számos jelből az észak­amerikai közgazdasági viszonyok rosszabbodá­sára lehet következtetni. Az Egyesült Államok kormánya ennélfogva fokozott szigorúsággal ke­zeli a bevándorló törvényt és még az Ellis-Iz­­landon át Kanadába való utazás is nehézségekbe ütközik. A belügyminiszter tehát figyelmezteti a kivándorolni szándékozókat, hogy utazási tervük­ről mondjanak le, vagy legalább halasszák el akkorra, mikor a gazdasági viszonyok kissé ja­vulnak. Aki most kivándorol, az a nagy amerikai munkahiány miatt biztos nélkülözéseknek teszi ki magát. — A Vereskereszt Egyesület hangver­senye. A Vereskereszt egyesület január 10-én tartja meg élőképekkel egybekötött hangverse­nyét, tekintve a kitűnő műsort, és azt, hogy a zenei számokat a közismert, muzsikális vénájá­val kitűnő Plotényi család adja elő, bizonyos, hogy a Vöröskereszt Egyesület hangversenye az idény­ egyik legkiemelkedettebb hangversenye lesz. A plotényi családon kivül Hirsch Gizella, Pöschl Gyula, Gruska Lajos és Zsámboky Miklós fog­nak a hangverseny kiegészítéséhez hozzájárulni Az élőképben Plotényi Agatha, Reviczky Irma, Lacsny Mariska, Seiler Györgyike és dr. Ivántsi Béla vesznek részt. — Képviselőtestületi­ gyűlés. Dec. 30-án tartotta Ungvár város képviselőtestületi közgyű­lését, amelynek napirendjén a költségvetés tár­gyalása is szerepelt. Miután azonban a költség­vetési­ nyomtatványok a kitűzött időpontra nem készülhettek el, a közgyűlés csak apróbb, jelen­téktelenebb ügyeket tárgyalt le, a költségvetés tárgyalását pedig a legközelebbi közgyűlésre tűzte ki, amely valószínűleg január közepén lesz. — Faeladás. A tózsavári kir. erdőhivatal bükk-mafa és lucfenyő-haszonfa eladására pályá­zatot hirdet, amely­ január hó 5-én, illetve január hó 6-án jár le. Közelebbi feltételek a kassai ke­reskedelmi és iparkamara titkári hivatalában tud­­hatók meg. 1914. január 5. Egy óra alatt elveszi a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a SHU­ELl­XNI-féle LÁBVÍZ ára egy üvegnek 1.20 kor. Kapható kizárólag az „Arany­­­­oroszlán“ gyógyszertárban Ungvári. A VALÓDI — liliom arckenőcs EE csakis az „Aranyoroszlán“ gyógy­­szertárában kapható, mm:

Next