Határszéli Ujság, 1922. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1922-01-15 / 3. szám

1922 január 15 HATÁRSZÉLI ÚJSÁG. Lop­­hodositás a Határ Száli Újságnak K­edves Szerkesztü Oreság I 0 Sáje Blaufarb edj alkalommal bekaldolta az egész Uzsorahad várost. Omint éppen a Moszorik téren mente magát, meglátott edj osz­­lágba vüres hagy­mát és fülkejebá­t: — Golt ! Milyen tájin eledül is ez a vürös­­hagyma! Ozetán átment a karzóra és a Holpert öreságsul a cukrázda elütte észreveszi pampás torós-lepéngyt. — Gátit! — kejebálta fűl, milyen kitűnő eledül a torós-lepéngy ! . Végre beállta magát egy kopóba és útlon adj martandéruzoit: — Gattt! Hát még micsuda kiváló dalog lehet a véres hogymo toros­ lepénggyel / Énül az anekdótról jutja nekem az eszibe az az idü, mieltitt a Benes miniszterpräzident oreság még nem ellátogatott mihazzánk s a mienk palin­kerek járták kardolni Prágába és szintén sóhajtoztak: — Gait! Milyen kellemetüs edy dalog volna ez az autó-mánia! Ozetán: — Gátit! Milyen djünyörü lenne, ho Uzs­­zohadon ed­­elükein társodí­lom üsszeölne! Vodjis meglenne o „szomj­“ És végöl: : — Gatt! Micsuda fenomenál valna az autománia edjött o szomjjól! Most, amidon a Berns oreság megígérte, hody kopni tagunk végre az automániából, edjött p ,s­zomról, azotá­ul a legtübb palitiker optimisto­­hongon oszt mutdja: „Bécsi bicsok fanyelü, Ha elveszik, megkerül*. Szuval megkerül abból a bizonyos lyukas zsebbe „az elveszett“ helyzetiül o köles! Nü nü! „Csak óvatosan vidjök a halottat, hodj üssze ne rázzuk!“ Én vod­ok ed­ zsidó! Nekem mindig kevés­­kell edjszerre, de sokszor! Eloször csak ledjen szajm, ezzel elaltjuk edj kicsit a szomjonkat, azetán ledjen autománia! 0 juból c sok megárt edjszerre 111 Mielőtt ulyan bizakodó hangon kojebálnak a mienk palin­kerek, mindig jusson eszükbe a Simele Unglück, aki elvitte füle a bücsös ház. Kóbit, a pozsonyi keresktíjelmi okot Jimibo és kereste neki adi jó kosztos helyt. Dicsőitek neki­­6 fentit Einmacht. És jó magánál a kaszt? kérdi a Simele. — Wie hájszt, ju ? Én nálam minden nap kétszer von pecsenyét. Megi­lkodták és a djerek ottmaradt. Mikor húsvétia hozájütte a Kóbi, kérdezi a totájo: — Nah fiomlében, milyen o kaszt? — Hodj o jene rápjon meg az üvé kasztot! Edj nép sárgarépo, másnap á­ pekáso. — De hiszen ü osztot mondta, hodj noponto kétszer van hős! — Hát van is ! Csokhodj oszt a mogo meg­eszi Én is idj gondolom, hogj o Benes oreság von edj kamoly palitiker odjan, de hátho mégis humor Őrölünk ! ? ? Mert nem szeretném, ho mojd pesszimista­­hangon oszt a régi dőlt kellene dalolni : Sukat ígért ez az asszony, Kár, hogy nincs belüje hasznom. Hallgattam a sok hűhóra, Nem beszélek tübbet róla. Tíz tálesszel: fiojmáskeri és gor­deszfalvi NULLFA MÉHL fővárosi metsző és lop todo zsidó. ___ (Saját tud.) Hogy a sokszor dekonferált konszolidáció­­építés idején s­ajnos még mindig milyen szaba­don garázdálkodnak egyes állami pénzen, tehát az adófizető polgárság filléreiből kitartott ,ható­sági" szeméyek, annak szomorú példája az alábbi „eset*: Soltész Miklós jegenyemihályi földbirtokos a karácsonyi ünnepek előtt kb. két héttel, sza­bályszerű utazási okmányokkal ellátva, kocsiján Sátoraljaújhelyben járt. Kocsisa, kinél két lelenc­gyermek van tartáson, am­elyben egy külföldi jótékony missiótól papírruhákat kapott a gyer­mekek részére Mikor hazamenet a határhoz értek, a finán­cok a szokásos motozás után fölszólították Sol­tészt, hogy fizessen vámot a ruhácskákért , erre fölvilágosította a vámőröket, hogy a ruhák honnan származnak, s hogy véleménye szerint a józan belátás és emberiesség indokainál fogva nem eshetnek elvámolás alá. A fináncok azon­ban nem tágítottak. Soltész tehát utasította a kocsiját, hogy vigye el a ruhákat a vámhiva­talba A vámőrök azonban sajátságos módon nem elégedtek meg ezzel, hanem hatalmi té­bolyukban m­idenáron azt akarták, hogy maga Soltész vigye a ruhákat. De ő kijelentette, hogy nem hordorja senkinek. Különben is a kocsis hozta a ruhákat, tehát az elvámolást is ő fogja elintézni. A fináncok erre erőszakkal a vámházba tuszkolták a 40 éven felüli tiszteletreméltó öreg urat, s az ott lézengő csendőrökkel eg­y­ütt nekitámadtak és ököllel, meg puska­tussal félájultra verték. Aztán lefizettettek vele 95 K vámdijat. Végül kijelentették, hogy Kassára viszik­­ a börtönbe. Legenyemihályi, 1922 jan. hó. Soltész kérlelni kezdte őket, hogy engedjék haza legalább annyi időre, mig meleg ruhákat vesz magához, hogy a tél idején a hideg börtönben agyon ne hűsse magát. A csend szigorú őrei azonban ezt a kérést is csak részben teljesítették. Hazavitték ugyanis a kocsiján, de nem engedték meg neki, hogy leszálljon és bemenjen a laká­sába, hanem kényszerítették a feleségét, hogy hozza elő a meleg ruhákat az utcára. Ugyancsak a kocsin, a felesége kezében levő tányér­ból kellet étkeznie is a szerencsétlen embernek. A többi aztán már egyszerű, megszokott his­tória. Soltész Miklóst Legenyemihályiból a kassai börtönbe vitték, sanyargatták, fenyegették. Aztán pár nap múlva — minden indokolás nélkül sza­badlábra helyezték. Az izgalmak és tortúrák annyira megvisel­ték az öreg urat, hogy pár nap alatt teljesen megőszü­l és idegbeteg lett. Most azon igyekszik, hogy eladja ősi irr­tokát, melyhez pedig hozzá­­nőtt a szive — és kivándoroljon abból az ország­ból, ahol a felelőségre nem vonható hatósági közegek erőszakoskodásaitól nem volt nyugta. Kérdjük a magukat sorsunk intézésére kü­lönös előszeretettel illetékeseknek nevező nagy­­fejűek­őt, hogy mit szándékoznak tenni ebben az ügyben? Milyen módon akarnak elégtételt adni a polgári szabadságjogaiban durván és ok nélkül megsértett Soltész Miklósnak? Micsoda preventív intézkedéseket hajlandók tenni, hogy effajta vérlázító brutalitások a jövőben meg ne ismétlődhessenek? Mert a „bizonyítékok hiányá­nak“ immár komikussá váló mező megállapítása még vajmi kevés. Igazságosztást, elégtételadást és megtorlást követelünk De minél előbb ! Fináncbrutalitás a sátoraljaújhelyi vámházban. Soltész Miklós földbirtokos nem akart hordár lenni. — Ezért Hilgba-főbe vertek, börtönbe vetettek, aztán — „bizonyítékok hiányalma“ — szabadlábra helyezték. — Elégtételt kérünk! Kinek mit hozott a Jézuska? Kun kapitány töprengései az U. A. C. folyó hó 8-iki búfelejtős disznótorán. Trockijnak apar átkot és kiközösítést a zsinagógából. Dr. Reizmann Henriknek régi dicsőséget az éji homályból. Puza őrnagy elvtárs urnak alezredesi elő­léptetést. Gagatkó Andrásnak illetőségi bizonyítványt. Nutter Méhlnek egy különbejárata lűthető magánzárkát. Dr. Gáti Józsefnek büntetlen előéletet. A vándormadaraknak olasz vízumot. Ungvár városának egy jégbefagyott négy­­krajcáro­t, míg egy rendőrigazgatóságot Rácz Pál szerkesztőnek a Rongyszedőhöz egy zsákot A Wybornak széles látókört. Dr. Brascsajkónak egy üveg „Bajor“-sört egy tárgytalanná vált névmagyarositási kérvénybe csomagolva. . Ruszinszkónak még egy politikai pártot. A ruszin p­óhezéreknek politikai mu­tat. A magyar politikai foglyoknak bizonyítékok hiányát. Dr. Korláth Endrének rózsaszín pápaszemet. UjKONSÁGOK Göröffka­th­ol­ikus ohmsít laknak, mun­katársainkunk, eredőinkni­k és elárusító­­inkánk boldogabb tíz esztendőt kiróttunk. — Plébános! beiktatás. Ekkel Lajos be-­­regszászi róm­. kath. plébánost f. hó S.-án iktatta be állásába Tahy Ábi is főesperes férjves ünnep­ségek keretében Az Ünnepi misét Ekkel Lajos végezte, ki szentbeszédében meghatott szavakkal emlékezett meg arról, hogy Beregszász volt az a város, ahol először járult az Úr asztalához, ahol bérmálkozott, s ahol az első szentmiséjét is végezte. Isten rendelését látja tehát abba, hogy a város híveinek lelki vezetése őreá lett bízva A beiktatási ünnepséget sok­ teritékü fényes bankett követte, melyen számos fel­köszöntő hangzott el. — Esküvő. Dinay Emil ma esküszik örök hűséget Hódy János polgártársunk kedves leányá­nak, Mariskának, a szerednyei római katholikus templomban. Halálozás. Rubinek Gyula magyar nem­­zetgyűlési képviselő, a neves kisgazda vezér és volt miniszter f. hó 10-én váratlanul elhunyt Temetése nagy ünnepségek mellett ment végbe. — Dr. Guthy Jánost szabadon bocsátot­­ták. Most számunkban megemlékeztünk arról, hogy dr. Guthy J­ános técsői állami közjegyzőt, dr Guthy Tódornak, a magyar Ruszka Krajna volt államtitkárjának testvérbátyját, a csendőrség éjnek idején fölverve, légből kapott gyam­okok alapján börtönbe hurcolt. Örömmel regisztráljuk most a hírt, hogy dr. Guthy nélkülözésekkel és sanyargatásokkal tele börtönéből végre kiszaba­dult Az ügynek —■ mint a mai letartóztatásait túlnyomó részének alkalmasint „politikai“ háttere van. — Királyi hymen dir. Sándor szerb ki­rály folyó hó 12. én eljegyezte Man­ova román királyi hercegnőt Bukarestben. Az eljegyzés nagy pompával és fényes ünnepségek közepette ment végbe. — Habsburg főherceg az­ ukrán trónon. Az ukrán trón legkomolyabb jelöltje hír szerint Habsburg Vilmos főheceg, ki az összeomlás óta Ukrajnában tartózkodik, s már régóta összeköt­tetésben áll az ukrajnai arisztokráciával. — Megszűnt a katonai diktatúra. A CTK hivatalos közlése szerint a kormány Pod­­kárpátska Rus te­rületén a katonai diktatúrát megszüntette. Ez az intézkedés mindenesetre a konszolidáció-építés terén megtett első lépésnek tekinthető. De vájjon mikor jönnek a következő lépések ? — A pápa ajándéka. A római pápa bécsi nunciusa utján a nyomorgó osztrák lakosság vér­ségének enyh­tésére fél millió lírát küldött. A bécsi gyermekek karácsonyára pedig ezenfelül 15 ezer lírát adományozott. Az összegek osztrák koronára átszámítva rengeteg vagyonnak felel­nek meg.­isgazda nap Léván. Az Országos Magyar Kisgazda , Földműves- és Kisiparos Párt f. hó 17-én és az azt követő napokban Léván országos pá­rnapot rendez. Ruszinszkót a lévai kisgazda napon Egry Ferenc, Isaák Imre és dr. Moisels László fogják képviselni. Az U­C disznótora. Az Ungvári Atlétikai Club vezetősége a szokásos farsangi mulatságok egyformasá­gának fölelevenítésére a hó 8.-án [vasárnap] este a Ka­szinó nagytermében műsoros estével egybekötött nagy „búfelejtő“ disznótort rendezett. A mulatság a vidám eszem-iszom és zíneszó mellett mindvégig a legkelle­mesebb hangulatban telt el. A műsoros est nagyon jól sikerült Különösen Kun kapitány disznótoros strófái, aktuális kupléi és „kimrimei“ a­attak zajos sikert. „Kinek mit hozott a Jézuska?“ című bohóságai pedig, melyek­nek egy részét lapunk más helyén közöljük, egyenesen tomboló tetszéssel találkoztak A többi szereplők is sok megérdemelt tapsot kaptak. Így Szuhanek Lulu, ki magyar nótákat énekelt, J­a­n­o 11­­ Géza, ki igen szépen hegedült és Molnár Pista, aki a tőle megszokott nagy precizitással telepatikus mutatványokat végzett. De a műsoros estnél is százszor sikerültebb volt a műsor utáni és műsor nélküli reggelig tartó táncmulatság. A rendezés és kiszolgálás kifogástalan volt. Az utóbbiért Füredi vendéglőst és a sok bájos hölgypincért ideii a dicséret itt említjük meg hogy az UAC­ vezetősége, fölbuzdulva a szép sikeren, a közel jövőben egy tréfás farsangi fánk­estélyt szándékozik rendezni. — A sajtó köréből. Pozsonyban „Halló* címen uj hón­ap indult meg. Ára 2 korona. — A ruszin pártvezérek értekezlete. Dr. Kamiszky József, a Kárpátalji Földműves Szövetség elnöke, hivatkozással Benes azon óhajára, hogy a politikai helyzet tisztázása és megérlelése érd­kében­ a ruszin pártok mielőbb lépjenek valami pártszövetségbe, f. hó 16 -ra értekezletre hívta össze a ruszin pártvezéreket, h­ogy megbeszélje velük az együt­működés feltéte­leit. Az értekezlet ered­ményét kíváncsian várjuk. -- Ungvár és vidéke méhészköre . hó 12.-én, vasárnap, d­rimán 2 órai kezdettel­­lég­váron, a Drugeth téri ált. elemi iskolában tag­gyűlést­ tart. 4. onál

Next