Határszéli Ujság, 1925. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1925-01-04 / 1. szám

2. oldal. Keresztényszocialista pártkongresszus Budapesten — Lelley Jenő dr. részivel! a kongresszuson. — A magyarországi Keresztényszocialista Szak­­szervezetek Országos Szövetsége december ele­jén tartotta második országos kongresszusát Budapesten a régi képviselőházban. Az impozáns kongresszus megnyitóbeszédét Székely János szövetségi elnök mondotta óriási érdeklődés és nagy helyeslés mellett. A keresz­tényszocialista parlamenti frakció részéről Haller József nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a kon­gresszust, míg a „Keresztény Iparosok Országos Szövetsége“ nevében Pekovits János mondott szép üdvözlő beszédet. A főtitkári jelentést Tobler János terjesztette elő. A két napig tartó kongresszus második nap­ján Grieger Miklós mondotta el pompás elnöki beszédét, majd általános érdeklődéstől kísérve Lelley Jenő dr., a szlovenszkói ker. szoc. párt prágai nemzetgyűlési képviselője emelkedett szólásra, aki csak a magyar belügyminiszter en­gedélye alapján szólalhatott fel A szónok szár­nyaló beszédét állandóan tapsorkán szakította félbe. — Nekünk — mondotta — az örök igazság alapján, a szeretet melegével meg kell reformál­­­nunk az egész emberiséget. (Taps.) — A termelés tényezői abban az arányban részesedjenek a termelés eredményében, amilyen mértékben annak létrejöttéhez hozzájárultak. — Állam és állam között ma még mindig a szurony a szabályozó erő. Száz és egy okunk van Európa jövőjét a mainál még sokkal söté­­tebbnek látni. — A szellem előtt nincsenek országhatárok! — fejezte be az előadását Lelley dr. A szloven­szkói keresztényszocialista szellem ... (Viharos, dörgő tapssal és éljenzéssel tüntettek ekkor a megjelentek a szlovenszkói két­­szocialisták mellett . . . lelke jött át hozzátok — folytatta a lelkes ünneplés után a szónok. — Érzem, rá­talált azokra, akiket keresett és megtalálta azo­kat a kötelékeket, amelyek a keresztény erkölcs­ben együtt visznek bennünket előre, előre, leg­szebb ideáljaink megvalósulása felé! A kongresszus állva éljenezte Lelleyt,­­ aki a legjobb benyomásokat szerezte a kongresz­­szusról. A titkári jelentésből különben kitűnik, hogy a magyarországi keresztényszocialista szakszerve­zetek igen erősek. A kimutatás szerint 115.359 rendes fizető tag­juk van a keresztényszocialista szakszervezetek­nek a tavalyi 115.275 taggal szemben. Legerő­sebb szervezetük a földmunkásoknak van 28.160 taggal, utánuk a vasutasok következnek 16.290 taggal. 9388 tagja volt a keresztényszocialista vasutas­szervezetnek. A bányamunkások 6091, az állami alkalmazottak 5549 dohánygyári munkások 4680, közüzemi alkalmazottak 4618, villamosvasúti al­kalmazottak 8371, vasmunkások 3862, magán­­tisztviselők 5829, textilmunkások 1157, éttermi alkalmazottak 2114, pénzintézeti altisztek 1010, szabómunkások 2159, kereskedelmi alkalmazot­tak 2295 taggal szerepelnek a kimutatásban. Ezeken kívül még 22 keresztényszocialista szak­­­­szervezet van. Mit írnak a cseh lapok a szlovenszkói kath. püspökök közös pásztorleveléről? Ismeretes a szlovenszkói kath. püspökök pász­torlevele, mely a prágai kormánykörökben nagy riadalmat keltett. A pásztorlevél ugyanis egyházi büntetés terhe alatt tiltja meg a katholikus hívőknek, hogy egyházellenes szervezetekben és egyesüle­tekben tagokként szerepeljenek. A „Lidové Noviny“ ezzel kapcsolatban epésen jegyzi meg, hogy a pásztorlevéllel végeszakadt annak a forradalom utáni idilikus állapotnak, amidőn szocialista szervezetek vörös zászlaját katholikus lelkész szentelte föl. Végül megálla­pítja, hogy most már nyílt harc kezdődik, nem a szocialisták és a papok, hanem a szocialisták és az egyház között. A „Cs. Republika“ azt írja, hogy az adott esetben csupán két pártnak lesz haszna ebből a pásztorlevélből: a szlovák néppártnak (Hlinka­­párt) és a keresztényszocialista pártnak. Ezek azonban a „Cs. Republika“ szerint „államellene­sek“. A „Ceské Slovo“ a pásztorlevél m­iatt az összes püspökök megbüntetését követeli, még­pedig a rendtörvény alapján. A „Právo Lidu“ kisüti, hogy a pásztorlevél „államellenes cselek­mény“, mert „ami Szlovenszkón egyházi jellegű és néppárti, az mind államellenes“. A „Národni Oskovereni“ a pápai nunciust támadja és azt írja, hogy: „Itt az új indító oka ama követelésünknek, hogy a nunciatura töröl­tessék“. Másrészről a lap így ömleng: „A kultúrharc megindulását csak örömmel üdvözöljük, mivel meggyorsítja az egyház és állam szétválasztásá­nak problémáját. A „Národni Listy“ már arról tud, hogy a pásztorlevelet elkobozták. A „Tribuna“ a „Lidové Noviny“ azon téve­dését teszi szóvá, mellyel azt követeli, hogy a lelkészek ellen az úgynevezett szószéki törvény alapján járjanak el a hatóságok. Ez Szlovenszkón nem lehetséges, mivel ott az említett törvény nincs érvényben. A „Venkov“, mely a miniszterelnök újságja és a „Prager Presse“, mely a Benes sajtószerve, egyik sem tesz említést a pásztorlevélről. Úgy­­látszik mindkettő figyelő álláspontra helyezkedett. Több szlovenszkói magyar lap azt írja, hogy a pásztorlevelet felolvasó papok ellen a rend­törvény alapján bűnvádi eljárást indítottak. A „Kassai Újság“ legutóbbi számát amiért a pásztorlevél szövegét leközölte, a szöveg első pontja miatt elkobozták. A második kiadásban a pásztorlevél szövege már csak megcsonkítva jelent meg. Talán? Malypetr belügyminiszter maga is elismeri, hogy Ruszinszkóban nem olyanok a viszonyok, mint kellene lenniök. Most is mint mindig „át­váltja“ a hibákat a lakosságra. Elismeri, hogy kulturális és gazdasági téren emelni kell a lakos­ság szintjét. Az elismerés szép, de a cselekedet még szebb. Mit tett e téren a kormány? Talán megkezdte-e a Tisza komoly szabályozását, hogy Visket és Tekeházától kezdve Tiszaújlakig az összes községeket gyászba ne borítsa egy szép tavaszi hajnalon, ha a hegyekről a hólé lerohan s elpusztít emberéletet, vagyont, utat, hidat és mindent, ami útjába akad? Talán uj életre hívta a kosárfonókat, amelyek a télen nyomorgó nép­nek kenyeret biztosítanak? Talán uj bányákat és gyárakat nyittatott, ahol uj munkaalkalom nyílik? Talán megakadályozta az oláhokat abban, hogy a técsőiek földjeit elvegyék ? Talán vissza­­hozatta tőlük annak a harminc négy­ven "falunak a telekkönyvét, amelyek évek óta megakadályozzák minden birtok­rendezés sima lebonyolítását ? Talán gondoskodott fajmarháról és falvetőmagról, hogy a termés és állat felfrissüljön ? Talán gondos­kodott a halódó kisiparról, hogy életre dopin­­golja? Talán gondoskodott arról, hogy a földéhes nép elegendő földet kapjon a sokszor beharan­gozott földosztásból? Ennek a sok talánnak, amellyel tele írhatnók ezt az egész újságot, éppen az ellenkezője tör­tént. Hacsak azt nem kell az elismerés oldalán elkönyvelnünk, hogy gondoskodott földről, de nem az itteni népnek, hanem a távolról hozott légionáriusoknak Bátyúban és Salamonban. Belügyminiszter úr! A szót fekve is ki lehet mondani, de a népért cselekedni csak úgy lehet ha megmozdulunk, s kinyújtjuk a kezünket­— de nem a sajtót, hanem az áldást hozót; az elsőt Szolyván, Árdánházán stb. már láttuk. Szeretnék már látni a másodikat is. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG Mulaszt a posta Sok panaszunk volt már a csehszlovák posta ellen. Szóvá tettük a régebben működött és a ma beszüntetett postákat és postaügynökségeket, legtöbb panaszunk­ azonban amiatt volt, hogy a levelek oly lasusággal mozognak, mintha ólom­lábakon járnának Sok esetben megtörtént, hogy Nagyszőlősről Ungvárra küldött express levél harmadnap érkezett meg. Most azonban csaknem olyan esetünk van, mint az amikor egy szloven­­szkóból Fancsikára küldött levél előbb megjárta Amerikát és úgy került el Fancsikára. Most Prágából egy december 22.-én feladott ajánlott levél egy hét múlva, december 29 -én érkezett csak Nagyszőlősre. Nem kellemes nekünk, hogy az újév alkalmával ilyen dolgokkal kedveskedünk az illetékes köröknek, de sokszor nagy kellemet­lenségek érnek bennünket és a levélíró közönséget­­ a posta mulasztásai folytán. 1925 január 4. A nagyszőllősi képviselőtestület ülése A nagyszőllősi képviselőtestület dec. 30-án tartott ülésén a következő tárgyakban hozott határozatot: Letárgyalta az 1925 évi költségvetést, mely az eddigi 172 százalékos pótadó helyett 141 százalékban állapította meg a következő év pótadóját. A községnek 1000 holdat kitevő bir­tokát egy külön gazda által óhajtja kezeltetni. Új állásról lévén szó, pályázat kiírásáról csak 30 nap után határoz. Elhatározta két tisztviselő elbocsátását, s fölemelte a rendőr legénység járandóságait havi 400 koronáról 500 ra. Az 1919-ik évi 420. számú törvény alapján évi 7000 koronát állapított meg a népkönyvtár cél­jaira. Döntött még a községi hídmérleg fölállítása tárgyában és a heti vásárvám kezelője bérletének mikénti lefizetését illetőleg. Letárgyalta a folyó illetőségi ügyeket. Prágában központi Iroda nyílt (ESO) A szlovenszkói és ruszinszkói szövet­kezeti ,ellenzéki pártok központi irodája a pártok vezetőségeivel történt megbeszélések után és az ő hozzájárulásuk és meghatalmazásuk alapján, megfelelő előkészítő munkálatok után Prágában külön osztályt létesített, amely most kezdte meg működését. A prágai osztályt Flachbarth Ernő dr., mint a központi iroda helyettes igazgatója vezeti. Mivel az osztály része a központi irodának, természe­tesen a központi iroda és igazgatójának Petro­­galli Oszkár dr.-nak irányítása mellett és inten­­zióihoz legszorosabban ragaszkodva fog működni, mindamellett munkaköre fontosságának meg­felelő önállósággal. A prágai osztályhoz helyezte át a központi iroda Kozma Ferenc dr.-t, a köz­ponti iroda másodtitkárát is. A prágai osztály címe: Prága, II. Panyosová 1. III. posch. Ez az osztály a pártok törvény­hozó munkájának érdemleges előkészítésén kívül a sérelmi anyag gyűjtésével és a többi nemzeti kisebbséggel való szorosabb együttműködés ki­építésével foglalkozik. Tájékoztatja továbbá a sajtót a pártok belső életéről és közvetlen kap­csolatot keres a szétszórtan élő magyarsággal. Segítségére lesz azonkívül a prágai osztály a „Népszövetségi Ligának“ is és kifejleszti a párt­tagok részére az ingyenes jogsegély rendszerét, illetve a feleket magán­ügyekben olcsó képvise­lethez juttatja. A prágai osztály működésének köre ezeken kívül szükség szerint fog ki­bővülni, akként, ahogy azt a követelmények előírják. A csendőrség politizál A csehszlovák belügyminiszter egy hozzáinté­zett interpellációra azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy ő maga sem helyesli, hogy a csend­­őrség politizál. E kijelentéséből azt kell ke­vet­­keztetnünk, hogy akkor talán az ő tudta és beleegyezése nélkül megy át jóformán minden aktája a közigazgatásnak a csendőrség kezén. Milyen naiv ember a belügyminiszter, ha azt gondolja, hogy 13 millió csehszlovák közül akad egy is, aki elhiszi neki az ilyen képmutatást. Nálunk ugyanis mindenki tudja, hogy itt a legnagyobb hatalom a csendőrség. Fél tőle a jegyző, fél a főszolgabíró, fél a zsupán s úgy­­látszik, hogy még a belügyminiszter úr is fél, mert bár jól tudja, hogy a csendőrség jól fize­tett alkalmazott, mégis azt állítja, hogy csak úgy lehetne politizálását megakadályozni, ha anyagilag függetlenítenék. Ori beata simplicitas ! — mon­daná Husz János, ha feltámadna. Hisz minden — szerinte éretlen — ruszinszkói lakos tudja, hogy éppen azért van jól fizetve, hogy jól po­litizáljon, de talán azért is, hogy rosszul nyo­mozzon ? Pedig nem az volna a célja a csend­őrségnek, hogy megakadályozza az útlevelek, italmérési engedélyek, iparengedélyek megszer­zését s hazug besúgók árulkodásai alapján le­tartóztasson engem azért, mert én rendesen fizetem az adót, katonáskodom s minden terheit viselem az államnak, hanem hogy magánvagyo­­nomat, személyemet, életemet ért támadások ellen segítségemre legyen. Fekete tiszta nincs a csendőrségen — állítja a belügyminiszter, — de azért nem engedné meg, hogy minden felhatalmazás nélkül egy szép na­pon egy polgárokból álló bizottság rendezzen házkutatást a csendőrségnél — mint ők teszik a polgároknál — s felszínre hozza a fekete lisztát. Mit szólna akkor a belügyminiszter úr? Tagadna!­­ Dr. Lorber László szemspecialista, a bécsi szem­klinika volt osztályorvosa Ungváron letelepedett, rendel Radvánd­­ utca 2. sz. alatt, kizárólag szembetegeknek, naponta 9—12 és 2—4. Szemüvegrendelés.

Next