Kárpáti Hiradó, 1941. május (18. évfolyam, 97-122. szám)
1941-05-08 / 103. szám
4 kák cívihirado , M II Csütörtök, 1941 május 8. Falusi cserkészvezetők találkozója Budapesten A Magyar Cserkész Szövetség falusi cserkészvezetői találkozót rendeztek a pesthidegkúti Klebersberg-kastélyban lévő cserkészházban. A találkozón nagyszámú cserkészvezető jelent meg az ország minden részéből, így Kárpátaljáról is. A megbeszéléseket Morvay Péter országos regőselőadó vezette. A megbeszélések előtt a regőselőadó ismertette a célt, amiért összegyűltek. — A falusi cserkészet másképpen működik — mondotta —, mint a városi, de a cél ugyanaz. Mindkettő a fiúk lelkivilágához van szabva, a fiúk lelki sajátosságaira épül, tehát a fiúké. A cél, jó honpolgárokat nevelni, akik a maguk elé tűzött célokat cserkészlélekkel valósítják meg. Ezután a falusi cserkészet történetét ismertette. Megtudtuk ebből, hogy az első falusi cserkészcsapat 1910-ben alakult Alsópélen és hogy ma már 20-300 falusi cserkészcsapatunk van. Majd a cserkészcsapatok vezetői beszámoltak a csapatukban folyó cserkészmunkáról. Másnap, a parancsnokok istentiszteleten vettek részt, majd megkezdődött a második megbeszélés, amelynek tárgya a falusi fiatalság beszervezése volt. Ott láttuk a tisztikar soraiban Papp Antalt, a Magyar Cserkész Szövetség országos elnökét, Éry Emil országos ügyvezető elnököt, Mádi Zoltán országos társelnököt, Zoch József országos ellenőrzőt, Deméndy Miklós országos vezetőtisztet és még másokat. Ez alkalommal Deméndy Miklós emelkedett először szólásra és a következőket mondotta: — Örömmel üdvözöllek mindnyájatokat, mert ez az első alkalom a Magyar Cserkész Szövetség fönnállása óta, amikor a falusi cserkészvezetők összegyűltek. Nagy célok és ugyanakkor nagy nehézségek is állanak előttünk, de szilárd meggyőződésem, hogy mi cserkészek ezeket a célokat el fogjuk érni. Igaz, hogy a cserkészet látszólag a diákság életéhez idomult, de maga az eszme egyetemesen magyar. Meg kell és meg is fogjuk szüntetni azt a bizalmatlanságot, amellyel a magyar földműves a cserkészet iránt viseltetik, mert szilárd a meggyőződésünk, hogy Magyarország boldogulásának egyik fontos föltétele, hogy minél több cserkészlelkületű ember legyen mind az ország vezetői, mind a földművesség, az iparos- és kereskedőtársadalom soraiban. Éry Emil ügyvezető elnök üdvözlőszavaiban hangoztatta, hogy milyen nagy öröm tölti el a lelkét, látva a vezetők buzgóságát, amelylyel a magyar haza boldogaibbátételén fáradoznak. — Két világban él a fiatal fiú — mondotta —, egyrészt a felnőttek világában, másrészt a saját világában. A felnőttek világához tartozik a szülői ház, az egyház és az állam, amely mindenképpen arra törekszik, hogy saját nevelői hatása érvényesüljön. Segíti ebbeni törekvésében a templom, az iskola és a leventeintézmény is. A fiú azonban legszívesebben mégis saját világában él. Ide kell elmenni a cserkészetnek és itt kell a krisztusi magyar élet vágyát kialakítani. Ha itt nem tudjuk megfogni fiaink lelkét, úgy elvesztjük azokat, kiesnek körünkből és a külső hatás prédáivá válnak. A magyar cserkészet eddig még nem jutott el a falusi életformákhoz, a falusi lelkülethez. Még nem akadt cserkészvezető, aki megmutassa. A nagygejőci vőgyilkos asszony a vádlottak padján Egész napon át tartott a vádlottak és a tanúk kihallgatása Május 21-én folytatják a főtárgyalást Megdöbbentő családi háborúság részletei bontakoztak ki az ungvári törvényszéken, ahol a törvényszék Homonnay-tanácsa nagy érdeklődés mellett kezdte meg a nagygejőci gyilkosság bűnügyének tárgyalását. A gyilkosság az elmúlt év november 10-én délután történt és titokzatosságával a nyomozók sokaságát állította munkába annak a megállapítására, hogy ki volt a gyilkosság elkövetője. A meggyilkolt férfi felesége föllármázza a szomszédokat.. A kérdéses napon Jenei Péter nagygejőci gazdálkodó italos állapotban ment haza. Feleségétől bocsánatot kért mértéktelenségéért és arra kérte, hogy adjon neki valami harapnivalót és fektesse le. Az asszony meg is bocsátott urának, mert Jenei nem volt iszákos ember és ez alkalommal is csak igen kevés alkoholt fogyasztott, de az is megártott neki. Jeneit azután felesége lefektette a szobába. Jenei kilencéves kislánya — látva,, hogy apja részeg — elszaladt nagyanyjához, Klacik Vincénéhez és elmondta neki, hogy apja becsípett. Klacik Vincéné nyomban lányához sietett és ott azt mondta lányának: — Most megszabadítlak az uradtól... Ezzel a konyhából egy baltát vett föl és a szobába ment, ahol a szerencsétlen embert fejbefujtotta. Az ütés még nem volt halálos. Klacikné ezután egy favágó bárdot vett kezébe és azzal újból fejbefujtotta Jeneit. Öt-hatszor sújtott egymásután a szerencsétlen ember fejére, aki az ütések következtében meghalt. Klacikné megtiltotta leányának, hogy valakinek szóljon a gyilkosság felől és a gyanú elterelése végett kinyitották az ablakot és az ablakjára és a szoba padlójára sárfoltokat raktak, hogy ezzel a nyomozó hatóságot megtévesszék, a gyilkosszerszámokat pedig a kamrában rejtette el Klacikné. A gyilkosság után mindketten elhagyták a lakást és a fiatalasszony csak az esti órákban tért vissza és kiáltozva, siránkozva föllármázta a szomszédokat: — Megölték az uramat!... A szomszédok az esetről nyomban értesítették a csendőrséget, ahol nyomban átlátták a naiv félrevezetési igyekezeten és felfedték a bűnösöket. Tagad a vádlott A két vádlottat, a szándékos emberöléssel vádolt Klacik Vincénét és a bűnsegédi resszeséggel vádolt özvegy Jenei Péternét fogházőrök vezették elő a tárgyalási terembe. Klacik Vincéné tagadta bűnösségét és azt állította, hogy a gyilkosságot leánya követte el. Jenei Péterné ugyancsak ártatlanságát hangoztatta. Anyja gyilkosságát — vallomása szerint — azért nem fedte föl nyomban annak elkövetése után, mert attól félt, hogy anyja őt is megöli. A bíróság a vádlottak kihallgatása után fölfüggesztette a tárgyalást és délután folyamán a tanúkihallgatásokra került a sor. Bár a tanúvallomások esti 1210 óráig elhúzódtak, az eddig kihallgatott tanuk vallomása nem bizonyult elegendőnek a bűnügy tisztázására , ezért a bíróság újabb tanuk kihallgatását rendelte el és a tárgyalást május 21-re Hogyan került a munkácsi Turul-emlékmű köveinek egy része Ungvárra? Amikor a csehek a munkácsi vár Turul-madár emlékoszlopának köveiből emeltek emlékművet Ungváron . Miért maradt el a fölavatás? A munkácsi vár fokán emelt millenáris Turul-emlékművet, amely az ezeréves Magyarország dicsőségét hirdette majdnem négy évtizeden keresztül, a túlhajtott cseh sovinizmus 10.000 koronás költséggel lebontotta. A büszke Turul lábát elfűrészelték, az emlékoszlop köveit pedig a várhegy déli lejtőjén gurították garmadába. A kövek ma is ott hevernek a vároldalon, reliefköveit pedig még a csehek a tisztikaszinóba vitték virágágydísznek. Itt persze nem a legkíméletesebb bánásmódban volt részük, mert a ma hogy milyennek is kellene annak lenni, hogy vonzóvá váljék a falusi ember előtt. Fontos, hogy elsősorban a vezetők apostolkodjanak a cél érdekében. Legyenek elsősorban cserkészek és hassanak oda, hogy a csapatukban lévő cserkészek ténylegesen is éljék a törvényeket. Papp Antal elnök kijelentette, természete az, hogy semmit sem hallgat el. — Vannak egyesek, akik szerint a cserkészet is meghal, mert meghalt Teleki — mondotta. — Ezeknek csak azt felelem, hogy nem a cserkészet forrt össze Telekivel, hanem megfordítva, Teleki cserkész volt, elsősorban cserkész. Olyan életet élt, amelyet például állítok minden cserkész elé. Biztosítok mindenkit, hogy a legfelsőbb körökben senki sem ''ellensége a cserkészetnek, mint ahogy nem is lehet senki, aki józanul gondolkodó magyar. Vannak ugyan ellenségeink is, de ezek mind anyagias emberek. Meggyőződésem azonban, hogy a magyar cserkészet fejlődése csak most kezdődik, amikor megkezdjük a magyar föld népének, a magyar földművestársadalom fiainak a cserkészcsapatokba tömörítését. Munkálkodjunk minden erőnkkel a cél elérésén, hogy hamarosan eljöjjön az az idő, amikor a magyar földműves büszke lesz erre a névre és eléri azt a megbecsülést, amiben a német parasztságnak is része van. A nagy helyesléssel fogadott beszédek után megbeszélés következett a földművesfiatalság cserkészcsapatokba történő tömörítésének módjairól. Kismarjai Emil, a nagybereznai 536. számú cserkészcsapat parancsnoka. SCHNEEWEISS HAJREGENERATOR visszaadja a haj eredeti színét gyar arctípusokat ábrázoló domborműveket megcsonkították, hol az orra, hol az álla van vandál módon leverve mindegyiknek. Hogy a további rongálástól megóvassanak ezek az értékes emlékművek, az elmúlt évben a katonai parancsnokság Munkács városának adta át további megőrzés végett. A büszke Turul pedig, átfűrészelt lábakkal és puskagolyóktól átlyukasztott szárnyakkal még ma is ott fekszik a munkácsi vár udvarának egyik félreeső helyén. Még csoda, hogy a csehek ezt is végképpen meg nem semmisítették. A Turul-madár köveinek azonban érdekes története van. A cseh megszállás alatt 1936-ban Ungváron bizottság alakult abból a célból, hogy a világháborúban elesett hősök emlékére Ungváron emlékművet állítsanak föl. Ez a bizottság többször összejött és végül is arra a megállapodásra jutott, hogy egy ilyen nagyszabású emlékmű fölállítására elegendő pénzzel a bizottság nem rendelkezik. Végre is — tudjuk már, hogy kinek az indítványára —, azt határozták el, hogy a munkácsi várban lebontott millenáris emlékmű köreiből volna célszerű az emlékművet fölállítani. A bizottság érintkezésbe lépett a cseh katonai parancsnoksággal, hogy a lebontott emlékmű köveiből bizonyos menynyiséget engedjen át a felállítandó emlékmű céljára és fuvarozzák azt át Ungvárra. A cseh katonai parancsnokság a bizottság kérésének eleget tett és katonai autókon Ungvárra szállította a kiválasztott köveket. Az átszállítás után a hősök emlékművének fölállítását azonnal meg is kezdték az Egán Ede-téren és 1937 március 7-én meg is történt az ünneplés alapkőletétel. A hősök emlékműve szépen el is készült és ennek ünnepi fölavatási idejét is kitűzték már, amikor váratlanul kitört a „botrány“ és a fölavatásból nem lett semmi. Az történt ugyanis, hogy az ungvári cseh állanyrendőrségnélszolgálatotteljesítő egyik rendőrfelügyelő, aki Kárpátalján a legvadabb cseh soviniszta volt, éktelen lármát csapva, igen erélyesen tiltakozott a cseh hazafiak nevében a fölavatás ellen, mondván, hogy olyan kövekből, amelyek az ezeréves Magyarország dicsőségét hirdették, ők nem emelhetnek emlékművet. El is érték céljukat, mert az emlékmű fölavatása véglegesen elmaradt. Ez történt a csehek alatt még az ártatlan kövekkel is, gyűlöltek ők mindent, ami magyar, vagy ami még a legtávolabbi vonatkozásban is volt a magyarsággal. Elszállott a Turul a munkácsi vár fokáról, de visszatér, ha a köveket újra fölállítjuk és újra fészket rak az oszlop tetején az újabb ezer évre. Zatlukál Elemér. gusiHÍREK FÖLHÍVÁS. Ma, 8-án 12 óra 45 perckor lesz az ünnepélyes fogadtatása a Délvidékről Ungvárra visszatérő gépkocsizó alakulatoknak. A Horthy Miklós-téren történő ünnepélyes fogadtatáson a Magyar Tűzharcos Szövetség ungvári főcsoport tagjainak részt kell venni. Fölhívjuk a bajtársakat, hogy (tiszti, altiszti, tisztes és legénységi állománybelieket) az előírásos formaruhában lehetőség szerint sisakkal Szent István utca 2. szám alatt az udvaron délelőtt 11.45-kor pontosan jelenjenek meg. A gyülekezési helyről 12 óra 15 perckor indul a főcsoport az ünnepség színhelyére. Bajtársi üdvözletei: dr. Jaczkovits János s. k. vezető tiszt, t. fhdgy., dr. Peltsárszky Imre s. k. főcsoport elnök, t. fhdgy.