Kárpáti Hiradó, 1941. november (18. évfolyam, 248-272. szám)

1941-11-20 / 263. szám

6 C­sütörtök, XI/20. B­udapest I.: 7.00 Hírek. — 10.00 Hírek. — 10.20 Móricz Pál: 1. Szalai bácsi nótája. 2. Berti bácsi sztízdohánya. — 10.45 Külföldi híradó. — 12.10 Rendőrzenekar. Vezényel Szöllösi Ferenc. — Közben 12.40 Hírek. — 13.30 Pertis Pali zenekara. — 14.30 Hírek. — 15.20 Szórakoztató zene. — 16.15 Ruszin hallgatóinknak. 1. Mitrák Sándor. Irta :Griga Mihály. 2. Eugen Stepat ruszin népdalokat játszik harmonikán. — 16.45 Hírek. —*­ 17.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. — 17.15 Pestbudai építészet, III. Hild János. Irta dr. Bierbauer Virgil. —• 17.35 Mindenből egy ke­ veset. — 18.10 Lótenyésztési rádiótanfolyam, III. Használatbavétel és gyakori lóbetegsé­gek. — 18.40 Máthé Áron Lajos és Beider Béla Mozart-klarinétkettősöket ad elő. — 19.00 Hírek magyar, német és román nyel­ven. — 19.20 Rádiózenekar. — 20.20 Irodal­mi előadás versekkel. Az utolsó klasszikus. Dr. Baróti Dezső előadása André Chenier­­rel. A verseket elmondja Simonffy Margit. — 20.50 Mecseki Rudolf és Szőnyi Jenő kétzon­­gorás jazzműsora. — 21.10 Egy védtelen asszony. Hangjáték egy felvonásban. Cse­hov novellája nyomán írta Vörös Miklós. Rendező A. Balogh Pál. — 21.25 Dolmányi­­hanglemez: Szimfonikus percek. — 21.40 H­írek. — 22.10 A Strauss-család kétnegye­­des ütemben. Előadja a­­Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara; vezényel: Pongrácz Géza. — 23.00 Hírek német, olasz, angol, francia és eszperantó nyelven. — 23.30 Horváth Elemér zenekara. — 24.00 Hírek. K­assa: 6.40—11.00 Budapest 1.­­— 11.05 Szlovák hallgatóinknak. Eskü a középkori igazságszolgáltatásban. Havriltay Tibor elő­adása. — 11.20 Dalok és hangszerszólók. — 11.40 Hírek magyar és szlovák nyelven, mű­sorismertetés. — 12.00—17.15 Budapest I. — 17.15 A modern zene kedvelőinek. — 17.45 Gróf Széchenyi István munkásságának ha­tása Kassán. Keller Imre előadása. — 18.10— 0.15 Budapest 1. P­éntek, XI/21. B­udapest 1.: 7.00 Hírek. — 10.00 Hirek. — 10.20 Dr. Ács László: A fertőzések. — 10.45 Bethe életmódja. Irta Galambos-Gruber Fe­renc. — 12.10 Weidinger Ede szalonzene­­kara. — Közben 12.40 Hírek. — 13.30 B SzKRt-zenekar. Vezényel Müller Károly. — 14.30 Hírek.­­— 15.20 Dohnányi: Hegedű­zongora szonáta. Előadja Kálmán Mária és Pongrácz István. — 15.40 Mit főzzünk? Há­ziasszonyok beszélgetnek. — 15.55 Énekek Szent Cecíliáról. Előadja Tóth Lajos kama­rakórusa. — 16.15 Dr. Kecskés Tibor: Mária Terézia és a magyarság. — 16.45 Hírek. — 17.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. — 17.15 Tarjáni Tóth Ida cimbalomhármasa. — 17.30 Kolozsvári színészet. Irta Rozsnyai Kálmán. — 18.00 Tánclemezek. — 18.30 A három rész. Tóth Béla elbeszélése. — 19.00 Hírek magyar, német és román nyelven. — 19.20 Az Operaház Don Carlos előadása. — Az I. felvonás után kb. 20.20 Sportközlemé­nyek. — 21.40 Hírek? — 22.10 Az Operaház előadásának folytatása. — Kb. 22.40 Bura Sándor zenekara. — 23.00 Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. —• 23.25 Gé­­czy Barnabás zenekarának műsorából. — 24.00 Hírek. K­assa: 6.40—11.00 Budapest I. 11.05 A katolikus női mozgalom egy éve. Schalkház Sára előadása. — 11.20 Hanglemezek. — 11.40 Hírek magyar és szlovák nyelven, mű­sorismertetés. —■ 12.00—15.20 Budapest 1. —­­ 15.20 Szórakoztató zene. — 16.05 Szlovák­­ hallgatóinknak. A zene és az emberi lélek,­­ Szepesi Margit előadása. — 16.25 Korányi­­ Ilona magyar nótákat zongorázik. — 18.45- 1­0.15 Budapest 1. 6_ RÁDIÓ A magyar adóállomások műsora állandó hétköznapi M­ŰSORSZÁMOK B­udapesti. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek. Közlemények. Étrend. Hang­lemezek. 10.00 Hírek. 11.10 Nemzetközi víz­jelző szolgálat. 12.00 Himnusz. 12.40 Hírek. 13.20 Időjelzés. Vízállásjelentés. 14.35 Hírek. 14.45 Műsorismertetés. 15.00 Árfolyamhírek. Piaci árak. Élel­­miszerárak. 16.45 Időjelzés. Hírek. 17.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. 19.00 Hírek magyar, német és román nyel­ven. 21.40 Hírek. 23.00 Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. (Hét­főn és csütörtökön eszperantó nyelven is.) 24.00 Hírek. B­udapest II. szünetel. K­assa: 6.40—11.00 Budapest 1. 11.40 Hírek magyar és szlovák nyel­ven. Műsorismertetés. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ KÁRPÁTI HÍR­AD­Ó___________________________________ Csütörtök, 1941 XI/23 Ungvár téli gondjairól beszélt a főispán és a polgármester A közellátási kérdések állása a város közigazgatási bizottság előtt . A kormányzó hitvesének téli segélyakciójába méltóan kapcsolódik bele Ungvár is Ungvár­­ közigazgatási bizottságá­nak szerda d­élelőtti ülésében az el­nöklő dr. Siménf­­a­­­v . Árpád főispán elnöki megnyitója kapcsán bejelentette, hogy a vármegye és a város vezetősége nagy energiával lát hozzá a kormányzó hitvese téli segélyakciójának megszervezéséhez és már eleve fölhívja a bizottság tagjainak és a város egész társa­dalmának figyelmét és kéri jóindu­latú közreműködését a téli segély­akció minél­ nagyobb a­rányú, a vár­megye é­s a város egyeteméhez méltó arányú kiépítéséhez. A polgármester a nehéz idők gondjairól A polgármesteri jelentés, amelyet dr. M­e­g­a­y László a közigazgatási bizottság elé terjesztett, szintén utalt a nehéz idők komoly gond­jaira. Az igazgatási gondok közepette hangsúlyozta az adóhivatal létszámának le­csökkentését a katonai bevonulások és betegsza­badságolások miatt. Ez a személy­zethiány az egyébként is nehéz adózási viszonyok közepett súlyo­san érinti a város anyagi helyzetét. A közellátási gondok kapcsán hangoztatta a polgármester, hogy az októberi cipő- és talpbőr­­igényléseknek mindössze 30 százalékát tudta kielégíteni, mert csupán 808 pár cipőre és 382 kilogramm talpbőrre kapott kiuta­lást a város. Súlyos gondjai vannak a városnak a bu­rgonyaellátás tekin­tetében. Az álkormánybiztosság a burgonya árát legújabban olyan alacsonyan szabta meg, hogy az az itteni kötött talajom történő burgo­nyatermelés tényleges költségeit nem fedez. Ez a magyarázata, hogy a környékbeli és itteni kötött talajon gazdálkodó ter­melők nem találják meg számí­tásukat és piacrahozatal helyett inkább jószágaikkal etetik föl a burgonyát A kérdésen segíteni csak burgonya­­behozatallal lehetne. Ismételten in­terveniált ezirányban és ígéretet ka­pott egy-két vagon burgonya kiuta­lására. A lisztellátás terén is gondjai van­nak a városnak, amelyek csak adminisztrációs természetűek. Az a lisztellátási zökkenők oka, hogy nem helybeli, vagy kö­zeli, hanem távolabbi malmok­ból kapja a város, illetve a köz­ellátási kormánybiztosság a lisztkiutalást. Debrecenből, Nyíregyházáról, sőt Pécsről utalják és szállítják az ung­vári közellátás szükségleteire a lisz­tet és a nagy távolságról a szállítási nehézségek okozhatnak bizonyos zökkenőket. A zsírellátás terén a zsírjegyek bevezetésére szükség volt, mert ki­derült, hogy­­ a hentesek a környékbeli közö­­­ségeket és városokat is részesí­­­tették az ungvári közönség ré­szére biztosított zsírmennyiség­­ből . Ezt megakadályozza a zsírjegyrend­­szer. Ezért a téren új gondként je­lentkezik a város vezetősége szá­mára az a körülmény, hogy a város bérhízlaló-gazdaságai a szerződé­sektől történő visszalépéssel fenye­getnek. Az egyik bérgazdaság már vissza is lépett a szerződéstől, egy­szerűen eladta másnak a város ré­szére beállított sertéseket. A főispán a közellátási feladatokról A polgármester jelentése kapcsán dr. Siménfalvy Árpád főispán elis­merését nyilvánította dr. Megay polgármesternek és dr. Skultéty tanácsnoknak, mint a közellátás helyi vezetőinek odaadó és körül­tekintő fáradozásaikért és a lehető­ségek között elért eredményekért. Rámutatott egyben a mai idők rendkívüli közélelmezési problé­máira. Nemcsak a készletgazdál­kodás és szükséges takarékosság, de a messzi távolban viselt hábo­rúnk következményeként jelentkező szállítási nehézségek, a vagonhiá­nyok is számításba veendők ennek a kérdésnek a tárgyilagos vizsgála­tánál. Éppen ezért a netán mutatkozó zökkenése­ket, kisebb zavarokat mindenki­nek, elsősorban pedig az igaz­gatás munkájával kapcsolatban állóknak, a közigazgatási bizott­ság tagjainak megértéssel, ön­mérséklettel kell néznie és vi­selnie. Kéri a bizottság tagjait, hogy a nagyközönség körében mindenütt igyekezzenek megértetni a tényle­ges helyzetet és azokat a szempon­­­­tokat, amelyek az önmérséklet, a­­ takarékosság és a szükséges­ áldo­­­­zatviselés érthető indokai. És ne­­ feledje senki, hogy nálunk minden­­ környező országénál jobb, kielégít­i­tőbb állapotok vannak a közellátás mindenn terén. A 2945 pengős sikkasztással vádolt duszinai postaü­gynök a vádlottak padján A­­bizonyítás kiegészítése végett elnapolták a tárgyalást Az ungvári törvényszék büntető-­­ tanácsa dr. K­o­r­­­á­t­h István elnök­­­­letével kezdte tárgyalni Füzér László 21 éves volt duszinai posta­ügynök temporét. Folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás bűntettéről szól ellene a vád, amely szerint mint boszniai posta­ügynök 1940 januártól 1941 júniu­sáig több esetben összesen 2945 pengőt használt föl saját céljaira. Füzér László tagadta bűnösségét. 1909 október 1-től volt alkalmazva a kis faluban mint postaügynök 60 pengő havi fizetéssel, de a jegyző megígérte, hogy még külön 40 pen­gőt kap havonta a községtől. Elődje öt napig még hivatalban maradt mellette, de mert ő nem tud jól ma­ Ram­mi IWitclo^ ^a^eril|e^® Ua|Ullll IflimUd Ungvár, Munkácsy Mihály­ utca 37. Telefon: 545 és 69. Telefon: 545 és 69. Erdőt és mindenféle faanyagot bármilyen mennyiségben vásárol! Erdélyért!!! Önmagunkért!!! Vegyünk erdélyi nyereménykötvényt u­ gyanis, a magyarnyelvű ügykeze­lést alig tudta megérteni. Állandóan idegen emberekhez kellett fordulnia tanácsokért. Nem tudja, hogyan ke­letkezett a hiány, ő szándékosan nem sikkasztott. Több mint másfél­éves működése alatt nem volt re­vízió, azt sem tudta, hogy egyálta­lán hiánya van. A tanácselnök kérdésére, hogy miért ismerte be a csendőrségen, hogy már az első hónapban észre­vette az 500 pengős hiányt, a vád­lott kijelentette, hogy a csendőrök „tévesen“ vették föl a jegyzőköny­vet. Azt is tagadja Füzér, hogy a csendőrségen arról tett beismerő vallomást, hogy apránként szedte ki és költötte el a hivatali pénzeket. A bíróság dr. Dobos Emil védő indítványára a bizonyítás kiegészí­tése céljából elnapolta a tárgyalást. EMLÉKEZZÜNK 1914. XI/20. E napon a volt székelyud­­varhelyi 82. gyalogezred Oroszlengyelor­­szágban Klokotynál nehéz harcban állott az oroszokkal, akiknek hirtelen és megle­­petésszerű heves támadását az ezred ered­ményesen visszaverte. Ez alkalommal külö­nösen Fehérváry Dezső zászlós tűnt ki személyes bátorságával és hősies ma­gatartásával, miért is jól megérdemelt el­ismerésként a nagyezüst vitézségi érem­mel tüntették ki. A 31. gyaloghadosztály Nova Brzeznica vonalában egy orosz gránátos hadosztály­ban állt harcban, miközben a volt székes­­fehérvári 69. gyalogezred két zászlóalja Krepanál dandártartalékot képezet. Ez volt a helyzet, amidőn az első vonalban levő harccsoport vakrémület következtében visszaözönlött és az oroszokkal jóformán egyidejűleg Krepa faluhoz, a dandártarta­lék helyéhez ért A vakrémület a 69-esek egy részét szintén magával ragadta ugyan, de a higgadtabbak — főként tisz­tek, altisztek, sőt igen sok közvitéz — a válságos és zűrzavaros helyzetben tovább­ra is kitartottak s a benyomuló orosz grá­nátosokra vetették magukat. Különöskép­pen a géppuskák teljesítménye volt kima­gasló s főleg azoknak volt köszönhető, hogy a mozgókonyháknál éppen az ebéd­kiosztásra váró legénység időt és alkalmat nyert a gyülekezésre. Ez a bátor és önfel­áldozó beavatkozás azonkívül lehetővé tette, hogy a sebesültekkel teli segélyhe­lyeket még idejében ki lehetett üríteni, to­vábbá, hogy 70 fogságba esett ember ki­szabadítása, valamint 40 orosz elfogása is sikerült. A kimagasló teljesítmény alkal­mával kiváltképpen kitüntették magukat: C­s­i­k László és V­a­tt­a­y Dénes tartalé­kos zászlósok, Fűrész János őrmester, akik az arany, T­e­u­b­e­r Hugó és Fehér Ferenc zászlósok, Farkas Pál őrmester, Csubajszky András és Fehér Gyu­la fegyvermester, akik a nagyezüst vitéz­ségi érmet nyerték jutalmul. Pétain-beszéd az új alkotmány jellegéről Vichybel jelentik: P­é­t­a­i­n tábor­­nagy Vichyben beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy" az új és jövő Franciaországa a most kirajzoló­dó irányelveken felül a legtöbb, a leg­szélesebb, legnehezebb és egyszer­smind a leghatározottabb erkölcsi el­veket tegye meg létalapjául. A tábor­nagy az új alkotmány jellegét a követ­kezőkben határozta meg: — Centralizálás és decentralizálás egyszerre a húsz tartományi kormány­zóság intézményével. Ezekre a kor­mányzókra nem szándékozom túl szé­leskörű hatalmat ráruházni. Az államfő hatalmát természetes keretek között osztják szét a tartományoknak. Nem kell félni a nagy dolgoktól, bátran szembe kell nézni velük.

Next