Kárpáti Hiradó, 1941. december (18. évfolyam, 273-296. szám)
1941-12-12 / 282. szám
Péntek, 1941 XII/12___ __________________KÁRPÁTI HÍRADÓ--------------------------- RÁDIÓ A magyar adóállomások műsora állandó hétköznapi MŰSORSZÁMOK Budapesti. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hírek. Közlemények. Étrend. Hanglemezek. 10.00 Hírek. 11.10 Nemzetközi vízjelzőszolgálat 12.00 Himnusz. 12.4® Hírek. 13.20 Időjelzés. Vízállásjelentés. 14.35 Hírek. 14.45 Műsorismertetés. 15.00 Árfolyamhírek. Piaci árak. Élelmiszerárak. 16.45 Időjelzés. Hírek. 17.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. 19.00 Hírek magyar, német és román nyelven. 21.40 Hírek. 23.00 Hírek német, olasz, angol és francia nyelven. (Hétfőn és csütörtökön eszperantó nyelve® is.) 24.00 Hírek. Budapest II. szünetet Kassa: 6.40—11.00 Budapest I, 11.40 Hírek magyar és szlovák nyelven. Műsorismertetés. Péntek, XII/12. Budapest I 7.00 Hírek. — 10.00 Hírek. — 10.20 Dr. Sandelhausen Miklós: Szívtünetek, panaszok és bajok. — 10.45 Régi pesti alakok. 1. A favágó. 2. A hordár. — 12.10 Szórakoztató zene. — Közben 12.40 Hírek. — 13.30 A József nádor 2. honvédgyalogezred zenekara. Vezényel Seregi Artúr. — 14.30 Hírek. — 15.20 Hajdu István gordonkázik, zongorakísérettel. — 15.45 Udvardy József énekel, zongorakísérettel. — 15.15 Pest-budai építészek. IV. rész. Bierbauer Virgil előadása Pollack Mihályról. — 16.45 Hírek. — 17.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. — 17.15 Megyeri tánczenekar. — 17.50 Sportközlemények. — 18.00 Mursi Elek zenekara. — Közben 18.20 Katonai események a propaganda tükrében. Vitéz Náray Antal ezredes előadása. — 19.00 Hírek magyar, német és román nyelven. — 19.20 Versek a Székelyföldről. Sik Sándor verseiből ad elő. — 19.35 A Filharmóniai Társaság hangversenyének ismertetése. — 19.40 A Filharmóniai Társaság hangversenye. Közvetítés az Operaházból. Mozart-est. Vezényel Ferencsik János. Közreműködik Dohnányi Ernő. — A szünetben kb. — 20.45 Külügyi negyedóra. — 21.40 Hírek. — 22.10 Rádiózenekar. — 23.00 Hírek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. — 23.25 Bécsi melódiák. — 24.00 Hírek. Kassa: 6.40—11.00 Budapest I. — 11.05 Szülők iskolája. Néhány szó a gyermek értékeléséről. Harsányi István előadása. — 11.30 Hanglemezek. — 11.40 Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. — 12.00—15.20 Budapest I. — 15.20 Szlovák hallgatóinknak: Az új Kárpátalja. Dr. Szénássy Barna előadása. — 15.40 Hanglemezek. — 16.15—17.15 Budapest I. 17.15 Magyar népünk karácsonyi dalai és szokásai. Fürjess Mária előadása néprajzi hanglemezfelvételekkel. — 17.55 Hanglemezek. — 18.10 Luca széke a magyar néphagyományban. Dr. Bálint Alajos múzeumi segédőr előadása. — 18.35 M. Hemerka Mária zongorázik. — 19.00—0.15 Budapest I. Szombat, XII/13. Budapest I. 7.00 Hírek. — 10.00 Hírek. — 10.20 Schelken Pálma, András és Lucanapi népszokások. — 10.45 Mit nézzünk meg? a késő bronzkori bronzezüstöt a Nemzeti Múzeumban. Ismerteti Gallus Sándor. — 12.10 Melles Béla zenekar. Vezényel Vincze Ottó. — Közben 12.40 Hírek. — 13.30 Hanglemezek. — 14.30 Hírek. — 15.20 Horváth Jancsi zenekara.— 16.10 Ifjúsági rádió. — 16.45 Hírek. — 17.00 Hírek szlovák és ruszin nyelven. — 17.15 Rossini-hanglemez: Tell Vilmos, nyitány. — 17.30 Rádióposta. — 17.55 Marnitztangóharmonikazenekar. — 18.15 Mozart munkaadói. Irta Szabolcsi Bence. — 18.40 Jiniczky László tánczenekara. — 19.00 Hírek magyar, német és román nyelven. — 19.20 Új német filmek muzsikája. — 19.45 Téli világ. Petőfi és Arany téli verseiből előad Ónody Ákos. — 20.00 Batáry József hegedül zongorakísérettel. — 80.20 Vidám, zenés jelenet: A konflis. Irta Kunszery Gyula. Zenéjét öszszeállította és részben szerezte Vincze Ottó. Vezényel Polfár Tibor. — 20.40 Örökszép melódiák. Rádiózenekar. Vezényel: Fridi Frigyes. — 21.40 Hírek. — 22.10 Kiss Lajos zenekara. — 23.00 Hírek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. — 23.25 Tánclemezek. — 24.00 Hírek. Kassa: 6.40—11.00 Budapest 1. — 11.05 Szép Heléna Kassán. Palásthy Marcell elbeszélése. — 11.30 Hanglemezek. — 11.40 Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. — 12.00—kb. 15.45 Budapest I. — 15.45 Hanglemezek. — 16.15 Hogyan küzd Beregszász a malária ellen és a közegészségügyért? — 16.45—17.35 Budapest I. — 17.55 Hogyan él Beregszász? Beszélgetés a város vezetőivel. — 18.25 Hanglemezek. — 18.40—19.20 Budapest I. — 19.20 A Beregszászi Levente Egyesület faluzó együtesének műsora. — 20.20—0.15 Budapest I. Megindult a forgalom a máramarosszigeti aknaszlatinai újjáépített hídon Harminc esztendő után készült el a híd Aknaszlatináról jelentik. A nagyközségnek régi vágya teljesedett most,amikor végre elkészült a híd. Harminc esztendeje lesz nemsokára, hogy a Tisza jégárja elmosta a híd faluszkatinai ívét. Ideiglenes fahíd készült, de a vasszerkezet elkészítését is világháború megakadályozta. A cseh uralom alatt nem volt fontos talán, mert így annál jobban virágozhatott a csempészet. Végre azután elkészítették a vasszerkezetet is, hogy valamit mutathassanak Kárpátalja elgyötört népének. A honvédség bevonulásakor már valahol Eperjes környékén voltak a szerelvények. A magyar közigazgatás rögtön belátta a híd fontosságát, de csak Máramarossziget felszabadulása után kezdhettek a munkálatokba. Először el kellett takarítani a romokat, azután ideiglenes gyaloghidat ácsoltak össze. Ekkor a Tisza sodrát térítették át, hogy megkezdhessék a hídpillér építését. Különleges szakmunkások végezték a vízalatti munkát Amikor ez készer volt, jöhetett a híd felületének munkábavétele. Sajnos, a rendkívüli viszonyok következtében nem vasszerkezetű lett teljesen, de így is mindenki örül a híd elkészültének. Október elsejére kellett volna elkészülni, de a sorozatos árvizek és a szakmunkások hiánya mostanig késleltették a megnyitást, amely most történt meg és megindult a kocsiforgalom Máramarossziget és Aknaszlatinia között. Ez ugyan még nem kifogástalan, mert a hídtól az aknaszlatinai Horthy Miklós térig vezető út javításra szorul. A técsői „kardos öregasszonyt“ a menye gyilkolta meg Nem történt rablógyilkosság, csak a családi viszály végződött tragikusan — Az áldozat belehalt sérüléseibe — A gyilkos asszonyt letartóztatták Técsőről jelentik. A Kárpáti Híradó beszámolt arról a titokzatos merényletről, amelyet özvegy Györgyös Jánosné Erdő Sára jómódú magános asszony ellen követtek el. Ismeretlen tettes ejnek idején behatolt az öregasszony lakásába, kemény tárgytól eredő ütésekkel félholtra verte, majd a lakásban mindent szétdúlva, a szekrények tartalmát szétdobálva, a készpénzt elrabolva elmenekült. Azt is hírül adtuk, hogy a reménytelen állapotban levő öregasszonyt reggel eszméletlen állapotban a máramarosszigeti közkórházba szállították, ahol rövid időre eszméletre térve annyit tudott mondani, hogy nőiruhás alak támadta meg, az ütötte le s ő az első ütés után már semmire sem emlékszik. Minthogy sötét volt a szobában, támadóját nem ismerte föl. A csendőrség első föltevése a nyomozás megindításakor már az volt, hogy a tettest nem idegenek között kell keresni. Hamarosan megállapították a csendőrök azt, hogy a kardos öregasszony és a menye özvegy Györgyös Andrásné között gyakori volt a civakodás s a bűntény előtti napon is heves veszekedés játszódott le közöttük egy tehén miatt, amelyet az áldozat előbb ajándékba adott egyik unokájának, de aztán visszavette azt. Mivel női ruhás volt a támadó s mivel alapos gyanúokok merültek föl, Györgyös Andrásnét őrizetbe vették és megkezdték részletes kihallgatását. Az asszony kezdetben mindent tagadott, de hamarosan megtört és beismerő vallomást tett Elmondotta, hogy az anyósa kegyetlen bánásmódja már régóta tönkretette az életét, nem volt nyugta soha, a viharos csetepaték szinte állandósultak s a szerencsétlen éjszaka előtti veszekedés annyim fölzaklata őt, hogy elhatározta, véget vet a lehetetlen állapotnak és úgy megfenyegeti az anyóst, hogy nem lesz kedve többé pokollá tenni az életét. Éjjel bement hozzá, fölkapott a tűzhely mellől egy darab fát és addig ütötte anyósát, amíg az össze nem roskadt. Ekkor ébredt csak tudatára tette szörnyűségének és hogy a rablás látszatát keltse, szétdobált a szobában mindent, kiszórta a szekrények tartalmát s aztán elmenekült. Reggel egyik kislányát küldte megnézni, mi van a »nanóval«. Akkor tudta meg, hogy eszméletlen az anyós s hogy alighanem végzetes lesz ránézve a »megfenyítés«. Nem rabolt el semmit s a csendőrség valóban meg is találta az öregasszony készpénzét és betétkönyvét is. Az áldozat Györgyös Jánosné csütörtökön reggel belehalt sérüléseibe a máramarosszigeti kórházban. A gyilkost beismerő vallomása alapján letartóztatták s a máramarosszigeti ügyésznek adták át. SZÍNHÁZ, művészet Az ungvári Drugeth-gimnázium leventecsapatának „honvédest“-je a Városi Színházban Kiemelkedő kulturális eseménynek ígérkezik az az előadás, amelyet az ungvári Drugeth-gimnázium leventecsapata rendez szombaton este a Városi Színházban. A gondosan összeválogatott műsor méltó kifejezése a fiatal magyarság kultúrdinamikájának. Bár Ungvár nem nélkülözi a különböző kulturális előadásokat, a legtöbben mégis volt valami langyosság. Hiányzott belőlük a lüktető népi szellem, a magas kultúrának és népinek az a különleges szintézise, amelyet Ungvár közönsége kisebbségi sorsban annyira megszorított. Az a lelkes munka, amelyet a honvédest rendezői az előkészületek alatt végeztek s a várakozó érdeklődés, amellyel Ungvár közönsége az előadás elé tekint, már önmagában véve is sokat mond a honvédest várható színvonaláról s már eddig is sejtetni engedi, hogy az ősi gimnázium növendékeinek az ungvári közönség elé állása sokkal többet nyújt majd, mint a hasonló előadásoktól általában megszoktunk. Az est műsorát a hét folyamán a Kárpáti Híradó már ismertette. ___________________ *) Dario Niccodemi darabjának eredeti bemutatója a kecskeméti Katona József Színházban. Kecskemétről jelentik: Szalay Károly színigazgató jelenleg Kecskeméten működő színtársulata na egy sikerrel mutatta be csütörtökön este Dario Niccodeminek, a kiváló olasz drámaírónak »Gsigaház« című háromfölvonásos színjátékát. A nagy olasz író műve Kecskeméten került először bemutatóra Magyarországon Lánczy Margitnak, a Nemzeti Színház kiváló művésznőjének fordításában és vendégfölléptével. A kitűnően sikerült és nagy tömegeket megmozgató előadás méltó alálkozása volt a magyar és az olasz kultúrának. SPORT a—m— mi miiMMiimM i—a—m— Épül az aknaszlatinai sporttelep Aknaszlatináról jelentik: A Nemzeti Bajnokság III. osztályának felvidéki csoportjában sikerrel szereplő aknaszlatinai bányászcsapat sporttelepe átépítés alatt áll. Jelenleg a földmunkálatok és kerítésezés munkája folyik s kora tavasszal megindul a lelátó és a székház építése. A 38.000 pengős munkálatok végeztével Kárpátalja legszebb sporttelepével dicsekedhetnek majd az aknaszla-tinaiak. Itt említjük meg, hogy az Aknaszlatinai Bányászok Torna-Egylete legutóbb jól sikerült Mikulás-est bevételével javította meg pénztári állományát. KOZGBZPaSflG * Körzetvezetőképzés a Hangya-központban. A vidéki Hangya-szövetkezetek hatalmas hálózata körzetekbe csoportosul, úgyhogy 10—12 szomszédos helység szövetkezetei képeznek egyegy körzetet. Az egyes körzetekbe tartozó szövetkezetek irányítását és ellenőrzését a Hangya-központ kirendelt tisztviselői végzik. A Hangya-körzetvezetők kiválogatása és kiképzése nagy alapossággal és gondosággal történik. A Hangya-központ Budapesten tanfolyamokat rendez, amelyekre a felvételt kérvényezniük kell azoknak, akik ezt a szép és nemes pályát választják. A legközelebbi tanfolyam január első napjaiban nyílik meg és a fölvételek már most megkezdődnek. A fölvételi kérvényekhez csatolni kell azokat az okmányokat, amelyek a pályázóknak a körzet- vezetői állásra való alkalmasságát igazolják. A föltételek a keresztény származáson kívül: 23—30 éves kor, érettségi bizonyítvány, szövetkezeti vagy kereskedelmi gyakorlat, lehetőleg katonaviseltség. A szövetkezeti vezetők fiai a fölvételnél elsősorban jönnek tekintetbe. Ha a pályázó kellő gyakorlatot fölmutatni nem tud, vállalkoznia kell arra, hogy a központ által kijelölendő helyen a januári tanfolyam megkezdéséig megfelelő gyakorlatot szerez. Magán a tanfolyamon, amely körülbelül hat hétig tart, már a Hangya-központ gondoskodik a hallgatók ellátásáról, illetve az ellátás költségeinek fedezésére segélyt nyújt. A tanfolyam sikeres elvégzése után a körzetvezető-jelöltek egy-egy régi körzetvezető oldalán tanulnak tovább és szereznek megfelelő gyakorlatot. Ez alatt az idő alatt napidíjban részesülnek. Általában 2—3 hónap múltán már önálló munkára képesek, amikor is körzetvezetői megbízást kapnak és ezzel együtt a Hangya-tisztviselők státusába kerülnek. A Hangya körzetvezetői már pályájuk kezdetén rendezett anyagi körülmények közt élhetnek, érthető tehát, hogy a vidék értelmiségi ifjúsága nagy számban törekszik a Hangyánál körzetvezetői állás elnyerésére. .