Munkácsi Közlöny, 1934 (1. évfolyam, 83-289. szám)

1934-10-18 / 233. szám

Neebékülés felé A marseillei tragédia, melynek bűnügyi vonatkozásai már több, mint egy hete tartják izgalomban a nemzetközi közvéleményt, egy­szerre szakította fel a legkülön­félébb elnyomott vagy elhomályo­sult érzéseket, s a maga hasitó­­an éles fényével megvalósította azokat a perspektívákat, melyek a mai emberiség elé tárulnak. Ha volt ebben a rettenetes és gyászos eseményben valami vi­gasztaló, akkor a megdöbbenés­nek az az egyöntetűsége volt, amely nemcsak országhatárokon és nemcsak végeláthatatlan ten­gereken, de nézeteltéréseken, po­litikai konfliktusokon, sőt ellensé­ges és gyűlölködő hajlandóságo­kon át is összefogta a józan és becsületes embereket. Az a lel­kűlét, amely a marseillei gyilkos­ság nyomán megmutatkozott, egyfelől azzal a tanulsággal szol­gál, hogy a civilizált emberek, már akik számára a civilizáció nemcsak merő formaság, őszin­tén vágynak a nyugalom, biza­lom és méltányosság légkörére, másfelől pedig arra inti a világ­­politika irányítóit, hogy igyekez­zenek a népek élete számára olyan szolid kereteket kiépíteni, amelyekben minden jóhiszemű ember keserűség és bosszú nél­kül helyezkedhetik el és találhat­ja meg a maga méltóságának és boldogulásának feltételeit. Szeretnénk jelentős szimbólu­mot látni abban, hogy azok után a nem egyszer aggasztó hangon lefolyt polémiák után, amelyek­ben az utóbbi évek alatt példá­ul a Jugoszlávia és Olaszország között lévő ellentétek megmutat­koztak, most mégis olasz hajók kisérik azt a gőzöst, amely Ju­goszlávia uralkodójának földi maradványait viszi s hogy a ju­goszláv miniszterelnök a Rómá­ból kapott hivatalos részvétnyi­­latkozatot a „nemes olasz nép“ felé fordulva köszöni meg, rend­kívül meleg hangon... Igaz, hogy ugyanakkor vannak más és ke­vésbé vigasztaló tünetek is. Lai­­bachban és másutt a politikai agitáció szolgálatába sikerült ál­lítani a megtévesztett tömeg he­ves indulatát. Meglepőnek ez sem meglepő. Tudjuk, hogy a gyász hangulata hálás talaj szokott len­ni azok számára, akik azt a tö­megek izgatására akarják hasz­nosítani. És tudjuk azt is, hogy az ilyen oktalani tömegrombolá­­sok mögött — mindig, mindenütt, minden országban — milyen egyforma lelki, hatalmi és nem egyszer pénzügyi hajtóerők hú­zódnak meg: a kóros és brutális hipernacionalizmus, melynek bű- PÁSTONKIVUU POLITIKAI NAPILAP STÁTNÍ ZASTUP1TELSTV V Uzhorodé. Ш 4 оЫ. m csätörfök MUNKÁCSI I Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: HAVAS EMIL Mukacevo—Munkács A magyar rádió is helyszíni közvetítést ad Sándor király temetéséről (Budapestről jelentik.) A magyar rádió csütörtökön dél­után két órakor helyszíni köznél іlést ad I. Sándor jugoszláv király temetéséről a topolai templomból. A mikrofonnál Kudela Géza dr lesz. főbb éves a marseillei királygyilkos tetoválása (Marseilleből jelentik.) Jugoszláv szakemberek megvizs­gálták a Georgiev-Kelemen bal karján található tetoválást, amelyről eleinte azt hitték, hogy nem régen került a me­rénylő karjára és megtévesztési célt szolgált. A szakembe­rek megállapították, hogy a tetoválás hét-nyolc éves és a betetovált jelmondat egy macedón terrorszervezet ismert jelszava­. Szabadság, vagy halál. A Temps dicséri Mussolini politikai magatartását (Párisból jelentik.) A félhivatalos Temps vezércikkben foglalkozik a marsellei tragédiával kapcsolatosan megnyil­vánult külföldi állásfoglalásokkal. A lap megállapítja, hogy Mussolini magatartása nagy politikai és diplomáciai­zékről tanúskodik. er- Goering képviseli Hitlert Sándor király temetésén (Berlinből jelentik.) Hitler birodalmi elnök és vezér Gee­­ring porosz miniszterelnököt bízta meg, hogy őt Sándor király temetésén képviselje. Miklas osztrák elnököt Kar­­winsky államtitkár, míg a magyar kormányt a belgrádi magyar követ képviseli. A Temps szerint a francia sajtó ok nélkül támadja Magyarországot A marseillei merénylet nyomo­zása során a merénylő bűntársai azt vallották, hogy tagjai voltak a magyarországi horvát emigráci­ónak. Ezen az alapon több fran­cia lap támadást intézett Magyar­­ország ellen és felelőssé akarta tenni a történtekért. A budapesti sajtó erélyesen visszautasítja a tá­madásokat. A­zt írja, hogy mint minden országban, úgy Magyar­­országon is vannak politikai me­nekültek, de nincs semmiféle ter­rorista tábor, ahonnan összeeskü­ neit az összes nemzetek annyi­szor keserülték meg, a vérszom­jasság alacsonyrendűségei és a hatalom- és pénzszerzés skrupu­­lustalan mohósága. Hisszük, hogy az emberiség irányítói rá fognak eszmélni arra, milyen rettenetes vétek volna en­gedni, hogy a társadalomnak e­­zek a gonosz erői elhatalmasod­janak. Hisszük, hogy mindenütt le fogják gyűrni a beteges és elvetemült lelkeket, akik az amúgy is meggyötört emberiséget még alaptalan rágalmak és kalandos tervek terjesztésével iparkodnak az újabb katasztrófába belesodor­ni. És hisszük, hogy a szolidari­tás, a kölcsönös nemzetközi megértés légkörében az egyes országok politikája is el fog in­dulni azon az úton, amely a va­lódi konszolidáció, a tartós béke felé vezet. véseket szerveznének. Párisban sokkal több emigráns él, mint Bu­dapesten, sőt ezek állandó agitá­­ciót folytattak Jugoszlávia ellen. Több lap azt írta már, hogy Benes össze akarta hívni a Nép­szövetségi tanácsot, azonban ezt Benes maga megcáfolja. Az angol sajtó a marseillei tra­gédiával most is részletesen fog­lalkozik még s minden lap nyuga­lomra intő cikkeket közöl. A »Temps« azt írja, hogy a francia sajtó teljesen ok nélkül tá­madja Magyarországot, mert hisz még ha Magyarországon tartóz­kodtak volna is a merénylők, mint horvát politikai menekültek, akkor sem okolható a magyar kormány semmiért. Mert melyik európai államban nincsenek politi­kai menekültek — kérdi a »Temps« — Talán Jugoszláviában nincse­nek? Hisz a Dollfuss-gyilkosság után odamenekültek az osztrák merénylő nácik és ma is Marburg­­ban és Varasdon menekült tábo­ruk van. Vagy az 1919-es ma­gyar forradalom menekültjei közül egyet sem fogadott be Jugoszlá­via? Franciaországban meg külö­nösen sok menekült van, minden nemzetiségű, horvát is, azért egyet­len ország sajtójának sem jutott eszébe Franciaországot felelőssé tenni a tragédiáért. Az angol »News Cronicle« azt írja, nagyon helyes, ha úgy a francia, mint a többi országok ren­­­dőrségei hajszát indítanak a ter­roristák ellen, de vigyázzanak ar­ra, hogy a nyomozás ne keltsen diplomáciai bonyodalmakat A »News Cronicle« azt írja, ha Ma­gyarország erősebb állam lenne, akkor nem merte volna senki meggyanúsítani. Budapestről jelentik: Tudvalevő, hogy Kelemen hamis útlevelének száma alatt egy Mayersky nevű nevelőnő útlevele szerepel, aki egy Kelemen nevű pesti ügyvéd­nél volt alkalmazásban. A buda­pesti rendőrség valószínűnek tartja, hogy a gyilkos éppen azért szer­zett hamis útlevelet erre a névre, mert tudnia kellett, hogy Kel­emen ügyvéd nem lesz Magyarországon és így könnyebben utat téveszt­hetnek a hatóságok, ha ő utána nyomoznak. Nagy havazások Ausztri­ában és Jugoszláviában (Bécsből jelentik .) Graz­­ban és környékén az elmúlt éjjel nagy havazás volt. Hó­esést jelentenek Klagenfurt­ból is. Jugoszláviában Zá­gráb, Varasd és Szlavon­­bród környékén esett nagy hó. Mindezen helyeken a hőmérő fagypont alá szállt.

Next