Zsidó Néplap, 1923. március-június (3. évfolyam, 1-18. szám)

1923-03-23 / 4. szám

Inte március 23. beleegyezett az orvos ajánlatába és szé­pen hazatért. Az orvos pedig fogta a «Klopfer »t és ment költögetni­— Ki az ? kérdezi egy riadt hang a szoba sötétjéből. — Én vagyok az orvos, kelljetek föl Szlichothoz! Egy orvos, egy pase jön engem Szlichot­hoz hívni — bosszankodott magában — és a falhoz fordul és tovább alszik. Bekopogtat egy másik ablakon: — Ki az ? kérdi reb Nuchem chassid. — Én vagyok, az orvos. Kelljetek fel Szelichothoz. — Hahaha! Az orvos! Egy pose fistuel mer engem Szelichothoz hívni ! No hiszen várhatod ! . . . És a szelichotról majdnem az összes «patent zsidó­»k lemaradtak, nem azért, mert nem akartak menni a Szelib­othoz, hanem mert az orvos költögette őket... H I R_E K. Előfizetőink figyelmébe. Felhívjuk igen tisztelt előfizetőinket, hogy az előfizetési díjat a 2. számhoz mellékelt befizető lapon beküldeni szíveskedjék, nehogy a befizető lap elkallódjon és fölösleges portó költséget kel­jen fizetni. Aki — tévedés folytán — hefiz. lapot nem kapott, az kérjen egy levelező lap útján ki­adóhivatalunktól. AZ UZHORODI SAJTÓANKÉT. F. hó 19-én tartotta a podkarpatska rusi kormányzóság Straka sajtóügyi referens elnöklete alatt szokásos sajtóankétjét, melyen Ruszinszkó egész saj­tója képviselve volt. A szimpatikus sajtóreferens elnöki megnyitója után a sajtó képviselői egyhan­gúlag kikeltek a «Rusin» című kormánylap hangja s modora ellen, mellyel — ahelyett, hogy a konszoli­dációt szolgálná — nemzetiségek ellen izgat s igy a kis ország belső békéjét fel akarja borítani. Első felszólaló Havas volt, aki a rosszul figyelmeztette a kormányzóságot az ilyen ténykedések következ­ményeire, majd Voith (Keleti Újság) és Strauszman (Beregi Újság) jelentették be tiltakozásukat a «Ru­sin» és a «Svoboda» izgató cikkei miatt, mire Bras­­csajkó a Rusin szerkesztőbizottsága nevében sajnál­kozását fejezte ki a történtek fölött és kijelentette, hogy a Rusin a jövőben óvakodni fog az ilyen hangtól. Vozáry a «Munkács» szerkesztője (nem zsidó) élénken ecsetelte azt a felháborodást, amely a munkácsi zsidóság között kitört a Rusin izgató cikkei miatt és a demokratizmus nevében tiltakozott ezen, a zsidó gyűlöletet szító hang ellen. Szerény Béla a «Zsidó Néplap» szerkesztője a zsidó sajtó s a zsidó nemzetiség nevében jelenti be tiltakozását, mert a Rusin támadásában nem egy szerkesztőség egyéni antiszemitizmusát, hanem a kormány intencióit látja a zsidóság, ami a megbarátkozás útján levő zsidóságot újabb resistenciára késztetheti. A «Rusin» szerkesztő-bizottságának nyilatkozatát­­án, hanem a dolgozók közös tulajdona. És mindenki aki dolgozik, joga van belőle élvezni... Chaim nagy respektussal hallgatja Grusz­­berg tanait és hallgat. Chane tágranyílt szemekkel nyeli a szavakat: »ez igazán jó üzlet lenne« — gondolja magában. Midőn Gruszberg szobájába tért, Chaim aggódó arckifejezéssel odasugta Chananak: — Ez az ember... óvakodj tőle! Ő a mi ellenségünk!... Borzalmas ellenségünk! — Ellenségünk ? Csodálkozott Chana. Talán nincs igaza? Hát nem préselik ki belőleg az utolsó csepp velőt?... — Ezt illetőleg igaza van — felesé Chaim — de azért ő mégis a mi ellen­ségünk !... — Miért ? — Hát nem hallottad ? El akarja venni a vagyont és a birtokokat a tulajdono­suktól és felosztani... Most már Chana megértett mindent és igazat adott férjének. — Könnyű nekik koldusoknak a más birtokát, melyet véres verítékkel szerzett, mindenki prédájává tenni, mert nekik semmijük sincsen!--------­(Vége.) megelégedéssel veszi tudomásul, de miért nem jelent meg ez a dezavuáció a Busing hasábjain ? Több­ tech­­nikai kérdés megvitatása után a sajtóreferens azzal zárta be az ülést, hogy sajtóink nívója megköveteli, hogy csak gentelman hangon írjunk, még akkor is, ha személyes polémiáról van szó. A Rusin uszító hangját ő is, de az egész kormányzóság is mélyen elítéli és biztosíthatja a közvéleményt, hogy ilyen eset nem fog többé megismétlődni. SIR DEEDES FÖLJEGYZÉSRE MÉLTÓ BÚ­CSÚSZAVAI. A palesztinai kormány civiltit­kárja, Sir Deedes mint ismeretes április elsején elhagyja állását. Sir Deedes személyét a palesztinai lakosság, de főleg a zsidóság osztatlan szeretettel vette körül. Elutazása előtt meglátogatta Risc­on- Lecion kolóniát, melynek elnöke üdvözölte Sir Dee­­dest és mély sajnálkozásának adott kifejezést az ő, valamint Jaffa kormányzójának Colonel Stirlingnek távozása fölött, akik­­ úgymond olyan időkben hagyták el az országot, amikor nagy szükség van ideáinkkal és törekvéseinkkel együtthaladó embe­rekre. Reméli, hogy az országon kívül is előmoz­dítói lesznek a Jisusnak.­­ Sir Deedes a maga és Colonel Stirling nevében is megköszönte a meleg üdvözlő szavakat és biztosította az elnököt, hogy ők ketten ezután is a legmelegebben fogják támo­gatni a zsidóság ügyét Palesztinában. Önök panasz­kodnak, — fejezte be szavait Deedes — hogy nem­zeti otthonukat nem kapták meg. Ez nem áll! A nemzeti otthon már rég meg lett adva. Ez már a múltéj! Arra a kérdésre, lehet-e nemzeti otthonnak nevezni Palesztinát, amikor ott csak 80.000 zsidó lakik, — azt válaszolom : Lehet! Mert pl. Írorszában és Örményországban is kevesebb ír, illetve örmény lakik, mint amennyi szét van szórva a világon és azért senkinek sem jut eszébe kétségbe vonni ezen országok nemzeti voltát. A világon 15 millió zsidó van, ak­ik joggal mondhatják, hogy Palesztinában nemzeti otthonuk van, melyben egyelőre csak nyolc­százezer zsidó lakik. A KEREN HAJJESSOD KATONÁI. New­ Yorki tudósítónk jelenti : Dr. Weizman Ame­rikába való érkezése előtt a new yorki cionista szer­vezetek nagy előkészületeket tettek a Keren Hajes­­sod ezévi kampányára. Az előkészületeket Dr. Se­marja Lewin vezette, kinek manifesztumára 1500 ön­kéntes jelentkezett a pelesztina felépítési alap gyűj­tésére. A manifesztumban Dr. Semarja felhívja a zsidóságot, hogy terjessze az eszmét s így harcol­jon a tudatlanság ellen. Tanuljon héberül és zsidó történelmet. Ne engedje a cionizmust hétköznapi nívóra sülyedni. Mert nem azért vagyunk cionisták amennyiben rossz dolgunk van Keleteurópában, a cionizmus nálunk egy szabadságmozgalom és a szolga akkor is szolga, ha aranyláncokba van verve. KERESIK DÁVID ÉS SALAMON KIRÁ­­LYOK SÍRJÁT. Lord Kornaiwon luxori sike­rein felbuzdulva, aki tudvalévően Tut-Anc-Amen történelmi érdekességű sírját felfedezte, — egy in­­ternacionális csoport archelogus tavasszal a jeru­­zsálemi Ofel hegyen ásatásokat fog kezdeni, hogy Dávid király palotáját és sírját megtalálja. Az arche­ológusok szerint Dávid király palotájában Juda többi királyai sírjának is kell lennie. Különösen fontosnak és érdekesnek tartják Salamon és ezer feleségei sírjának a feltalálását, mellyel erősen szá­mítanak. Salamon volt a leggazdagabb zsidó király és az ő korabeli királyi sírok sok érdekes históriai momentumot takarhatnak, amelyek feledékenységbe mentek Az ásatások vezetője az ismert angol arche­ológus Dr. Makalister lesz. 70 N. A. GYŰJTÉS. Hilder Idus Nagyszől­­lős és Ackermann Helenke Hust Fried Aranka és Márk Henrik esküvője alkalmából 159 koronát gyűjtöttek a Zsidó Nemzeti Alapra .BEFEJEZŐDTEK A PALESZTINAI VÁLASZ­­TÁSOK. Jeruzsálemi tudósítónk jelenti, hogy március 7-én befejezést nyertek a választások,melyen a 246 mandátumból a zsidók 84-et nyertek. Érdekes, hogy a cenzuséveken a zsidóság 84 százaléka héber anyanyelvet jelentett be. SSZOMBATI ISKOLASZÜNET LENGYELOR­SZÁGBAN. A lengyelországi zsidó nemzeti képviselők intervenciója folytán a közoktatásügyi­­minisztérium 1923 február 12-iki kerettel rendeletet adott ki, mely szerint olyan iskolában, ahol a zsidó tanulók többségben vannak nemcsak a zsidó ünne­peken, hanem szombaton sem lesz oktatás. Köve­tésre méltó példa, csak félő, hogy a zsidóság egy része tiltakozni fog ellene, mert hiszen a cionisták pszkn7n!tp!( H 1 40,000 FONT STERLING A PALESZTINA­­I FELÉPÍTÉSI ALAPRA Ezechiel Gurdzsi Sehem­ Ton basrai (Mezopotámia) zsidó száznegyvenezer font sterlinget érő vagyonát, ami megfelel húszmil­lió cseh koronának a Keren Hajessodnak adomá­nyozta. Az adományozó levél szerint melyet a bíró­ságok már elismerték a fenti vagyon jövedelme — 12 — 15.000 font sterlinget tesz ki évente — zsidó iskolák, kórházak és gyarmatok építésére szolgáljon melyek az adakozó nevét viseljék. A jeruzsálemi héber egyetem egy része ugyancsak abból a jöve­delemből épüljön fel. Az adakozó halála után — aki már a 70-ik évet átlépte — az egész vagyon a Keren Hajessod tulajdonába megy át, szükség esetén azonban egy része most is igénybe vehető. A vagyon gondnoka Dr. Chaim Weitzmann és Dr. Ariel Benzion /"GRATULÁCIÓ. A Héber Iskolaegyesület a leg­­szívélyesebben gratulál Kroo Bella, a héber iskolaegyesület fáradhatatlan és buzgó alapítótársá­­nak Hoffmann Samu úrral történt eljegyzése alkal­mából. NYUGTÁZÁS. Kemény Simon úr, a Franck Henrik és Fia cég képviselője 50 koronát ado­mányozott a nagyszöllősi zsidó nemzeti iskola alapjának. A PALESZTINAI CHALUZOK PURIMI ÜN­NEPLÉSE. Saját jeruzsálemi tudósítónk jelenti, hogy purim diprazim (susán purim) napján Sámuel főkormányzó látogatást tett a chaluz-otthonban, ahol a chaluzok éppen ebédnél ültek A munkásszervezet vezetői miután megmutatták az otthon berendezé­sét , az éttermet, a konyhát, az élelmiszerraktárt stb. meghívták ebédre, aki azt el is fogadta. A hagyo­mányos purimi ebéd és sütemények elfogyasztása után a főkormányzó a munkások lelkes ünnepelte­­tése mellett eltávozott. A BÉCSI ZSIDÓK ÖNVÉDELMET SZERVEZ­NEK. Bécsből jelentik: Az osztrák kormány szm­leges tehetetlensége folytán a bécsi zsidóság elhatározta, becsületének és testi épségének védel­mére «önvédelmi szervezet»-et létesít, melynek célja lesz minden eszközzel, u. m. bojkattal, hitelmegvo­nással és fegyveres erővel az antiszemitizmus ellen küzdeni. ZSIDÓ NÉPLAP 3. oldal Ügyes aquisitot kerestetik helyben és vidékre. Jelentkezni a Zsidó Néplap kiadóhivatalában lehet. KÖZGAZDASÁG Aláírási felhívás! A rendkívüli viszonyok folytán háborús nehézségekkel küzdő zsidó existenciák támogatása céljából Uzhorodon egy zsidó hitelszövetkezet alapítását vettük tervbe. A Zsidó Hitelszövetkezet 60 %-ás üzlet­részei vagy a jegyzéssel egyidejűleg egy összegben, vagy pedig üzletrészenként 12 hónap alatt lefizetendő havi 5 koronás részletekben fizetendők. A Zsidó Hitelszövetkezet olcsó kamat mellett előnyös feltételű kölcsönt nyújt tagjainak és pedig elsősorban a háború és a gazdasági válság által sújtott kis­iparos, kiskereskedő, kisgazdának és olya­noknak, akik a válság következtében el­vesztették kereseti lehetőségüket, új exis­tenciák létesítését gépekkel és egyéb be­rendezésekkel is támogatja. A határozatlan időtartamra alakuló Zsidó Hitelszövetkezet tagjai csak a jegyzet összeg ötszörösével felelnek, tehát korlá­tolt felelőséggel bírnak. A jegyzések zárideje 1923. április 15, mely idő azonban meghosszabbítható. Az első jegyzések az alapítóknál tör­ténnek, amikor is üzletrészenként 3­0 behratási díj fizetendő. A Hitelszövetkezet részére az amerikai Joint a jegyzett alaptőkének háromszoro­sát elérő összeget bocsát rendelkezésére és így a Hitelszövetkezet jövője bizto­sítva van. Felhívunk tehát minden szociálisan gon­dolkozó zsidó testvért, hogy ezen intéz­mény létesítéséhez a saját érdekében is jegyzéseivel hozzájáruljon és ismerősei körében jegyzéseket gyűjtsön. Az alapítók nevében: Szerény Béla Dr. Juszkovits Mór ideig, jegyző, ideig, elnök. Gerstl Majer Herskovits Jakab Braun Lajos Horovitc Mór Fischgrund Sándor mint az ideiglenes előkészitő-bizottság tagjai. Egy szobából és konyhából álló LAKÁS április 1-től kerestetik. — Közvetítők dijaztattnak. — Gint a kiadóba. WEISS és ADLER URI DIVATÜZLET UZHOROD (UNGVÁR) Dusán felszerelt rak­tárában kaphatók speciális divatcikkek. Borsatno­s más hír­neves gyártmányú kalapok. Szolid árak! Fontos kiszolgálás! Naponta postai szétküldések Férfi selyem fehér­nemű és nyakkendők a legizlésesebb kivi­telben. — Vállal kom­plett kelengyék elké­szítését mérték után.

Next