Zsidó Néplap, 1930. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-31 / 5. szám

k­ étfolyam Sse kestiőseg es bio- Uihorod, Kozehizika tu. 18. isztrtex wunden p­éti~t* Wji. Lapv­árUsSzeraa du. 4 órakor. - t­ffp­­xetési dijak: egén ívre 50 Ki, ti Ware 26, negyedévre 13 Ki hűlt éld te egész évr 75 Ki. Wivt*’" Postacsekk 61.371 ZSIDÓ TÁRSALMI POLITIKAI. 3ISHOROD-M­UNKACS-KASSA, 1930 január 31. H Halsmann elítélése jogerős. A bécsi Felsőtörvényszék elutasította Hals­­mann Fülöp perének újrafelvételét és így a zsidó Halsmann elítélése apagyilkossága miatt jogerős. A bécsi Felsőbbtörvényszéket nem lehet antiszemitizmussal vádolni s mégis meg kell állapítani, hogy a per revíziójának el­utasítása nem igazságos. Meg van állapítva, hogy Halsmannt be nem bizonyított vádak alapján ítélték el, a vád sehol sem tudott konkrét bűnösséget bizonyítani s mégis pál­cát törtek egy ember felett. Az is be van bi­zonyítva, hogy az insbrucki esküdtszék, an­tiszemitizmustól hagyta magát elragadtatni és a bécsi legfelsőbb bíróság mégis elutasí­totta a per újrafelvételét. A Halsmannpert állandóan napirenden kell tartani, mert ez egy zsidó per. Egy zsidót ítéltek el ártatlanul, anélkül, hogy bűnösségét bebizo­nyították volna. Anglia kétszínű játéka. A Népszövetség állandó Mandatáris Bi­zottságának egyik ülésén Teodoli gróf, a Bizottság elnöke finom éllel párhuzamot vont Anglia s Franciaország között. A szyriai lá­zadásról, a mandatárius Franciaország a lázadás elfojtása után három hónappal már beterjesztette a jelentését, de a palesztinai ügyek talán még egy év múlva sem lesznek tárgyalhatók, holott pedig a szyriai lázadás sokkal súlyosabb és nagyobb mérvű volt, mint a palesztinai. Pencha Gracia gróf (spanyol) szerint a szyriai lázadás súlyosabb és na­gyobb mérvű volt Franciaország mégis gyorsan s energikusan állította helyre a rendet Anglia azonban semmit sem tesz Palesztinában, hogy helyre állítsa a rendet. íme, így nyi­latkoznak nem cionista keresztény diplomaták. Hivatalos vezetőségünk azonban meg van elégedve Anglia intézkedéseivel s semmi kö­vetelnivalójuk nincsen. Ruszinszkóban több zsidó gyer­mek születik mint Szlovensz­­kóban. Dr. Vécsey Zoltán a P. M. H. ban sta­tisztikát közöl a szlovenszkói és ruszinszkói születésekről, melyből kitűnik, hogy a 96000 zsidó lakosa Ruszinszkóban a zsidó gyerme­kek születési arány­száma sokkal nagyobb a mintegy 160000 zsidó lakossal biró Szlovensz­kóban, így Szlovenszkóban a statisztikai években a született zsidó gyermekek száma: százalék sz. 1000 ujsz. 1925 1926 1927 1925 1926 1927 1349 1217 1141 131 117 11.5 A Ruszinszkóban született zsidó gyermekek •/­ sz. 1000 újszülött közt. 1925 1926 1927 1925 1926 1927 2744 3102 2775 99.5 1111 102 7 Sajnos a rossz élelmezés és hygienikus viszo­nyok miatt a halandóság is nagyobb a ru­­zsinszkói zsidó gyermekek között. Prágából érkezett híradás szerint az ez­­idén esedékes népszámlálás, melynek célja nemzetgazdasági szempontokból szükséges statisztikai adatokat szolgáltatni, 1930 dec.­­ én fogják megkezdeni. A csehszlovák köztársaság alkotmánytör­vénye a népszámlálással kapcsolatban a zsi­dóságra vonatkozólag a következő rendel­kezést tartalmaza: „A csehszlovák köztársaság zsidó lakosai nem kötelezhetők arra, hogy népszámlálások, választások, vagy más politikai és hivatalos alkalommal ma­gukat más nemzeti kisebbséghez tartó zónák vallják magukat, mint a zsidó nemzetiséghez, tekintet nélkül arra, hogy milyen anyanyelvet beszélnek . Az alkotmánytörvény tehát világosan ki­mondja, úgyszólván tanácsolja, hogy a zsi­dóság szabadon zsidó nemzetiségűnek vallja magát s igy nemcsak helytelen volna más képen cselekedni, hanem egyenesen esztet­lenség is volna mert minden más nemzeti­séghez való csatlakozás az igazság elferdí­tése s a csehszlovák alkotmánytörvény szel­lem­e ellen volna. Érdekes azonban az ungvári asszimiláns zsidó sajtónak az állásfoglalása ebben a kérdésben. A »Keleti Újság« című hetilap jan. 26-iki számában ama véleményének ad kifejezést, hogy «Aki magyar volt a múltban, az kell, hogy a jövőben is az legyen». A K. U. szerint tehát a szlovenszkót és ruszinszkót zsidóság, mely a régi Magyaroszágban nolens volens magyar­nak vallotta magát, itt Csehszlováki­ában is magyarnak kell, hogy vallja magát, dacára annak, hogy alkotmány törvényünk 5. szám. vpn SÖDB*­­2 nemzetiségnek ismerte el és alkalmat adott nekünk, hogy zsidó nemzetiségűnek valljuk magunkat. Az „Uj Közlöny“ jan. 21 iki számában, kifejti, hogy nagyon káros volna, ha a ma­­gyarság nem érné el a nyelvtörvényben kö­vetelt 20 százalékot, majd miután a zsidó nemzeti gondolattal szembeni animozitásá­­nak ad kifejezést odakonkludál, hogy «minden állampolgár kötelessége nyel­vére, kultúrájára gondolni és saját leg­jobb belátása szerint ahoz a nemzet­hez csatlakozni, ahová életérdekei pa­­rancsolják». Eltekintve attól, hogy az U. K. eme ta­nácsában némi ellentmondás is van elárul­ja még azt is, hogy a népszámlálásból is gazdasági érdekpolitikát csinál. Nem fon­tos — szerintük — a statisztikai cél, hogy az ország igazi és hamisítatlan statisztikai adatok birtokába jusson, hanem az U. K. szerint az állampolgárok ezzel is bizo­nyos hálát rójjanak le ama nemzet iránt, mely létérdekét szolgálja. Csakhogy egy kis bibi van a dologban. Pl. Ruszinszkóban a zsidóság életérdeke egyformán a magyarokhoz, ruszinokhoz és esetiekhez is fűződik. Már most várjon me­lyik nemzetiséghez csatlakozzék a ruszinsz­kói zsidóság ? A kérdést mi is állandóan napirenden fogjuk tartani s be fogjuk bizonyítani, hogy a zsidóság semmiképen sem vallhatja ma­gát másnak, mint zsidó nemzetiségűnek, mert minden más állítás a csehszlovák alkotmány­törvény, a Jó­zan ész, az igazság és last not least az élet érdeke ellen volna. Dr. O. H. Népszámlálás TOTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HETNAP FELELŐS SZERKESZTŐ: SZEKÉRT BÉLA Az uzshorodi hitközség Spira rabbi irodaalapitási terve ellen — Az elöljáróság tiltakozó küldöttsége az országos elnöknél. — Megvon­ták a mandátumot a Spira rabbiék által megválasztott tagoktól — A tiszt­újlaki értekezleten az ungvári hitközség mér nem képviselteti magát — Mit mondanak az ungvári hitközségi elnökök? Az ungvári hitközség múlt héten tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy — mi­után az önálló irodaalapítási kísérletek nem történtek a törvényes kereteken belül, ha­nem azt a hitközségek megkérdeztetése nélkül, úgyszólván puccsszerűen akarták megcsinálni — nem vesz részt az irodaalapítási mun­kálatokban s előre tiltakozik a terve­zett iroda létesítése ellen. A hitközség egy másik határozata értel­mében, egy az elnökségből álló küldöttség e napokban tisztelgett Roszypál országos elnöknél s közölvén az elnökkel az ung­vári hitközség határozatát, tiltakozott ellene, hogy az országos hivatal támogassa Split rabbi irodaalapítási kísérleteit, rámutatván arra, hogy eltekintve attól, hogy a ruszinszkói zsidóság nem bírná el egy ilyen iroda ki­adásait, a kérdéses iroda nemhogy békét, hanem még nagyobb viszályokat eredmé­nyezne. A küldöttséget az országos elnök igen szívélyesen fogadta s biztosította róla, hogy amennyiben Spira rabbi az irodát nem legális uton akarná keresztülhajszolni s a ruszinszkói hitközségek törvényes kép­viseletének többsége állást foglalna az ön­álló iroda ellen, úgy az országos hivatal az irodát termé­szetesen nem fogja engedélyezni. Időközben Spira rabbiék Tiszaújlakra újabb értekezletet hívtak egybe, melyre az ung­vári hitközség delegátusait is meghívták. A hitközség elöljárósága ebben a kérdés­ben f. hó 27-én hétfőn rendkívüli ülést tar­tott s elhatározta, hogy azoktól a tagoktól, akik az irodaalapí­­tás körül eddig az ungvári hitközsé­get képviselték,­­ megvonja a man­dátumot, a tiszaújlaki gyűlésen az ung­­vári hitközség nem vesz részt s eb­ben az értelemben állt az összes ru­szinszkói hitközségeknek.

Next