Bervai Figyelő, 1973 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
VOL évfolyam, 1. szám BÉRVAJ A finomszerelvénygyár pArtbizottságának lapja Eredményeink, további céljaink! írta: Kocza Imre vezérigazgató Nehéz, de sikeres év. Ezt lehetne szűkszavúan írni 1972. évi munkánkról. Az itt élő és dolgozó ember azonban tudja, hogy a „nehéz” szó milliónyi gondot, töprengést, számítgatásokat, újabb és újabb elhatározásokat, intézkedéseket jelentett az év során, hogy végül az év jellemzéséhez a „sikeres” jelző is alkalmazható legyen. Most, hogy egy kicsit kifújtuk magunkat, már felszabadultabban tekinthetünk vissza az évre, hogy számba vegyük hibáit, eredményeit. Szerződésekkel, távlati megállapodásokkal alátámasztott évet kezdtünk 1972 .év elején, s minden okunk megvolt a bizakodásra. A feladatvégrehajtás belső feltételei rendezettek voltak, de alig kezdődött meg az év, a kedvezőtlen piaci körülmények éreztették hatásukat. A belföldi olajkályhaigény jelentős csökkenése nemcsak belföldi vevőink rendelésvisszamondásait eredményezte, hanem ettől súlyosabb dolog is bekövetkezett, mivel a magyar olajkályha-túltermelés miatt importkályhák behozatalát eszközölni nem lehetett, meghiúsult 700 ezer dollár értékű jugoszláv szállítási ügyletünk. A bajokat tetőzte, hogy a járműprogram módosítása miatt csökkent az Ikarus ajtónyitó berendezés 1972. évi darabszáma, s módosulás történt speciális feladatunknál is. C okán valószínű nem érzékelték, de a vállalat minden illetékes szervénél lázas munka kezdődött a kialakult helyzet reális felmérésére, s a helyzetet normalizáló, új, szükséges intézkedések megtételére. Az eredeti tervtől eltérő, új munkák végzésére is sor került. Különböző bérmunkák kerültek bevonásra. Az egri és hevesi dolgozóknak újabb termékek munkafogásaival kellett megismerkedniük. Ha nem is jugoszláv rendelésre, de mégiscsak gyártottunk olajkályha-alkatrészeket, melyeket Romániában zománcoztattunk, hogy ezzel is elősegítsük az olajszabályozó kiszállításunkat. Új piacokat kerestünk, s így került sor olajszabályozó kiszállításra a Szovjetunióba és Romániába. Ezzel kapcsolatban további kedvező tárgyalásaink folynak. Megrendelőinkkel történt megállapodás alapján sor került kompresszorgyártásunk felmérésére, mely rendkívüli feladatok megoldását igényelte ezen a területen. Ezek a munkák már többé-kevésbé mindenki részére érzékelhetőek voltak, egyrészt a többletmunkákban való részvétel miatt, másrészt — sajnos tudom, dolgozóink ennek nem nagyon örülnek —, kénytelenek voltunk bizonyos átcsoportosításokat is végrehajtani az év során. A kialakult új helyzetnek megfelelően, módosítottuk eredeti tervünket. Az új terv valamivel kevesebb árbevétel elérését tűzte ki célul mint az eredeti, de minden lényeges minőségi mutatót változatlanul hagyott, ami egyértelműen azt jelentette: az eddigitől is jobb gazdálkodást kell folytatnunk, hogy az 1972-es év eredményesen fejeződjön be. Új tervünk mindenki számára biztosított egész évben munkalehetőséget, s a juttatások mértékét az eredeti tervnek megfelelően hagyta meg. Pontos számaink majd csak az éves mérleg elkészülte után lesznek, várhatóan azonban adataink az alábbiak szerint alakulnak: összes árbevételünk 630—640 millió forint között lesz. A módosított terv számától magasabb, összes export árbevétel kb. 88 millió forint. Ebből szocialista export 31 millió, tőkés export 57 millió . Termelésfelfutásunkat 100 százalékban termelékenységnövekedéssel fedeztük, sőt, összlétszámunk a tavalyi szint alatt maradt. Az egy munkásra jutó napi termelési értékünk 787,— forint, költségszintünk 82,3 százalék. Kyereségünk várhatóan 108—109,5 millió forint között alakul. Eredeti tervünk 108 millió forintot irányzott elő. Alapbérfejlesztésünk 1972-ben több mint 1 százalék volt, ez jóval magasabb, mint amit eredeti tervünk és kollektív szerződésünk rögzít. Eredeti tervünk nem irányozta elő azt, hogy karácsony előtt ismét jutalmat fizessünk ki a dolgozóinknak. Évközi helyzetünk sem olyan volt, hogy ebben reménykedni lehetett volna. Mégis, az a megfeszített, lelkes munka, mely főleg a II. félévet jellemezte, meghozta gyümölcsét, s ha nem is nagy összegek kerültek a borítékba, a karácsonyi jutalom, úgy gondolom, a kételkedőket is meggyőzte munkánk eredményességét illetően. A számok mellett sok egyéb is fémjelzi 1972-es munkánk sikerét. Hogy csak néhányat említsek ezek közül: megindult az egyes nagykompresszorok, a MECMAN 1300- as henger, az Ikarus ajtónyitó berendezés, az új típusú villogó automata gyártása. Felkészültünk további nagy kompresszor típus, az OS—2 olajszabályozó, MECMAN-szelepek gyártására. Újabb gyártási műveletek települtek Egerből Hevesre és Budapestről Egerbe. Átadásra került új galvanizálóüzemünk, tovább folytattuk a gyári közműhálózat rekonstrukcióját, bővítettük hevesi előüzemünket, s befejezéshez közeledik a végleges hevesi gyáregység. Lehetne sorolni e tényeket. Mind munkánk eredményeként jött létre. Elkészültek terveink 1973-ra. Azt szokták mondani, s ez a mi esetünkben is igaz, ez az év sem lesz könnyebb, mint a tavalyi volt. Összes tevékenységünk árbevételét 674 millió forintra tervezzük. Feladatainkat változatlan létszámmal kívánjuk megoldani, vagyis a felfutást 100 százalékban termelékenységnöveléssel kell fedezni. Exportunkat a 72. évi 88 millió forintról 101 millióra kívánjuk növelni. Ezen belül egyaránt tervezzük a szocialista és tőkés exportunk növekedését. Nyereségünk tervezett összege 115 millió forint, ami az idei szintű évközi és év végi juttatások mellett 4 százalékos alapbérfejlesztést biztosít a központi bérjuttatásokon túlmenően, minden állománycsoportban. Bérszínvonalunk (az egy főre jutó évi átlagkereset) 1973-ban 25 500 forint lesz. Természetesen hosszan lehetne sorolni azokat a feladatokat, melyek fenti számok érvényre jutását eredményezik, s aminek végrehajtását tervezzük. Ilyenek a legfontosabbak közül: a budapesti gyáregységünk termékeinek végleges lehozatala Egerbe, s a budapesti szerszám- és célgépgyártó bázis megteremtése, a hevesi gyáregységünk végleges beüzemelése, megnövekedett kompresszorprogramunk sikeres végrehajtása, MECMAN-gyártásunk kibővítése, s több irányú exporttevékenységünk elindítása, olajszabályozóink számára újabb exportpiaci lehetőségek biztosítása, galvanizáló üzemeink nagyobb mértékű terhelésének biztosítása, kapacitáskihasználásunk jelentős növelése, üzem- és munkaszervezési elképzeléseink maradéktalan végrehajtása, új termék bevonási feltételeinek megteremtése, létszámarányaink kedvezőbb kialakítása. A felsoroltak is meggyőznek mindenkit arról, hogy 1973. évben is meglesz mindenkinek a szorgos teendője, s továbbra is arra van szükség, hogy mindenki legjobb képessége szerint végezze feladatát. Engedjék meg, hogy az 1972. éves terveink eredményes teljesítéséért, végzett munkájukért köszönetet mondjak valamennyiüknek, Egerben, Budapesten és Hevesen dolgozóknak, s kérjem önöket, hogy lelkiismeretes munkájukkal segítsék elő az 1973. évre kitűzött feladataink sikeres teljesítését is. Ehhez a munkához mindenkinek nagyon jó egészséget, az új évben sok sikert és boldogságot kívánok. 1973. január hó Termelő üzemeink ’72-ben is „állták a sarat“ Kimutatások, számszerű statisztikák elemzésével még nem tehettünk pontot a múlt év végére, üzemeink kollektívájának tevékenységét azonban már értékelhetjük a következőkben Szabó István termelési osztályvezető szemével. — 1972 nehéz évünk volt, különösen a II. félévben sok olyan plusz feladat jelentkezett, ami próbára tette az embereket, üzemeink nagy részénél, de összességében a végeredmény jó. Éves tervét minden terület teljesítette. 35-D ÜZEMEK. A IV. negyedéves MECMAN megrendelés késése miatt voltak problémáink, de végső soron nem lett akadálya annak, hogy időben zárhasuk az évet. 31-ES ÜZEM. Ez az üzemünk volt a legnehezebb helyzetben az utóbbi hónapokban. Az olajszabályozókompresszor termelés átcsoportosítása azt jelentette, hogy a, üzem IV. negyedéves programja körülbelül tizenöt millió forinttal (megközelítően 20 ezer kiskompresszor) emelve lett. Az emelt program mellett három új kompresszor gyártásának biztosítása alapos erőpróbát jelentett, de igen nagy erőfeszítéssel sikerült ezt a plusz munkát elvégezni. Köszönhető az üzemi kollektíva nagyszerű hozzáállásának és a társszervek lelkiismeretes segítségének, hogy nem fulladt kudarcba a vállalkozás. Sokat tudnék mondani azokról, a plusz munkát nem sajnáló emberekről, akik „agitálás” nélkül dolgoztak — azt hiszem így fejezhetem ki legjobban „éjt nappallá téve” — a tervteljesítés sikeréért. 37-ES ÜEM. A 37-ből az 59-es, új üembe való átköltözés feladatai mellett sem volt probléma a termeléssel, mondhatom zökkenőmentesen teljesítették az éves tervet. „G” ÜZEM. Külön kiemelkedő, hogy a „G” történetében először év végi hajrá nélkül ment a termelés. Ennek okát főleg a jó munkaszervezésben, a szervezetlenségek felszámolásában látom. „F” ÜZEM IV. negyedévi kooperációs problémák ellenére sikeresen zárta az évet. HEVESI GYÁREGYSÉG. Ahhoz képest, hogy új emberekkel, számukra eddig ismeretlen és nem egyszerű feladatokat kellett megoldani, elégedettséggel nyugtázhatjuk a termelés alakulását. Az árbevétel kedvező alakulása érdekében vállalt bérmunkák (például centrifuga fékrudazat, villanybojler jelzőlámpa, biztonsági szelep) elvégzése nem okozott különösebb gondokat. Összegezve az elmondottakat: az ütemes kiegyensúlyozott termelést objektív körülmények miatt az év második felében nem tudtuk biztosítani, de azt hiszem nem elbizakodottság azt mondani, hogy éppen ezért elégedetten nyugtázhatjuk a sikeresen zárt évet. — A jövőt illetően az az érzésem, hogy az értékesítési és profil problémák miatti mélyponton túljutottunk. Kiegyensúlyozott, „stabil” évre számítok 1973-ban. Macz Ernő fi nagy esemény — Négy év óta várt pillanat! Majoros Jánosné üzemi bérelszámoló, átveszi összkomfortos új lakása kulcsát ... (Fotó: Pásztor Tibor) Új KISZ-alapszervezet a 15-17-es üzemben A társadalmi és a gazdasági szervek egyetértésével november hónapban a 15— 17-es üzem együttesen egy új KISZ-alapszervezetet hozott létre. Eddig, a gazdasági egységnek megfelelően, a 35-ös üzem KISZ-alapszervezethez tartoztak az itt dolgozó fiatalok. A szétválást az indokolta, hogy az üzemek közötti nagy távolság gátolta az eredményes munkát, ugyanakkor a 15—17-es üzem KISZ-fiataljainak száma és rátermettsége lehetővé teszi, hogy egy gazdasági egységben belül új KISZ-alapszervezetben dolgozzanak. Felvételünk a vezetőségválasztó taggyűlés egy pillanatát örökítette meg. Az új vezetőség első komolyabb erőpróbája, a tagkönyvek érvényesítése és a KISZ-alapszervezeti tagság véleményének felmérése, megtörtént. Következő nagy feladatuk az első féléves munkaterv összeállítása lesz. Az új KISZ-alapszervezet tagjai azon munkálkodnak, hogy olyan programot állítsanak össze, melynek megvalósításában minden fiatal lelkesen részt vesz.