Bervai Figyelő, 1985 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

A FINOMSZEREI.VCNYGYAR PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK I.AP.JA XX. évfolyam, 9. szám ÄRA: 2,­’­0 FORINT W8., szeptember hó Szeptem­­ber 29. 1848. szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a javarészt újoncokból és fel­kelőkből álló forradalmi se­reg megállította az elbiza­kodott Jellasicsot. Győzel­mükben döntő szerepet ját­szott az igaz ügyért való harc, erejüket megsokszo­rozta a hazaszeretet. Több mint egy évszázad múlva a pákozdi csata napját a fegy­veres erők ünnepévé nyil­vánították, emlékül a sza­badságért, függetlenségért vívott harcokra, a dicső múlt felidézésére. Ez az ün­­­­­­nep egyben jövőnk védel­­­­mét is szolgálja. Hazánk védelmi képessé­gének fejlődése, a néphad­sereg politikai, erkölcsi álla­pota biztos alapot jelent a feladatok teljesítéséhez — állapította meg a XIII. Párt­­­­kongresszus. Erősödtek a kapcsolatok a testvéri had­seregekkel, még szorosabbá vált a fegyverbarátság a szovjet hadsereggel. Fegyveres erőink céljai a társadalmunk céljaival azo­nosak, feladatai végrehajtá­sában szilárdan támaszko­dik a népre. Hazánk része­se egy oyan nemeztközi szövetségnek, mely a világ­béke megőrzésének egyik­­ legfontosabb tényezője. 40 éve fejeződött be a II. világháború. Az emberiség , józan többsége minden erő­vel küzd a béke megőrzésé­ért, egy újabb világégés el­kerüléséért. Az USA milita­rista politikája jelentősen befolyásolja a világ mai helyzetét. A Szovjetunió kezd­emé­­nyezéseit világ­zerte helyes­léssel fogadják. A fegyveres erők napján is bízunk ab­ban, hogy a világ haladásá­nak, a béke m­egörzésének hívei kerülnek i­öntő pozí­cióba.­­ A fegyveres érek napján tisztelettel köszönt­­ük a ka­­­­tonákat, munkásőrö et, min­­­­den fegyveres te­stületet, amelyek fáradságot nem is­­­­merve gondoskodnak rólunk, védik szocialista társadalmi­­ rendünket.­­ Sipos Irén í Kezdődik az új politikai oktatási év Fél év telt el a XIII.­­ Pártkongresszus óta. Ez idő alatt megismertük határo­zatát, dokumentumait. A kong­resszusi határozat sikeres végrehajtásának alapvető fel­tétele, hogy azt egységesen értelmezzük, csak így tudunk mozgósítani a kitűzött célok elérésére. A határozat alaposabb meg­ismerését, egységes értelme­zését­ szolgálja az új politi­kai oktatási évben induló ,,Társadalmi fejlődésünk idő­szerű kérdései” című tanfo­lyam. A tanfolyam hallgatói elsősorban a párttagok és párt­tagnak jelentkezők közül ke­rülnek ki. Minden alapszervezet ön­állóan indítja az oktatást, ahová összesen 445 résztvevő jelentkezett. A tanfolyamon tt—10 foglalkozás keretében központi témákat és helyi feladatokat kell feldolgozni. A központi témákhoz tan­anyag jelenik meg, alapiro­dalomként a kongresszus rö­vidített jegyzőkönyvét kell felhasználni. A tanfolyamokat jól kép­zett a politikai oktatás terén gyakorlattal rendelkező pro­pagandisták vezetik. Az alap­­szervezetek 16 párttagnak adták ki ezt a megtisztelő pá­r megbízatást. Mellettük természetesen szerepet kap­nak azok a párttagok, akik az egyes témákat a legjobban ismerik. Az 1985 86-os pártoktatási évben ismét indul ML közép­iskolai kihelyezett tagozat vállalatunknál. Ide huszon­­ketten jelentkeztek, többsé­gük a káderutánpótlási tervek­ben szerepel, vagy a munka­köre ellátásához előírt politi­kai ismereteket szerzik meg itt. Politikai ismereteink fej­lesztése állandó feladatot je­lent. Törekednünk kell az idő­szerű politikai, társadalmi, gazdasági kérdések sokoldalú és gyakorlatias megértésére, melyhez nagy segítséget ad a most induló politikai oktatás. A. AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPÉN Iskolát avattak Kerecsenden A nagygyűlés szónoka: Kócza Imre kaphat-e szebb ajándékot pont a tanév kezdete előtt egy kisközség, mint egy új általános iskolát. Alkotmá­nyunk 36. évfordulóján az át­adásra váró oktatási intéz­mény udvarán gyűlt össze Ke­­recsend és a társközség, Bem­­jén apraja-nagyja. Régi vágya valósult meg az itt élőknek, hiszen ezzel a kétszintes épü­lettel megoldódott a korábbi zsúfoltság, bővült a napközi otthon és tágasabb helyiségbe költözhetett a könyvtár is. Mindenek előtt azonban ejt­sünk szót az ünnepségről. A Himnusz és a szavalat után Gémes László a közös közsé­gi tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a nagygyűlés szónokát Kócza Imrét a Finomszerelvénygyár vezérigazgatóját, országgyűlé­si képviselőt, Pócs Jánost az egy városi pártbizottság tit­kárát, és dr. Kovács Jánost a megyei művelődési osztály helyettes vezetőjét. Ezt követően Kócza Imre lépett a mikrofonhoz. — Alkotmányunk törvénybe iktatásának évfordulója — kezdte beszédét — a magyar nép kiemelkedő ünnepe. Az 1949. augusztus 20-án elfoga­dott Alkotmány, népköztársa­ságunk alaptörvénye, a nagy történelmi sorforduló szimbó­luma. A továbbiakban kitért arra az­ építő munkára, mely ha­zánkban a felszabadulás utá­ni idők jellemzője. Kiemelte azt a rohamos fejlődést, ami a két község életében tapasz­talható.­­ A faluk közössége ma­gáénak érezte a gondokat, és tevőleges részt vállalt annak megoldásában. így épülhetett ki az ivóvíz-gerinchálózat, több kilométer járdát, por­­talanított utat adtak át. Or­vosi rendelők, szolgálati la­kások, napközi otthon és nem utolsó sorban az új iskola kí­vánkozik a listára. — Tudom hogy sok jogos igény vár még megoldásra — folytatta a szónok. A feltétele­ket a későbbiek során kell megtalálni. Hogy csak a két leglényegesebbet említsem: komplex hasznosításra alkal­mas tornaterem, valamint az öregek napközi otthona. Az ünnepi megemlékezést követően kiváló és érdemes társadalmi munkáért járó ki­tüntetéseket nyújtottak át volt tanácstagoknak. A rövid kulturális műsor után került sor a 12 millió forintos beru­házással felépült­ létesítmény felavatására. A siroki Sály János kőműves irányításával kilenc kisiparos hozta tető alá az iskolát. Az alapozásnál és a takarításnál besegítettek a község lakói és a helyi gazda­sági üzemek, vállalatok is Az ünneplő közönség előtt Kócza Imre vágta át az in­tézmény bejárata előtt kife­szített nemzeti színű szalagot, majd a vendégek, a falu la­kói megtekintették az iskolát, valamint az­ egyik teremben a demjéni hímző szakkör munkáiból berendezett kiál­lítást. Munkás-paraszt találkozó a Platánban Egerben a Platán étte­remben került sor munkás­paraszt találkozóra, melyen az egri üzemek — közöttük gyárunk dolgozóinak —, va­lamint az Egri Csillagok­­ Termelőszövetkezet képvise­lői szám szerint mintegy 180-an vettek részt. Az ün­nepségen Demeter Pál, a Csepel Autógyár egri gyá­rának igazgatója köszöntöt­te a megjelenteket, majd Békési József, az egri váro­si tanács általános elnök­­helyettese mondott ünnepi beszédet. Az új kenyér meg­szegését­ baráti beszélgetés követte

Next