Beszélő Összkiadás, 1984-1987 (11-20. szám)
1986 / 16. szám - Témáinkhoz - Fehér Dániel: "Az a zsidó, aki belsőképpen az"
BESZÉLŐ 16 413 A viszontdiszkrimináció, főleg ha szintén nyilvánvaló anyagi érdekeltséghez kötődik, csak tovább rontja a helyzetet. A magyarországi zsidók, demokratikus intézmények híján, a mindenkori vezetés politikai irányvonalától függnek. A hatalmon lévőknek ma nem érdeke egy zsidóellenes kampány, és valószínűleg nem is engedhetnék meg maguknak. Egy ilyen kampánynak nyilvánvalóan negatív külgazdasági és külpolitikai következményei lennének. Az egész nyugati világ sokáig undorral gondolna Magyarországra és a magyar vezetésre. De a jövő bizonytalan. Az ország komoly gazdasági nehézségekkel küzd. Társadalmi elégedetlenség esetén a párt valamelyik frakciója kijátszhatja a zsidó kártyát. Ha legalább egyes rétegek támogatása fontosabbnak tűnik a számára, mint egy rohamosan versenyképtelenné váló gazdaság amúgy is gyengülő nyugati kapcsolatai, megpróbálkozhat egy antiszemita hadjárattal. Számíthat rá, hogy sokan támogatnák, akár a tudományos életben is, ha a zsidókat adminisztratív intézkedésekkel kiszorítanák olyan pozíciókból, amelyekre nem zsidók pályáznak. Kérdés, hányan elleneznék ezt a kampányt, és mennyire aktívan. A veszélyt csökkenthetné, ha létrejönnének demokratikusan szerveződő csoportok, amelyek mindenekelőtt a saját érdekeiket fogalmazzák meg, majd ennek alapján demokratikus együttműködésre, ésszerű kompromiszszumokra törekszenek a másik féllel, elismerve annak jogos érdekeit. A nemzetek közötti kultúraközvetítés minden nemzet érdeke. Nyilvánvaló, hogy minden kisebbségi nemzetrész pótolhatatlan kultúraközvetítő szerepet tölthet be Közép-Kelet-Európában, ha hagyják. Persze az intézményes kereteket túllépő kultúracserére a térség urainak nincs szükségük. Például a csehszlovákiai magyarok „hídszerepét” csak addig hangsúlyozták nálunk, amíg az engedékenyebb magyar kultúrpolitika nem kezdte zavarni a csehszlovák vezetést. A hídon valódi nemzeti sajátosságok közlekedtek volna. A kifejezés tilalma (1983) óta nem jelent meg a szimbólum sem a tömegtájékoztatási eszközökben, sem jelentősebb csehszlovák kultúrpolitikusok beszédeiben. A közép-európai zsidóság felbecsülhetetlen kultúraközvetiítő szerepet töltött be. Terjesztette a nyugat-európai demokráciák szellemiségét, és a demokrácia szellemében keresett válaszokat a térség alapkérdésire. A tudományos életben a zsidók messze nagyobb arányban vettek részt, mint az összlakosságban. Döntő szerepet játszottak az ipari fejlődésben, aminek jelentősége akkor is kétségbevonhatatlan, ha az ellenük irányuló előítéletek nagy része éppen a pénzéletben, az iparban és a kereskedelemben betöltött szerepükhöz kapcsolódik. Magyarországon a zsidó származásúak egy része tejes asszimilálódásra törekszik, szeretné elfelejteni és elfeledtetni a származását. Mások vállalják. Vannak, akik magyarnak vallják magukat, zsidó származásuk tudatát megőrizve, és vannak, akik magukat a zsidó nemzet Magyarországon élő tagjainak tekintik. Nagyon örülnék, ha a magyarországi zsidók hazájuknak éreznék Magyarországot, és saját kulturális közegüknek a magyart. Szeretném, ha akár zsidó származású magyaroknak, akár magyarországi zsidóknak nyugodtan vallhatnák magukat. Bántana és szégyellném, ha el kellene hagyniuk a magyart. Mint magyar még jobban szégyellném, ha mentegetni, titkolni, feladni kényszerülnének a zsidót. A Csehszlovákiában uralkodó viszonyok miatt, sajnos, csak álnéven, de támogatom a Salomot és a magyarországi zsidók minden demokratikus kezdeményezését. Fehér Dániel* „Az a zsidó, aki belsőképpen az” A két világháború között létezett Krisztushívő Zsidók Felekezete egyik életben maradt tagját a hatvanas évek elején meghívta egy katolikus káplán egy ifjúsági istentiszteletre. ,Jézus Krisztus a mi Messiásunk, ti keressetek magatoknak más Megváltót!” - kezdte általános felzúdulást kiváltó beszédét a szónok. Ez a kis történet járt az eszemben, amikor azt fontos„Átok, reá, ki téged átkoz, Áldás reá, ki téged áld” (Arany János: A Bibliából Mózes. 27. 27. 29.) Láttam, hogy a Salom Független Zsidó Békecsoport által elindított eszmecseréhez mint Krisztus-hívő ember hozzászólok, s megkísérelem elmondani, hogyan vélekedik a kereszténység egy része a zsidókérdésről, antiszemitizmusról, Izraelről és az ezekkel összefüggő kérdésekről. Azzal kell kezdenem, hogy Izráel népének története