Beszélő, 1990. július-december (1. évfolyam, 26-51. szám)

1990-09-22 / 37. szám

Bizalmas házi közlemény Szerkesztőségünk egy talán évtizedek óta aládúcolt józsefvá­rosi házban székel, mintegy kétszáz méterre a Rákóczi tértől, ugyanannyira a József utcai kocsisortól, valamint a Tolnai Lajos utcai rendőrségtől, ahol a lap veterán munkatársai eltöltöttek néhány éjszakát, amikor még nem a kormány, hanem a rend­szer ellenzéke voltak. A nevezetes utcák közelsége ellenére a ház, ahol dolgozunk, élünk, sőt olykor lakunk, igazán szolid, polgárias. Itt, a jelenlegi szerkesztőség egyik helyiségében mű­ködött a Szabad Demokraták Szövetségének első irodája. Vala­ha talán múzeum lesz benne, és üveg alatt fogják mutogatni az inggombomat, amely az első napok egyikén elgurult, és azóta se került elő. Akár a Visegrádi utcában, a KMP megalakulásá­nak emlékmúzeumában, írnám hetykén, ha nem tartanék attól, hogy szavaimat az SZDSZ bolsevik múltja bizonyítékaként fog­ják felhasználni az „Apák és fiúk"-per fellebbviteli tárgyalásán. A Beszélő szerkesztőségében lenni jó. A szedők rakott krumplit főznek, a tördelők sört bontanak, s mire a képviselő főmunkatársak megérkeznek a Parlamentből, ha a lap nem is, a vacsora készen van. Sebaj, úgy is beletelik egy-két órába, amíg elkészülnek az országgyűlési tudósítással. Késéseinknek kö­szönhetjük frissességünket: megesett, hogy szerdán megjelenő lapunkban már a szerdai Népszabadságra reflektáltunk. Vagyis inkább annak köszönhetjük, hogy a csodálatos, angyali Szikra Lapnyomda mégsem mondja fel szerződésünket, bár gyakran előfordul, hogy kora este helyett késő hajnalban érkezünk meg a „montírunggal". Persze ebben a kis családban nehezen alakul ki a profi üzem­menet. Legutóbb Alfred Dregger képmása Giscard d'Estaing álnéven jelent meg, pedig rémlik, úgy éjfél felé valakinek fel is tűnt, hogy megváltozott ez a Giscard. Még szerencse, hogy An­tall Józsefet nem cseréltük össze De Gaulle-lal! A Több százezer levlap a kormányfőnek? című cikkünk alól elmaradt munkatár­sunk, Gyekiczki András betűjele, a Jud Süss vagy Európa? című glossza szerkesztőségi cikként jelent meg, holott Raj Tamás írta, és a Liberálisok a Vörös Csepelen című tudósításba belekerült né­hány értelemzavaró sajtóhiba, mint Karinthy ismert színikriti­kájába, amelyben „a magyarság nemzeti kincse helyett tévedésből kóser pesti bázbombát szedett a zsidó szedő". A látszat ellenére nem sajtóhiba Tamás Gáspár Miklós Csak száz nap a világ című cikkének néhány kitétele, a Grósz-Horn­­galeri meg a Szájer Józsi hülyére veri Pozsgayt. Különösen a Kéri Kálmán szenilis őrjöngései nem szívem szerint való. Nemcsak azért nem, mert egy 90 éves aggastyán szavait az ember nem nevezi nyilvánosan szenilis őrjöngésnek, bármi is a véleménye róluk, hanem azért sem, mert az idős tábornok pontosan tudja, mit beszél. Mégis, e vadulások nem kapkodásból maradtak benn a cikk­ben, bár tudtam, hogy sok olvasóban, a lap és az SZDSZ hívei­ben is­ visszatetszést fognak kelteni. Elsorolom az okaimat: 1. Nem szívesen cenzúrázok, különösen fényestollú szerző­ket nem. 2. Úgy vélem, egy újságcikk nem oklevél és nem kommüni­ké. Ady is pimasz volt, Petőfi is modortalan. 3. T. G. M. legnagyobb botrányt kavaró kitételei, a hírhedt Mucsa például, beépültek a köztudatba. Olyannyira, hogy egy­re többen kérdik: vajon nem a próféta lelke szólt-e a szerzőből? 4. A kéziratot a Parlamentben olvastam, az interpellációk előtt. A lapszélen gondosan megjelöltem a gyanús helyeket. Az­tán Jeszenszky Gézát hallva, az ülésteremből kifelé menet Gazsi mellé sodródtam. És miközben önfeledten szamárfület muto­gattam valamelyik felfújt tokával ordítozó kormánypárti hona­tyának, azt mondtam szerzőnknek: Gazsikám, ki akartam húz­ni egy-két szót, de ne húzzuk ki. Le vannak sz... va! (kőszeg) Tartalom_________________3 BESZÉLŐ Révész Sándor: Tiszta szemek éjszakája................. 4 Justitia itt a provincián................................................. 5 BELFÖLD Solt Ottilia: Záhonytól Zaláig....................................... 7 Megint nem stimmel.................................................... 8 Eörsi János: Akik rendkívül sokat tettek .................... 9 Nagy W. András: Érzelmes utazások­­.........................10 Magyar Elemér: Beszélgetés egy volt belbiztonsági ügynökkel......................................................................12 KÜLFÖLD Vajna János: A pont és a nagybetű............................13 Ara-Kovács Attila: Katonás esélyegyenlőtlenség ... 15 Kiss Ilona: Moszkvai Popieluszko ...............................16 Wojciech Maziarski: Peches gyilkosok.......................17 GAZDASÁG Szalai Erzsébet: Oldás és kötés .................................18 Betlen Anna: A csődök csődje ...................................20 KÖRNYEZET Török Ernő: Méreg a levegőben! (II.) ..................... . 21 Elmés ügyek............................22 LÉTMINIMUM ALATT Győri Péter: Nem értjük egymást?..............................23 ESSZÉ Tomas Venclova: Függetlenség .................................24 RÁBESZÉLŐ ..............................................................26 KULTÚRA A koncert és közönsége .............................................29 Szabó Júlia: Beck András emlékkiállítása..................30 A címlapon Szilágyi Lenke fotója BESZÉLŐ Új folyam, I. évfolyam 37. szám Kiadja az AB-Beszélő Kiadó Kft. 1084 Déri Miksa u. 10 Telefon: 113-7574, 133-8583, Telefax: 134-3504 Szerkesztik: Eörsi János, Fekete Éva, F. Havas Gábor, Gyekiczki András, Havas Fanny, Kiss Ilona, Nagy W. András, Pap Mária, Solt Ottilia, Kőszeg Ferenc (főszerkesztő) Képszerkesztő: Szilágyi Lenke Lapterv: Galántai György munkája alapján Szedés, tördelés: AB-Beszélő Kiadó Kft. Nyomás: 90-1012 Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató Terjeszti a Magyar Posta ISSN 0865-4093 1990. szeptember 22.

Next