Beszélő, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-28 / 13. szám - BELFÖLD - A jövő útja - Interjú dr. Gatter Lászlóval, a Pest Megyei Bíróság új elnökével

' Lf- m­mJ 1— 1m ^ * Belföld 15 1992. március 28. igazgatási jogosultságai vannak. Pontosan ez az új a törvényben, hogy az elnöknek csak igazgatási feladatköre van, a szakmai vezetés a törvény szerint a kollégiumvezető feladata lett.­­ A függetlenség szempontjából a szak­mai vezetőit egyik legfontosabb jogköre a perek kiosztása, az ún. szignálás. A szig­nálás ugyan nem a megyei elnökök felada­ta, azonban azok a vezetőit, akik kiosztják a pereket, az elnöktől függnek.­­ Ez igaz, ezt a problémát a Független Jogász Fórum már Kulcsár Kálmán minisz­tersége idején felvetette. Pontosan azért, mert felmerülhet annak a lehetősége, hogy ha nem is direkt módon, de a vezetés bele­szólhat az ügyekbe, hiszen nyilvánvalóan mindenki ismer mindenkit, ismerjük egy­más nézeteit. Ausztriában és Németországban egy automatizmus alapján osztják el a pereket, azonban ez nem jelent gondot, mert ki­egyensúlyozott, jó színvonalú a bírói kar. Magyarországon viszont a bírák döntő többsége nagyon fiatal. Az automatikus el­osztás azért lehet nagyon veszélyes, mert esetleg kezdő bírók kezébe kerülhetnek olyan ügyek, amelyeket - hangsúlyozom, nem politikai, hanem szakmai szempontból - nem tudnak megoldani.­­ Ha az elnöki pozíció nem olyan fon­tos, és nem igaz az ellenzéknek azon állí­tása, hogy itt politikai manipulációról van szó, akkor ön szerint miért van az, hogy a miniszter egy felháborodott bírói társada­lommal szemben is ragaszkodik az állás­pontjához. - Nem az én tisztem ezt megindokolni, de nyilvánvalóan nekem is van erről véle­ményem. Visszakérdeznék. El tud képzelni egy olyan szituációt, hogy egy miniszter, egy ilyen súlyú vezetői állás betöltésénél, visszavonja a döntését? - Én el. - Én nem. Semmilyen politikai berendez­kedésnél nem tudok elképzelni ilyet, mert ez megkérdőjelezné a miniszter alkalmassá­gát. - A régi munkahelyén, a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon is pályázott az elnöki posztra. Pest megyével szemben önt ott lényegesen többen találták alkal­masnak, mindössze egy szavazattal ka­pott kevesebbet, mint a legtöbb szava­zatot kapó személy. Azóta viszont sokan csalódásuknak adnak hangot. Azt mond­ják, hogy ez a Gatter - karrierista, neki nem az volt a fontos, hogy a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróság elnöke legyen, hanem az, hogy elnök legyen, akárhol.­­ Hát igen, ezt én is hallottam. Amikor a Pest megyei elnöki posztot megpályáztam, két dolog vezérelt. Először is nem voltam benne biztos, hogy a pesti központin én nyerek. Ez felvetette azt a kérdést, hogy ha m­ás lesz az elnök (és azért azt sejtettem, hogy ki nem lesz biztosan az), akkor együtt tudok-e dolgozni vele. Ezért határoztam úgy, hogy megpályázzak egy másik helyet is. Az új rendszerben egyáltalán nem elíté­lendő az, ha valaki egyszerre két állásra is benyújtja a pályázatot. Hozzá kell szokni ahhoz a gondolathoz, hogy a vezetői állá­sokat mostantól fogva pályáztatással töl­tik be. S nem bűn az, ha valakiben egész­séges ambíció van. Ez a jövő útja. - Ön a közvélemény elő­tt meglehetősen ismertté vált a Szent Korona-ügyben. Ön volt az, aki a per bírájaként az Alkotmány­­bírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy a közösség elleni izgatással foglalkozó tör­vény vajon összhangban áll-e az alkot­mánnyal. Ezzel mintegy elvermelte, meg­kerülte az egész kérdést, s ezt sokan a kor­mány kedvére való lépésként értékelték.­­ Ez érdekes dolog, megérne egy külön interjút is. Nyugodtan mondhatom, hogy ezért a döntésemért pozitív visszajelzést sem a kormánypárt, sem az ellenzék oldalá­ról nem kaptam. Szerencsétlennek tartom azt, hogy ezt a döntésemet összekapcsolják a kinevezésemmel. Nagyon egyszerű úgy beállítani, hogy Gatter bíró a döntésével azt mondja, hogy ebben az országban mindent lehet, lehet a zsidókat szidni, és ezt helyesli. Természetesen nem erről van szó. Az én ál­láspontom szerint a közösség elleni izgatás­ra vonatkozó paragrafus alkotmánysértő. Ennek a törvénynek az alapján ma Ma­gyarországon Csurkától Kónyáig, Thürmer­­től Torgyánig akárkit meg lehetne vádolni különböző közösségek megsértésével. Mert igenis tesznek olyan kijelentéseket, amelyek gyűlöletkeltésre alkalmasak. S nyomban po­litikai kérdéssé válik, hogy miért emelnek adott esetben vádat, melyek azok a közössé­gek, amelyeket a politika éppen védelemre méltónak ítél. S kérdezem, ha egy jogsza­bály értelmezése függhet a politikától, al­kotmányosnak minősülhet-e.­­ Egy személyeskedő feltételezés ugyancsak a kormánnyal való jó kapcsola­tára utal: az ön felesége ugyanabban a munkaközösségben dolgozott, ahol annak idején Salamon László MDF-es képviselő, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke. Komolyan mondom, örülök ennek a kérdésnek, így igaz, a feleségem va­lóban egy munkaközösségben dolgozott Salamon Lászlóval, így természetesen ismerem őt, mint ahogy rajta kívül ismerem Kutrucz Katalint és Kónya Imrét is, de hogy az ellen­zékből is hozzak példát, Kövér Lászlót és Deutsch Tamást is. Budapesten van háromezer ügyvéd, eb­ből legalább ötszázat ismerek.­­ Ezek szerint ön mindenfajta kormány­­párti biztatás nélkül, reménykedve és mit sem sejtve adta be a pályázatát? - Természetesen. Ehhez még hadd te­gyek annyit hozzá, hogy valahogy úgy tör­ténhetett, hogy én lettem a szerencsés-sze­rencsétlen befutó. Valamilyen oknál fogva a miniszter úr, úgy tűnik, a régi elnököket nem akarta kinevezni. Itt Pest megyében rajtam kívül csak a régi elnök pályázott. Nem akarom megbántani dr. Knollár Mi­hályt, akiről szakmailag csak a legjobbakat hallani, és én is csak a legjobbakat tudom mondani róla, de a kinevezetteket látva ér­zékelni lehet azt a tendenciát, hogy a régeb­bi elnököket nem bízták meg. - Nem fél attól, hogy azt fogják önről mondani a kollégái, hogy az eddig radiká­lisnak tűnő Gatter, aki a bírák besorolása ügyében szinte felelősségre vonta Balsai igazságügy-minisztert, szépen beállt a sor­ba, s kifizették egy elnöki állással? - Nem félek. Dehogyis félek tőle. Majd a munkámmal be fogom bizonyítani, hogy er­ről szó sincs. (Az interjút Upor Péter készítette.) Lapzárta után érkezett a hír, hogy a Pest Me­gyei Bírói Tanácsból újabb tagok, négy állandó és hét póttag mondott le. A húszból ketten ma­radtak.

Next