Beszélő, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 1. szám - BELFÖLD - Hogyan kezdjünk kormányozni? - Orbán Viktor: A Fidesz meg tudja teremteni a szükséges konszenzust

Btjrós­tí­ljró----­ Belföld 1993. január 9. alkotja meg '94-ig, haladéktalanul meg kell alkotni, mert a rendőrség működé­sének néhány pontja tisztázatlan. De át­politizált rendőrséget ebben a pillanat­ban én nem látok, sőt, egyes ügyekben, ahol a rendőrség politikát sejt az ügy mögött, nem jár el olyan határozottan, ahogy a rendőrségnek el kellene járnia. A hadsereg kicsit más ügy. Azok a tisz­tek, akik a terepen vannak kint a csapa­tokkal, tehát nem a minisztériumban dolgozó katonabürokraták, azok nem jó alanyok a hadsereg semmifajta újabb átpolitizálásához, ezt is személyes ta­pasztalatok alapján mondom. Most szabadultak a politizált hadsereg bék­lyóiból, élvezik, hogy nincs átpolitizál­va a munkájuk, és ezt nem szívesen ad­ják föl. Időnként egyfajta civil kurázsit mutatnak, ami nem szerencsés, mert egy hadseregnek nem az a dolga, hogy civil kurázsit mutasson, hanem az, hogy végrehajtsa a parancsokat. Tehát azt akarom csak mondani, hogy jelen­leg a katonaságot is elfogadható álla­potban lévőnek látom. De nem világos, hogy mire megy ki a játék két ügyben. Az egyik a csoportos lelkigyakorlat le­hetősége a hadseregben, a másik a hu­mán szolgálat tervbe vett fölállítása. Ez kicsit a politikai tisztek egykori intéz­ményének reinkarnációjára emlékeztet, de amit mondok, egyelőre csak gya­nakvó föltételezés, mert bizonyítékaim még nincsenek. Beszélő: Az államháztartás hiányá­nak is egyik oka a központi bürokrá­cia túlméretezettsége. Szüksége-e, le­­hetséges-e a bürokrácia radikális csök­kentése? - Szükséges, és szerintem lehetséges is, de nem megy konfliktusok nélkül. Először is, hogy saját magunkat be ne csapjuk, azt kell leszögezni, hogy sem­mifajta apparátusleépítésből nagyobb összegű megtakarítás és pluszpénzfor­rás nem fog előállni. Tehát nem azért kell leépíteni egy apparátust, nem azért kell átszervezni a mostani központi bü­rokráciát, hogy sok pénzt takarítsunk meg, mert ha itt pénzt tudunk megta­karítani, akkor azt vissza kell forgatni az apparátus technikai fejlesztésére, képzésére. Mégis vannak érvek a leépí­tés mellett. Az első érv, hogy ebben a pillanatban az apparátus nem látható át, következésképpen rengeteg a hatás­köri átfedés. A második politikai érv akár morális természetűnek is tekint­hető, kinek-kinek az ízlése szerint. Ez a kettő egybeesik... szerencsés esetekben, és ez egy ilyen szerencsés eset. Nem le­het azt mondani a polgároknak, hogy gazdasági nehézségek vannak, még többet kell elvonni az általuk megter­melt jövedelemből, miközben az állami bürokrácia ahelyett, hogy csökkenne, növekszik. Nem lehet azt mondani, hogy a kétkulcsos áfa bevezetése - amely közgazdaságilag valóban indo­kolt - szükséges, és ezért a terheket az ország érdekében a polgároknak kell viselniük, miközben a bürokrácia egy­folytában terjeszkedik. Nem az a lé­nyeg, hogy a bürokrácia visszafogásá­val mennyi pénz takarítódnék meg, ha­nem a polgárnak nem lehet az a tapasz­talata, hogy az állam hamarabb nyúl az ő zsebébe, mint hogy magát kurtítaná meg. Beszélő: A legutóbbi hetekben több interpellációból is kiderült, hogy egyes költségvetési intézmények, mi­nisztériumok semmibe vették a gaz­dálkodási szabályokat Némely sza­bálytalanság bűncselekmény, például mérleghamisítás gyanúját kelti, ennek ellenére rendőrségi vizsgálatokra nem került sor. Szükség lehet-e a kormány­változás után egyes kormányzati in­tézményekben utólagos vizsgálatokra, netán tisztogatásra?­­ Tisztogatást nem látok szükséges­nek, átfogó vizsgálatra szükség van. Tehát az első lépésnek úgy kell kinéz­nie, hogy megfelelő munkacsoportokat kell ráállítani minden minisztériumra, amelyik átforgatja a költségvetését, megnézi bizonyos összeghatár fölött a szerződéseket, és utána azt mondjuk, ezt vettük át, ezek azok az ügyek, ame­lyeket alaposabban meg kell vizsgálni. Tehát olyan nem lesz, hogy egy leendő fideszes állami alkalmazott azzal a szándékkal menjen be egy miniszté­riumba, hogy na, most rendet csinálok. Az áttekintés célja nem a tisztogatás, hanem a minisztérium ügyeinek teljes átadása-átvétele. Én sohasem tekintem politikai mérlegelés tárgyának azt, hogy egy bizonyos cselekmény miatt lesz-e eljárás vagy sem. Ha bizonyos cselekmények kimerítenek tény­állásokat, akkor ott eljárást kell indíta­ni, ez nem mérlegelés kérdése. Idetarto­zik az, hogy vannak terveink, ezekről most részletesen még nem akarok be­szélni, de nagyon szigorú korrupcióel­lenes törvényeket tartok szükségesnek bevezetni. Itt nemcsak az államigazga­tásról van szó egyébként, hanem arról a nem kis rétegről, amely ugyan nem ré­sze az államigazgatásnak, de állami pénzek forgatásából tesz szert tekinté­lyes jövedelemre, és viszi nagyon sok­szor lehetetlen helyzetbe az adott mi­nisztériumot. Elég, ha a bankcsődökre utalok. Beszélő: Ezzel már átléptünk a gaz­daság területére. Lehetséges-e a priva­tizáció gyorsítása? - Ez nagymértékben attól függ, hogy mi lesz az Állami Vagyonkezelő Rt.­­vel. Ez az egyelőre csak törvény formá­jában létező intézmény még nem állt föl, nem épült ki mint bürokrácia, nem épült ki az eljárási rendje, a hatásköre tisztázatlan. Egész addig, amíg az ÁVRT-t nem látjuk, nem tudjuk meg­mondani, hogy mit kell csinálni '94- ben, mert az ÁVRT működése a priva­tizációt alapvetően érinteni fogja. Van­nak olyan elképzeléseink, hogy az ösz­­szes privatizációval foglalkozó közpon­ti intézményt meg kell szüntetni. De er­ről még a Fideszen belül is nagy vita van. Beszélő: A parlament számos tör­vényt szavazott meg, amelyeket az el­lenzék nagyon keményen ellenzett Szükség lesz-e egyes új törvények re­víziójára? - Például az önkormányzati törvé­nyek felülvizsgálata sürgető. Meg kell tartani az önkormányzati választáso­kat, de szerintem az új közigazgatási reformot meg kell csinálni az önkor­mányzati választások előtt. Ebből az következik, hogy időben kicsit el kell tolni az önkormányzati választásokat, előtte pedig végre kell hajtani az önkor­mányzati törvények teljes revízióját. De van még jó néhány ilyen törvény, ne­künk van róluk egy listánk, az ezen lé­vő törvények száma gyarapodik, és saj­nos feltehető, hogy gyarapodni fog. Mondok inkább olyanokat, amelyek­hez, ha most elfogadja őket a parla­ment, akkor biztos, hogy ismét hozzá kell majd nyúlni. Ilyen az oktatási tör­vény, amiről már most lehet látni, hogy ha valamelyest elfogadható lesz is, akkor is nagyon sok kompromisszumot tartal­maz. De az egyházak ügyében is új sza­bályozásra lesz szükség. Az ingatlan­visszaadási törvény önmagában nem oldja meg az egyházak finanszírozásá­nak a problémáját, erről is törvényt kell alkotni. Beszélő: A kétharmados törvé­nyekkel valószínűleg egy új kormány is nagy bajban lesz, mert nincs rá­ga­ ________________________________11

Next