Beszélő, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 1. szám - BELFÖLD - Horn Gyula: Szakszerű, szolgáló kormányt szeretnénk

Belföldr3 1993. január 9. ok vagy előítéletek, személyes ellen-, illetve rokonszenvek alapján, hanem a programo­kat egyeztetve döntené el. Mindeneset­re ma mindenki potenciális partner le­het, aki valóban az alkotmányos de­mokrácia és a szociális piacgazdaság talaján áll. Az új kormánynak a valóságos helyzet feltárásával kellene kezdenie munkáját, mert 1990 májusától lényegesen meg­változott az ország állapota, aligha ér­vényesek az akkori konkrét pártprogra­mok. Bizonyos jelek egyenesen arra utalnak, hogy a jelenlegi koalíciónak sincs adekvát képe a gazdaság helyze­téről, a társadalom feszültségeiről, a közvélemény alakulásáról. Az MSZP csak olyan kormányban vállalna szerepet, amely - az ideológiai viták helyett - a gazdasági-szociális fel­emelkedés kérdéseire koncentrálna. Ezt egyébként ellenzéki pártként is meg­próbálja - erre utal a december elején tett hatpárti tárgyalásokra vonatkozó MSZP-javaslat. Kormányzó pártként is közös választ kellene keresni például az alábbi kérdésekre: - Melyek legyenek az állami tulajdon további privatizációjának alapvető felté­telei, az ebből származó bevételek na­gyobbik hányada hogyan fordítható a gazdaság élénkítésére, munkahelyterem­tésre? - Az ország devizatartalékából mi­képp lehetne a kis- és középvállalkozá­sokat ösztönözni kedvező kamatozású hitelekkel? - Milyen további hazai és külföldi for­rások teremthetők a közlekedés, a hír­közlés, a környezetvédelem fejlesztésére, a lakásépítésre, az oktatási és az egész­ségügyi közszolgáltatások minőségének javítására, közmunkaprogramok beindí­tására? - Milyen piackonform­ intézkedések­­kel biztosítható a korszerű hazai ipar védelme? - Milyen módon teremthető meg a hazai mezőgazdasági termékek biztos piaca és ezzel a magyar falu jövője? - Hogyan garantálhatók a privatizá­ciós szerződésekben a foglalkoztatási érdekek, s milyen szankciókkal lehet megakadályozni e szerződési feltételek megszegését? - Milyen arányban célszerű vállalni a csőd- és felszámolási eljárások során az ezzel járó költségvetési kiadásokat, a munkahelyek megszüntetéséből adódó kifizetéseket és az elmaradt jövedelmek veszteségeit, illetve a gazdasági profitot nem hozó vállalatok költségvetési tá­mogatásának részbeni megőrzését? - Milyen intézkedések tehetők a nyugdíjak reálértéke további romlásá­nak megakadályozására? - Milyen forrásokból és milyen felté­telekkel hozható létre egy olyan Köz­üzemi Támogatási Alap, amely a létmi­nimum alatt élők számára a létfenntar­tás elemi szükségleteinek finanszírozá­sához hozzájárulást biztosíthatna? Az MSZP megítélése szerint a ma­gyar gazdaságban jelenleg olyan nagy­arányú tulajdonosi és szerkezeti változások mennek végbe, amelyek szükségessé teszik a fokozott parlamenti közreműködést és ellenőrzést. Ezért a szocialisták nem elleneznék, inkább támogatnák, illetve kezdeményeznék a privatizációt felügye­lő paritásos parlamenti bizottság létreho­zását. Az MSZP meggyőződése, hogy az ország felemelkedéséhez legfontosabb tartalékainkat a humán erőforrások jelen­tik. Ezért az új kormány az elsők között tűzné napirendre az oktatás, a tudo­mány, a művészetek, az egészségügy fejlesztését segítő jogszabályokat. A Magyar Szocialista Párt a külpoliti­ka terén a szomszédos országokkal való kapcsolat európai színvonalú és a magyar nemzeti kisebbségek számára kedvező lehe­tőségeket biztosító rendezését tekinti a leg­fontosabb teendőnek. Ezért az új kor­mányban sürgős tárgyalásokat kezde­ményezne olyan államközi szerződések megkötése érdekében, amelyek köl­csönös kötelezettségvállalást tartalmaz­nak a nemzetiségek jogainak teljes körű biztosítására, ugyanakkor egymás szu­verenitásának, területi épségének, a nemzetközi szerződésekben kijelölt határai­nak tiszteletben tartására. A szocialisták ilyen feltételek mellett támogatnák an­nak kinyilvánítását, hogy a szomszédos államok sem most, sem a jövőben nem kívánnak egymással szemben területi követelésekkel fellépni. A teendők sorát sokáig lehetne foly­tatni, de azt hiszem, hogy a Beszélő ol­vasói még nem a kormányprogra­munkra kíváncsiak. Befejezésül azon­ban egy dolgot kihangsúlyoznék: az MSZP mint kormánypárt is tudomásul venné, sőt igényelné az ellenzék, a közvé­lemény ellenőrzését. Ezért a nyilvánosság és a sajtószabadság elkötelezett híve - bár reméljük, hogy a médiumok körül kialakult áldatlan vita a választásokig le­zárul, de itt is leszögezzük álláspontun­kat: a közszolgálati rádiónak és televízió­nak mind országos, mind helyi szinten függetlenné kell válnia a végrehajtó hata­lomtól. A szocialisták kormányzati té­nyezőként is erre irányuló garanciarend­szer törvénybe iktatásával értenének egyet, és változatlanul hívei maradnának egy legalább kétharmados egyetértésen alapuló kinevezési rendnek. Remélem, esetleges kormányzati sze­repvállalásunk és a nyilvánosság kitel­jesedése egyaránt és együttesen lehető­vé teszi majd, hogy az itt megfogalma­zott törekvéseink teljesülését a közvéle­mény ítélhesse meg. KÖZLEMÉNY A liberális orvosklub következő összejövetelét 1993. január 12-én, kedden 18 órakor tartja az I. kerület 4-5. szám alatt. Témája: A társadalombiztosítás önkormányzata Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Next